• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
A dicsőség ösvényei (1957)

Film

Hollywood-i akták 66. – A dicsőség ösvényei (1957)

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

A második világháború kimeríthetetlen ihletforrás: készültek róla dokumentumfilmek, igaz történetet elmesélő mozik, a történelmi események árnyékában születő fikciók, és olyanok is, melyek csupán a háború történelmi kulisszáját használták fel egy-egy kvázi hétköznapi történet elmeséléséhez. Ugyanakkor meglehetősen kevés filmet tudnánk kapásból felsorolni, melyek az első világháború borzalmait ecsetelik. Eszünkbe juthat a két talán leghíresebb háborús regény, a Nyugaton a helyzet változatlan és a Búcsú a fegyverektől adaptációja, de további címekért alaposabban kellene kutakodnunk, pedig a témában az egyik legjobb alkotást maga a nagy Stanley Kubrick tette le az asztalra.

Kubrick az 1950-es években még gyakorlatilag kezdőnek számított Hollywoodban, ráadásul A gyilkosság című alkotása meglehetősen vegyes visszhangokat kapott, azonban innovatív történetvezetési technikája mégis felkeltette a stúdiók figyelmét, lázas munkatempója, olykor őrjítő maximalizmusa pedig elérte, hogy a csekély korábbi sikerek ellenére mégis kihívást jelentő felkéréseket kapjon. Meg persze kellett hozzá a világsztár, Kirk Douglas is. Hollywood-i akták sorozatunk 66. epizódjában A dicsőség ösvényei.

A dicsőség ösvényei (1957)

Az olasz származású Humphrey Cobb neve kétlem, hogy bárkinek is mond valamit manapság. Az olaszországi Sienában született férfit 17 évesen kicsapták a gimnáziumból, így aztán beállt a frontra induló kanadai seregbe, és 1918-ban megjárta az amiens-i csatát is. Harctéri tapasztataiból írta meg később A dicsőség ösvényei című regényét, mely hogy-hogy nem, egy feltörekvő rendező, bizonyos Stanley Kubrick egyik nagy kedvencévé vált. A kötet 1935-ös megjelenésekor mérsékelt sikert aratott, ugyanakkor Sidney Howard, az Elfújta a szél forgatókönyvírójának olyannyira megtetszett, hogy Broadway-drámává adaptálta, a darab azonban csúfosan megbukott a második világháború hajnalán, mert háborúellenes mondanivalójával a patrióta amerikai közönség nem igazán tudott azonosulni. Kubrick nem csupán a regényért, de Howard adaptációjáért is rajongott, így aztán végül 10 ezer dollárért megvásárolta a filmjogokat az 1944-ben elhunyt szerző özvegyétől.

Kubrick háborúellenes hozzáállása később számos kultikussá érett alkotásában jelent meg a Dr. Strangelove-val kezdve egészen az Acéllövedékig, de definitív formájában talán 1957-ben formálódó filmtervében jelent meg a lehető legplasztikusabb módon. Cobb regénye a Souain-tizedesek ügyén alapult, azaz négy francia katona történetén, akiket parancsmegtagadás miatt végeztek ki.

Kubrick rajongott a történetért; akkoriban még nagyobb kedvvel adott interjúkat, és az egyikben így fogalmazott: „A krimi és a háborús tematika egyedülálló lehetőséget ad arra, hogy szembeállítsuk az egyént saját társadalma elfogadott értékrendjével.”

Kubrick szerencséje volt a stúdiók felől nézve, hogy bár A gyilkosság című filmje kereskedelmileg megbukott, narratívája és hangvétele miatt a legtöbb neves kritikus év végi toplistáján szerepelt, így végül Dore Schary, az MGM-nél kieszközölte, hogy Kubrick leforgathassa háborús eposzát.

Douglas és Kubrick egyezteti a forgatókönyvet

Douglas és Kubrick egyezteti a forgatókönyvet

Kubrick, aki köztudottan szeretett minden filmes munkafolyamatba belefolyni, James B. Harris-t, A gyilkosság forgatókönyvíróját kérte fel a közös munkára, ám mialatt a szövegkönyvön dolgoztak, Schary-t kirúgta az MGM, és úgy döntött, a film kereskedelmileg hangvétele miatt eleve kudarcra van ítélve, különösen az európai nézők körében, így aztán elálltak forgatástól. Kubrick és Harris a vázlattal végül eljutottak Kirk Douglas-hez, akinek megtetszett az ötlet újszerűsége és a rendező hozzáállása, így végül ő maga harcolt ki egy 1 millió dolláros előleget a United Artist-tól, azzal a kikötéssel, hogy annak harmadát az ő fizetésére fordítják. Bár a jogok az MGM-nél voltak, a lehetséges kudarcot szem előtt tartva zokszó nélkül engedték át azt az UA-nak, mely azonban közben felkérte a népszerű krimiírót, Jim Thompsont a forgatókönyv tökéletesítésére.

Kubrick persze elégedetlen volt Thompson változatával, és végül kiegészülve Calder Willinghammel, hárman írták át a komplett szövegkönyvet, ami végül komoly nézeteltérésnek ágyazott meg az írói kreditek elosztása végett. Kubrick kiszállt ugyan a vitából, Willingham viszont azt állította, tőle származik a szöveg 99%-a, Thompson pedig csak a pénzt vette fel, ahelyett, hogy segített volna. Thompson azzal védekezett, hogy Willingham szó szerint emelt át részeket Cobb eredeti regényéből, ami nem tekinthető forgatókönyvírásnak.

Akárhogy is, a megegyezés után még mindig nem csitultak a konfliktusok, mert bár Kubrick és Thompson happy endet tervezett a film végére, hogy ezáltal tompítson a cenzúrán, Kirk Douglas ragaszkodott hozzá, hogy megtartsák a regény eredeti befejezését a még elementárisabb hatás kedvéért, ezzel mintegy beáldozva a lehetőséget, hogy szélesebb közönség elismerését nyerhessék el.

Kubrick és Douglas évtizedes barátságot kötött a forgatás alatt

Kubrick és Douglas évtizedes barátságot kötött a forgatás alatt

A nem mindennapi forgatás Németországban, különösen a München melletti Schleissheim-palotában zajlott, és talán első ízben születettek beszámolók Kubrick látszólag fanatikus megszállottságáról. Azon még senki sem lepődött meg, hogy a rendező mintegy 5000 négyzetméternyi földet vett bérbe egy közeli farmtól, hogy leforgathassa a csatajeleneteket, melyekben a német hadsereg 600 közkatonája statisztált, sokkal inkább az volt egészen meglepő, hogy egy-egy jelenetet a végtelenségig ismételtetett, amíg tökéletesnek nem nyilvánította. Kirk Douglas szerint: „Kubrick ösztönösen tudta, mit kell tennie, és végül mindig elérte, amit akart.” Bár a stáb nem mindig értett egyet vele, Douglas zseninek tartotta Kubrickot, a Spartacus címszerepét három évvel később kifejezetten azért vállalta el, hogy ismét együtt dolgozhassanak, és ha sikerül elérniük Borisz Paszternakot, talán a Doktor Zsivágót is együtt hozzák létre.

Akadt ugyanakkor még valaki, akinek nem esett nehezére Kubrick nem mindennapi jelleme. A film egyetlen női szereplője, Christiane Harlan beleszeretett a rendezőbe a forgatás alatt, és miután az érzések viszonzásra találtak, később össze is házasodtak, és egészen Kubrick 1999-ben bekövetkezett haláláig egymás hű társai maradtak.

Kubrick addigi legnagyobb szabású produkciójának bemutatójára stílusosan Münchenben került végül sor 1957. november 1-én, és az Egyesült Államokban csupán egy hónappal később került a mozikba. Szerény kereskedelmi sikert aratott, ugyanakkor a kritikusok zajos méltatása kísérte, akik szerint régen született ennyire érett produkció a háború embertelen mivoltáról, mely végre elvonatkoztat az addig megszokott pátosztól.

Kubrick (középen) a lövészárokban

Kubrick (középen) a lövészárokban

Persze a film azért heves vitákat generált, és a cenzúra sem bánt kíméletesen vele. A kormány tiltakozásának hála Franciaországban csak 1975-ben mutatták be végül, de Németország sem kért belőle, hiába tartották Münchenben a premiert, legközelebb csak 1959-ben kerülhetett vászonra, Spanyolországban pedig a Franco-rezsim akadályozta meg a bemutatót, és ott csak 1986-ben, tizenegy évvel a diktátor halála után kaptak kópiát a mozik.

Svájcban 1970-ig, míg az Egyesült Államok összes katonai intézményében egészen az 1990-es évekig tiltott filmnek számított. Manapság persze már nem kérdés, hogy A dicsőség ösvényei nem csupán Stanley Kubrick egyik legjobb és megérettebb alkotása, vagy épp Kirk Douglas több mint hetvenéves pályafutásának egyik ékköve, de egyben a XX. századi filmkészítés emblematikus darabja, mely egy olyan korban leplezte le a háború valódi arcát, amikor arról még csak hőstettek formájában lehetett a vásznon mesélni.

Roger Ebert a Chicago Sun-Times Pulitzer-díjas kritikusa minden idők tíz legjobb filmje közé sorolta, és ebben egyetértett vele a szintén szigorú Gene Siskel is, aki szerint Kubrick minden korábbi és későbbi filmjét is felülmúlja. Robert Zemeckis a kedvencei közt említette, a filmet a Mesék a kriptából 1991-es „Sárga” epizódja idézi meg a rendezésében, míg David Simon elsődleges inspirációs forrásként hivatkozott rá a világ egyik legjobb sorozatának tartott A drót című szériájában. 2004-ben, Kubrick halála után öt évvel a filmet felújított kópiával újra bemutatták Londonban. A restaurált kópia premierje előtti megnyitóbeszédet a rendező özvegye, Christiane Harlan Kubrick tartotta. Egyes a rendezőhöz közel álló források szerint – bár ez a köztudottan rejtőzködő és személyes terét féltékenyen őrző rendező kapcsán sosem túl megbízható – A dicsőség ösvényei volt Kubrick személyes kedvenc is saját filmográfiájából.

A dicsőség ösvényei (1957)

A dicsőség ösvényei (1957)

Kapcsolódó cikkek

Szerencsevadászok

Elfeledett vadnyugat – 10 keveset emlegetett western Hollywood aranykorából

Néhány klasszikus, az egyértelmű klasszikusokon túlról.

Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan

Világirodalmi krónikák 57. – Erich Marie Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan

A háborús regények prototípusa, mely Hemingway-t is megihlette.

A fiú, aki beleszeretett King Kongba, aztán egész életében szörnyeket teremtett

A stop-motion keresztapja, aki átformálta Hollywood látványfilmjeit.

Quo Vadis (1951)

Hollywood-i akták 67. – Quo Vadis (1951)

Avagy a film, mely berobbantotta a szandálos alkotások piacát.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Búcsú Böszörményi Gyulától

    Jurták, táltosok és revolveres hölgyek – Búcsú Böszörményi Gyulától

    A kiváló kortárs és gyerekkönyv író 57 éves volt.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. július 1.

    Elfeledett vadnyugat – 10 keveset emlegetett western Hollywood aranykorából

    Néhány klasszikus, az egyértelmű klasszikusokon túlról.

    • 2022. június 29.

    Hollywood-i akták 67. – Quo Vadis (1951)

    Avagy a film, mely berobbantotta a szandálos alkotások piacát.

    • 2022. június 22.

    A megszállt kislány és a kambodzsai álomrém – 7 horrorfilm megtörtént események alapján

    Igaz történetek találkozása a rendezői kreativitással.

    • 2022. június 20.

    Életük a magány és az ellentmondás? – 10 kiváló film 10 legendás íróról

    Az emberek, az irodalmi remekek mögött, sorsok a hírnéven túl.