• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
A dicsőség ösvényei (1957)

Film

Hollywood-i akták 66. – A dicsőség ösvényei (1957)

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

A második világháború kimeríthetetlen ihletforrás: készültek róla dokumentumfilmek, igaz történetet elmesélő mozik, a történelmi események árnyékában születő fikciók, és olyanok is, melyek csupán a háború történelmi kulisszáját használták fel egy-egy kvázi hétköznapi történet elmeséléséhez. Ugyanakkor meglehetősen kevés filmet tudnánk kapásból felsorolni, melyek az első világháború borzalmait ecsetelik. Eszünkbe juthat a két talán leghíresebb háborús regény, a Nyugaton a helyzet változatlan és a Búcsú a fegyverektől adaptációja, de további címekért alaposabban kellene kutakodnunk, pedig a témában az egyik legjobb alkotást maga a nagy Stanley Kubrick tette le az asztalra.

Kubrick az 1950-es években még gyakorlatilag kezdőnek számított Hollywoodban, ráadásul A gyilkosság című alkotása meglehetősen vegyes visszhangokat kapott, azonban innovatív történetvezetési technikája mégis felkeltette a stúdiók figyelmét, lázas munkatempója, olykor őrjítő maximalizmusa pedig elérte, hogy a csekély korábbi sikerek ellenére mégis kihívást jelentő felkéréseket kapjon. Meg persze kellett hozzá a világsztár, Kirk Douglas is. Hollywood-i akták sorozatunk 66. epizódjában A dicsőség ösvényei.

A dicsőség ösvényei (1957)

Az olasz származású Humphrey Cobb neve kétlem, hogy bárkinek is mond valamit manapság. Az olaszországi Sienában született férfit 17 évesen kicsapták a gimnáziumból, így aztán beállt a frontra induló kanadai seregbe, és 1918-ban megjárta az amiens-i csatát is. Harctéri tapasztataiból írta meg később A dicsőség ösvényei című regényét, mely hogy-hogy nem, egy feltörekvő rendező, bizonyos Stanley Kubrick egyik nagy kedvencévé vált. A kötet 1935-ös megjelenésekor mérsékelt sikert aratott, ugyanakkor Sidney Howard, az Elfújta a szél forgatókönyvírójának olyannyira megtetszett, hogy Broadway-drámává adaptálta, a darab azonban csúfosan megbukott a második világháború hajnalán, mert háborúellenes mondanivalójával a patrióta amerikai közönség nem igazán tudott azonosulni. Kubrick nem csupán a regényért, de Howard adaptációjáért is rajongott, így aztán végül 10 ezer dollárért megvásárolta a filmjogokat az 1944-ben elhunyt szerző özvegyétől.

Kubrick háborúellenes hozzáállása később számos kultikussá érett alkotásában jelent meg a Dr. Strangelove-val kezdve egészen az Acéllövedékig, de definitív formájában talán 1957-ben formálódó filmtervében jelent meg a lehető legplasztikusabb módon. Cobb regénye a Souain-tizedesek ügyén alapult, azaz négy francia katona történetén, akiket parancsmegtagadás miatt végeztek ki.

Kubrick rajongott a történetért; akkoriban még nagyobb kedvvel adott interjúkat, és az egyikben így fogalmazott: „A krimi és a háborús tematika egyedülálló lehetőséget ad arra, hogy szembeállítsuk az egyént saját társadalma elfogadott értékrendjével.”

Kubrick szerencséje volt a stúdiók felől nézve, hogy bár A gyilkosság című filmje kereskedelmileg megbukott, narratívája és hangvétele miatt a legtöbb neves kritikus év végi toplistáján szerepelt, így végül Dore Schary, az MGM-nél kieszközölte, hogy Kubrick leforgathassa háborús eposzát.

Douglas és Kubrick egyezteti a forgatókönyvet

Douglas és Kubrick egyezteti a forgatókönyvet

Kubrick, aki köztudottan szeretett minden filmes munkafolyamatba belefolyni, James B. Harris-t, A gyilkosság forgatókönyvíróját kérte fel a közös munkára, ám mialatt a szövegkönyvön dolgoztak, Schary-t kirúgta az MGM, és úgy döntött, a film kereskedelmileg hangvétele miatt eleve kudarcra van ítélve, különösen az európai nézők körében, így aztán elálltak forgatástól. Kubrick és Harris a vázlattal végül eljutottak Kirk Douglas-hez, akinek megtetszett az ötlet újszerűsége és a rendező hozzáállása, így végül ő maga harcolt ki egy 1 millió dolláros előleget a United Artist-tól, azzal a kikötéssel, hogy annak harmadát az ő fizetésére fordítják. Bár a jogok az MGM-nél voltak, a lehetséges kudarcot szem előtt tartva zokszó nélkül engedték át azt az UA-nak, mely azonban közben felkérte a népszerű krimiírót, Jim Thompsont a forgatókönyv tökéletesítésére.

Kubrick persze elégedetlen volt Thompson változatával, és végül kiegészülve Calder Willinghammel, hárman írták át a komplett szövegkönyvet, ami végül komoly nézeteltérésnek ágyazott meg az írói kreditek elosztása végett. Kubrick kiszállt ugyan a vitából, Willingham viszont azt állította, tőle származik a szöveg 99%-a, Thompson pedig csak a pénzt vette fel, ahelyett, hogy segített volna. Thompson azzal védekezett, hogy Willingham szó szerint emelt át részeket Cobb eredeti regényéből, ami nem tekinthető forgatókönyvírásnak.

Akárhogy is, a megegyezés után még mindig nem csitultak a konfliktusok, mert bár Kubrick és Thompson happy endet tervezett a film végére, hogy ezáltal tompítson a cenzúrán, Kirk Douglas ragaszkodott hozzá, hogy megtartsák a regény eredeti befejezését a még elementárisabb hatás kedvéért, ezzel mintegy beáldozva a lehetőséget, hogy szélesebb közönség elismerését nyerhessék el.

Kubrick és Douglas évtizedes barátságot kötött a forgatás alatt

Kubrick és Douglas évtizedes barátságot kötött a forgatás alatt

A nem mindennapi forgatás Németországban, különösen a München melletti Schleissheim-palotában zajlott, és talán első ízben születettek beszámolók Kubrick látszólag fanatikus megszállottságáról. Azon még senki sem lepődött meg, hogy a rendező mintegy 5000 négyzetméternyi földet vett bérbe egy közeli farmtól, hogy leforgathassa a csatajeleneteket, melyekben a német hadsereg 600 közkatonája statisztált, sokkal inkább az volt egészen meglepő, hogy egy-egy jelenetet a végtelenségig ismételtetett, amíg tökéletesnek nem nyilvánította. Kirk Douglas szerint: „Kubrick ösztönösen tudta, mit kell tennie, és végül mindig elérte, amit akart.” Bár a stáb nem mindig értett egyet vele, Douglas zseninek tartotta Kubrickot, a Spartacus címszerepét három évvel később kifejezetten azért vállalta el, hogy ismét együtt dolgozhassanak, és ha sikerül elérniük Borisz Paszternakot, talán a Doktor Zsivágót is együtt hozzák létre.

Akadt ugyanakkor még valaki, akinek nem esett nehezére Kubrick nem mindennapi jelleme. A film egyetlen női szereplője, Christiane Harlan beleszeretett a rendezőbe a forgatás alatt, és miután az érzések viszonzásra találtak, később össze is házasodtak, és egészen Kubrick 1999-ben bekövetkezett haláláig egymás hű társai maradtak.

Kubrick addigi legnagyobb szabású produkciójának bemutatójára stílusosan Münchenben került végül sor 1957. november 1-én, és az Egyesült Államokban csupán egy hónappal később került a mozikba. Szerény kereskedelmi sikert aratott, ugyanakkor a kritikusok zajos méltatása kísérte, akik szerint régen született ennyire érett produkció a háború embertelen mivoltáról, mely végre elvonatkoztat az addig megszokott pátosztól.

Kubrick (középen) a lövészárokban

Kubrick (középen) a lövészárokban

Persze a film azért heves vitákat generált, és a cenzúra sem bánt kíméletesen vele. A kormány tiltakozásának hála Franciaországban csak 1975-ben mutatták be végül, de Németország sem kért belőle, hiába tartották Münchenben a premiert, legközelebb csak 1959-ben kerülhetett vászonra, Spanyolországban pedig a Franco-rezsim akadályozta meg a bemutatót, és ott csak 1986-ben, tizenegy évvel a diktátor halála után kaptak kópiát a mozik.

Svájcban 1970-ig, míg az Egyesült Államok összes katonai intézményében egészen az 1990-es évekig tiltott filmnek számított. Manapság persze már nem kérdés, hogy A dicsőség ösvényei nem csupán Stanley Kubrick egyik legjobb és megérettebb alkotása, vagy épp Kirk Douglas több mint hetvenéves pályafutásának egyik ékköve, de egyben a XX. századi filmkészítés emblematikus darabja, mely egy olyan korban leplezte le a háború valódi arcát, amikor arról még csak hőstettek formájában lehetett a vásznon mesélni.

Roger Ebert a Chicago Sun-Times Pulitzer-díjas kritikusa minden idők tíz legjobb filmje közé sorolta, és ebben egyetértett vele a szintén szigorú Gene Siskel is, aki szerint Kubrick minden korábbi és későbbi filmjét is felülmúlja. Robert Zemeckis a kedvencei közt említette, a filmet a Mesék a kriptából 1991-es „Sárga” epizódja idézi meg a rendezésében, míg David Simon elsődleges inspirációs forrásként hivatkozott rá a világ egyik legjobb sorozatának tartott A drót című szériájában. 2004-ben, Kubrick halála után öt évvel a filmet felújított kópiával újra bemutatták Londonban. A restaurált kópia premierje előtti megnyitóbeszédet a rendező özvegye, Christiane Harlan Kubrick tartotta. Egyes a rendezőhöz közel álló források szerint – bár ez a köztudottan rejtőzködő és személyes terét féltékenyen őrző rendező kapcsán sosem túl megbízható – A dicsőség ösvényei volt Kubrick személyes kedvenc is saját filmográfiájából.

A dicsőség ösvényei (1957)

A dicsőség ösvényei (1957)

Kapcsolódó cikkek

Legendás állatok. 3. /Forrás: https://www.digitalspy.com/movies/a675773/fantastic-beasts-3-4-5-release-date-cast-plot-news-trailer/

Lesz-e folytatása a Legendás állatok és megfigyelésük-sorozatnak?

A Warner döntése értelmében nem annyira biztos.

Elátkozott gyermek a csudálatos iskolában (és egyéb bűbájok) – Jessica Townsend Morrigan Crow sorozata

Balszerencse-mágnes lány a mágikus iskolában és egyéb furcsaságok

Alan Rickman 27 kötetet írt tele élete tapasztalataival

Emma Thompson előszavával jövő tavasszal jön magyarul Alan Rickman 25 évig írt naplója

Az összességében 27 kötetes gyűjtemény nem kevés szerkesztői munkát igényel még a megjelenésig.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    A boncolás titkos művészete – Könyvkritika

    Utazás a lélek mélyére, kizárólag a legbátrabb olvasóknak!

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. szeptember 6.

    Középfölde kisokos – 5 érdekesség A gyűrűk ura: A hatalom gyűrűi kapcsán

    5 érdekesség A gyűrűk ura: A hatalom gyűrűi kapcsán

    • 2022. szeptember 1.

    Hollywood hercegnőjére egy igazi herceg is felfigyelt – 40 éve hunyt el Grace Kelly

    A csendes kitartás szobra megküzdött minden sikeréért.

    • 2022. augusztus 26.

    Betűkből filmet – Hollywood aranykorának 7 világhírű forgatókönyvírója

    Akikről ritkán emlékszünk meg, pedig a filmek lelkét hozzák létre.

    • 2022. július 19.

    Gondolatok a jövőből – 9 csavaros sci-fi, amit látnod kell

    Okos mozik, melyek kidomborítják a sci-fi tudományos oldalát is.

    • 2022. július 8.

    Öt órai tea és fényezett családi ezüst – A Downton Abbey világa

    Mennyire hiteles, és vajon miért rajongunk úgy a szériáért?