- Kovács Krisztián
- 2020. január 27. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc
Azt hiszem, kevés olyan film létezik a történelemben, melynek történetébe, karaktereibe, szállóigévé lett forgatókönyvébe azonnal és helyben bele lehet szeretni. Robert Zemeckis filmje olyan, mint egy jóleső simogatás egy nehéz nap végén, felemel és motivál, miközben magad is rájössz, hogy tulajdonképpen semmiféle problémád sincs az életben, ha mégis, képes leszel szembenézni vele, és holnap új napra, pozitívan kelni, mert bár nem tudhatod, mi történik – hisz az élet olyan, mint egy doboz bonbon – de bátran nézel szembe a nehézségekkel.
Valahol ezt is üzeni nekünk 1994 egyik legnagyobb filmes durranása, melynek sikerét tulajdonképpen semmi sem garantálta előre, és aminek hangsúlyos mondanivalójának erejében alighanem leginkább a filmet készítő stáb hitt leginkább. Az eredmény pedig minden idők egyik legszívmelengetőbb, egyszerű és hatásos igazságoktól zengő, de a tipikus hatásvadászattól tartózkodó mozija lett, melyre manapság is fogalomként hivatkozik a szakma, és a nézőközönség egyaránt. A Hollywood-i akták kilencedik epizódjában a Forrest Gump.
Winston Groom már Pulitzer-díjas íróként fogott bele addigi legambíciózusabb regényének megírásába. A Forrest Gump – Avagy egy együgyű fickó feljegyzései című regény 1986-ban jelent meg, sikerén felbuzdulva pedig a Warner Bros. szinte azonnal megvásárolta a megfilmesítési jogokat. Az előkészületek igencsak elhúzódtak, ráadásul 1988-ban a mozikba került az Esőember című film, Dustin Hoffman Oscar-díjat érő alakításával, a stúdió pedig úgy vélte, felesleges egy újabb hasonló témán alapuló filmet készíteni, mert a rókabőr-effektus vélhetően nem fog beválni, így a Warner még ugyanabban az évben el is cserélte a filmes jogokat a később, 1996-ban mozikba került meglehetősen közepes Tűzparancs című filmért.
Az alapanyag ekkor került a szakmában már meglehetősen bejáratott névnek számító Eric Roth kezébe, aki már az 1970-es évek óta írt forgatókönyveket Hollywoodban, de igazán egyik ebből készült film sem aratott osztatlan sikerült. Roth változtatott néhány dolgot a történetben, sőt, még Forrest beszédstílusát illetően is, az eredeti regényben valóban együgyű fickóból így lett inkább egy enyhén szellemileg visszamaradott igazi jótét lélek. A stúdió végül a kész forgatókönyvvel kezdett rendezőt keresni. Az eredeti regény hangvétele miatt Terry Gilliam volt az elsőszámú választás, majd, mikor ő nemet mondott, Barry Sonnenfeld következett, de ő inkább az Addams Family második részét választotta. Harmadikként került a fedélzetre az a Robert Zemeckis, aki aztán gőzerővel kezdte meg a film forgatási előkészületeit.
Szinte felsorolni is nehéz, hogy a később mindössze négy hónapot igénybe vett forgatásra hány világsztárt hallgattak meg az egyes fő- és mellékszerepekre. Kezdjük azzal, hogy Tom Hanks valójában a sokadik választás volt Forrest Gump szerepére, de sokat nyomott a latban az év elején a Philadelphia – Az érinthetetlen című filmért elnyert Oscar-díja is. Hanks akkoriban még nem számított bejáratott névnek a komoly drámák terepén, korábbi éveit is inkább a vígjátékok határozták meg, így mielőtt végleg ráosztották volna karrierje leghíresebb szerepét, megfordult a castingon Bill Murray, John Travolta és Chevy Chase is. Travolta megfelelő választásnak tűnt, de végül visszautasította az ajánlatot (amit később több interjúban is látványosan megbánt).
Az eredeti regény íróját, Winston Groomot is megkérdezték, kit látott maga előtt, mikor a sztorit írta, és a szerző azt mondta, szerinte John Goodmannek kéne játszania Forrestet. Nem csak ezen a poszton volt nagy a versengés. Bubba szerepére eredetileg Tupac Shakur, és Ice Cube is esélyes volt, Jenny karakterét Jodie Fosternek, Nicole Kidmannek, és Demi Moore-nak is felajánlották, egy jó ideig pedig lobbi zajlott azért, hogy Dan hadnagyot az már szintén Oscar-díjas Joe Pesci alakítsa. Ma már persze elképzelhetetlen a film a végső szereposztás nélkül, amire jó példa, hogy Gary Sinise végül alapított egy Dan hadnagy nevű bandát, a három főszereplő, Sinise, Hanks, és a Bubbát alakító Mykelti Williamson pedig néhány évente összejár vacsorázni is.
Legalábbis ez magyarázza azt a parádés üzleti döntését, hogy lemondott a honoráriumáról, és úgy döntött, inkább a film bevételeiből kér részesedést. Ennek nyomán később összesen 40 millió dollár ütötte a markát, a film ugyanis világszerte elképesztő sikert aratott. A Forrest Gump 1994. június 23-án debütált a mozikban, és már az első hetekben látszott, hogy gigantikus siker lesz. 55 milliós gyártási költsége után végül közel 700 millió hozott a Paramount Pictures konyhájára, bezsebelt 13 jelölésből 6 Oscar-díjat, és három Golden Globe-ot. Nem elhanyagolható az sem, hogy mindezt a főkategóriákban sikerült véghezvinnie egy meglehetősen erős mezőnyben.
Többek közt a Ponyvaregény, és A remény rabjai orra elől halászta el a legjobb film, legjobb rendező, legjobb adaptált forgatókönyv, legjobb vágás, és vizuális effektek aranyszobrát, Tom Hanks pedig egymást követő második évben vihette haza a legjobb férfi főszereplő díját. A vizuális effektek a film egyik erősségét adták a méregerős története mellett, hiszen számtalan archív felvételt használtak fel híres emberekről, akik mellé odamontírozták Hanks alakját. A végeredmény páratlanul hiteles hatást keltett, és sokat adott hozzá Forrest szívmelengető történetéhez, mely keresztül-kasul átszőtte az Egyesült Államok teljes XX. század második felében lezajlott történelmi állomásait.
Ez manapság már vitathatatlan tény, a szerény szellemi képességekkel, de elképesztő akarattal, és kitartóan jó szívvel bíró fiú története egész generációkra volt hatással, és manapság már szerves részét képezi a popkultúrának, amit kiválóan alátámaszt is, hogy a filmben látható helyszínek (pl. a pad, amin Forrest mesél, vagy a Jenny nevű hajó) ma mind-mind zarándokhelynek, vagy épp turistalátványosságnak számítanak, de Dan hadnagy zenekarán túl létezik például egy Bubba Gump Shrimp Co. nevű étteremlánc is, ahol a fő fogás természetesen a folyami rák. Az már szinte természetes, hogy szinte minden szereplőnek ez az egyik kedvenc filmje karrierjében, kivéve a Jennyt alakító Robin Wright-nak, aki bár kiváló alakítást nyújt, miután a filmben egy életen át szivatta Forrestet, többször megválasztották minden idők lebosszantóbb filmes karakterének is.
Furcsa, de ugyancsak bukott a filmmel a mozi alapjául szolgáló regény írója, Winston Groom is. A Paramount, mikor átvette a jogokat a Warnertől, mindössze 350 ezer dollárt fizetett neki érte, és úgy egyeztek meg, hogy a bevétel 3%-a is az övé lesz majd. A stúdió azonban alattomos módon úgy könyvelte el a bevételeket, hogy azok nagyrészt lefedjék a marketingkiadásokat, így majdnem veszteségesre hozták ki a filmet, Groom pedig aprópénzt kapott csak. Kárpótlásul felajánlották neki, hogyha megírja a folytatást, akkor annak megfilmesítése kapcsán majd úgy szerződést kötnek.
Groom gyorsan elkészült a folytatással, mely 1995-ben jelent meg Gump és Tsa. címmel. Az író nem hazudtolta meg önmagát, a történetben némileg fricskát is adott azért, hogy a Paramount kibabrált vele, így beleírta a filmet is a regénybe, mikor Gump arról panaszkodik, hogy rosszul mesélték el a történetét. Érdekesség, hogy a műben egyébként Gump és Tom Hanks személyesen is találkozik. Akárhogy is, mind a rendező, Zemeckis, mind Tom Hanks elzárkózott a folytatás ötletétől, szerintük a film kerek és egész, nem igényli a második részt, de végül a projektet nem törölték végleg, csupán parkolópályára került.
Eric Roth végül 2001-ben készült el a második rész szövegkönyvével, és pechjére szeptember 10-én küldte el a rendező, és a stúdió részére. Roth elmondása szerint, amikor másnap hallotta és látta a híreket, már tudta, hogy a film sosem kapna zöld utat, hiszen a második epizódban az egyik jelenet hátteréül egy korábbi, oklahomai, 168 halálos áldozatot követelő terrortámadás szolgált. Roth számításai bejöttek, a film az előkészületi fázisig sem jutott el. Alighanem nem is baj, Forrest Gump története valóban kerek és egész, jólesően optimista mese, melynek ereje és bája még több mint 25 évvel a bemutatása után sem kopott meg, és amire már manapság is bőven a filmtörténet egyik kései klasszikusaként tekintünk.
Újra műsoron a Quantum Leap – Az időutazó.
A Warner döntése értelmében nem annyira biztos.
5 érdekesség A gyűrűk ura: A hatalom gyűrűi kapcsán
A csendes kitartás szobra megküzdött minden sikeréért.
Akikről ritkán emlékszünk meg, pedig a filmek lelkét hozzák létre.
Okos mozik, melyek kidomborítják a sci-fi tudományos oldalát is.
Mennyire hiteles, és vajon miért rajongunk úgy a szériáért?