- Szabó Fruzsina
- 2021. augusztus 19. | Becsült olvasási idő: 7,5 perc
1966-ot írunk. Amerika szerte tömegek tüntetnek a Vietnámi-háború ellen. A polgári jogi mozgalom megosztja az amerikai társadalmat – három éve tartotta Martin Luther King a híres „Van egy álmom…” beszédét, és két év múlva fogják meggyilkolni. A hidegháborús paranoiában szenvedő lakosság minden bokorban betolakodó idegeneket lát és Betty Friedan korábban kiadott könyvének hatására – akit sokan a Hulu Mrs. America című minisorozatából ismernek –, a feminizmus második hulláma söpör végig az országon.
Ugyanakkor ebben az évben készül az első olyan fénykép a Földről, ami a bolygót teljes egészében ábrázolja. Ahogy arra már űrhajósok is rámutattak azóta, az űrből nem láthatóak az országokat elválasztó határvonalak; ez a – még csak fekete-fehér – gömb akár egy azt megosztó ellentétek nélküli emberiséget is hordhatna a hátán. A sci-fi rajongók talán azt is tudják, hogy a fotót az ATS-1 készítette, amely az első műhold volt, ami geostacionárius-, más néven Clarke-pályán keringett, melynek ötletét először a sci-fi irodalom jeles képviselője, maga Arthur C. Clarke vetette fel.
Az ATS-1 műhold által készített fotó bolygónkról, 1966-ból
Ebből a nézőpontból, amelyből ez az emberiség egységére emlékeztető fotó is készült, tekintett a világra az író és jövőkutató Gene W. Roddenberry is, akinek a sci-fi sorozat formájában megvalósított vízióját ugyanebben az évben láthatták először a tévénézők naprendszerünkben. A férfi ebben a zűrzavaros időben ugyanis egy olyan világot álmodott meg, amelyben bolygónkon már nincsenek háborúk, járványok vagy éhínségek, ahol egy társadalmi csoport sem válhat többé kirekesztés áldozatává, és az emberiség egységben, föderációba tömörülve törekszik önmagát meghaladni. Ez volt a Star Trek eredeti sorozat (TOS), azaz akkoriban csak egyszerűen: Star Trek.
Egészen pontosan Kanadában tűzik először műsorra, majd szeptember 8-án az amerikai NBC csatornán is adásba kerül a műsor első epizódja. A cselekmény a jövőben, a 23. században játszódik. A sorozat történetének középpontjában egy csillaghajó van, amely tudományos küldetésen repíti az űr még feltérképezetlen szegletei felé számos különböző származású, vallású, bőrszínű és nemű embert felsorakoztató legénységét.
Gene Roddenberry feleségével, a legendás Lwaxana Troit alakító Majellel
Hosszú és eredményes élet
Roddenberry 1921. augusztus 19-én született a Texas állambeli El Pasóban, majd szüleivel Los Angeles-be költöztek. Az iskolában kimagasló intelligenciájának köszönhetően egy osztályt kihagyhatott, azonban ez az egyértelmű előny mellett hátránnyal is járt: az idősebb fiúk sokat zaklatták, bántották fejletlen teste és gyengébb sportteljesítménye miatt. A fiú a tanulásba és a kalandregények olvasásába menekült a bántalmazás elől.
Pilótaként harcolt a világháborúban, így aztán kézenfekvő volt, hogy a háború után a PanAm légitársaságnál helyezkedjen el, ahol azonban hamar úgy érezte magát, mint egy „nemzetközi buszsofőr”: hosszú órákig tartó járatokra kellett vinnie a sokszor robotpilótán közlekedő gépeket, ami semmi szellemi kihívást nem állított elé, ráadásul nem engedett teret az írásnak sem. Már katona kora óta tervezgette írói karrierjét, így amikor egy barátja azt javasolta neki, szerezzen több élettapasztalatot az íráshoz, otthagyta a PanAmet és rendőrnek állt.
A forgatáson
Talán a legérdekesebb életrajzi tény Roddenberry-ről az, hogy több repülőgép katasztrófát is túlélt; úgy zuhant vele le a repülőgép három esetben is, hogy mondhatni a haja szála sem görbült. A legismertebb eset akkor történt, amikor már a PanAmnél dolgozott. A Kalkuttából New Yorkba tartó járaton másodpilótaként szolgáló férfi arra lett figyelmes, hogy leállt az egyik motor, majd a gép lángokba borult. Roddenberry hátra ment a kabinba, hogy megnyugtassa az utasokat, miközben szemernyi kétsége sem volt afelől, hogy ezt nem fogja senki túlélni.
A zuhanást ő maga egy-két bordatöréssel megúszta, és egyből visszarohant a lángoló roncsok közé, hogy túlélők után kutasson. Az egész eset – a zuhanás, a hosszú, mentést követő sivatagi hajnal, a holttesteket kifosztani érkező beduinok és a mentőexpedíció – olyannyira hihetetlen volt, hogy az író eldöntötte: sosem fogja megírni azt, mert úgysem hinné el senki. Nem elég realisztikus.
A balesetről a The Oatmeal képregényt is készített, ami IDE kattintva megtekinthető.
Kirk kapitány és elsőtiszje, Mr. Spock
A televízió térnyerését látva Gene hamar ráérzett, hogy igazi lehetőséget ez a médium jelenthet számára. Miután álnéven írva – hogy munkahelyén ne jöhessenek rá: másodállása van –, megvetette lábát televíziós íróként, ott hagyta a rendőrséget, és A hadnagy című sikeres sorozat után máig tartó útjára bocsátotta a Star Treket. Űr-westernként jellemezte ötletét, amikor a stúdió vezetőinek be kellett mutatnia, mivel ebben az időben elképesztő népszerűséget élvezett ez a műfaj – a sci-fi viszont annál kevésbé. Véleménye szerint a makacs csak-azért-is ragaszkodás vezethet a sikerhez, ezt az is példázza, hogy miután a Star Trek első pilotját visszautasították, nem adta fel, végül egy második pilottal sikerült a tévéképernyőkre juttatni művét.
Míg a hősies Kirk kapitány alakját Forester Hornblower kapitányáról, a hidegfejű tudományos tiszt Mr. Spockot saját magáról mintázta. Önkritikáról árulkodik, hogy Roddenberry jövőjében a diverzitással ellentétben a dohányzás abszolút nem ismert fogalom. Persze Alex Kurtzmant erről (sem) értesítették, amikor a Star Trek: Picard-ban a Raffit játszó Michelle Hurd kezébe nyomott egy e-cigiszerű egyértelműen dohányzásra való eszközt. De a régi és új Trek közötti különbségekről, és az ezek táborai közötti feszültségről talán majd egy másik cikkben lesz szó.
Szőrös veszedelem
Nem az egyetlen káros szenvedélye volt a dohányzás Gene Roddenberry-nek; néhány volt kollégája elmondásai alapján a stresszt sajnos előfordult, hogy alkohollal és nyugtatókkal kezelte, és habár a legtöbben barátságos, vidám embernek írták le, előfordult az is, hogy néhány kollégájával kevésbé találta meg a közös hangot. A talán legnépszerűbb Star Trek epizódnak, a Szőrös veszedelemnek (Trouble with tribbles) az írója, David Gerrold egyenesen plagizálással vádolja a Star Trek legendás atyját: emlékezete szerint néha elfelejtette az ötletek gazdáit feltüntetni a főcímben, továbbá paranoid viselkedése miatt bírálta az írót, mivel az sokszor az ügyvédjén keresztül volt csak hajlandó kollégáival kommunikálni a Star Trek: Az új nemzedék gyártása idején.
Nichelle Nichols, mint Uhura hadnagy
De visszatérve az eredeti sorozatra, az első évad után az Uhura hadnagyot alakító Nichelle Nichols majdnem úgy döntött, hogy ott hagyja a produkciót egy kecsegtetőbbnek tűnő Broadway musicalért, ugyanis akkor még a Star Trek nem volt egy kimondottan befutott show. A színésznőt egy rajongó tántorította el attól, hogy kiszálljon, méghozzá azzal, hogy emlékeztette őt: korábban nem volt látható afro-amerikai nő ilyen jelentős szerepben a televízióban, és a színésznőnek meg kell ragadnia a lehetőséget, hogy a sorozatban játszott szerepével fekete kislányok egész generációját bátorítsa. A rajongó neve talán ismerős lesz az olvasónak, ugyanis a trekkie, akinek Nichols sorozatban maradását köszönhetjük, nem más volt, mint az amerikai polgári-jogi mozgalom ikonikus alakja, maga a korábban már említett Marthin Luther King.
Klingon férfi és nő
A Trónok harcából ismert dothrakihoz és a Tolkien által megalkotott tündéhez hasonlóan a Star Treknek is van saját mesterséges nyelve. A sorozatban az ember mellett sok kitalált idegen faj látható, néhányan a szövetségesek, mások az ellenség táborát erősítik. Utóbbiak közül talán a leghírhedtebb a klingon. Már az első Star Trek filmben is hallhattunk klingon szavakat, melyek a Scottie-t – a skót főgépészt – alakító James Doohan száját hagyták el, de a harmadik film készítésekor Gene Roddenberry úgy érezte, ennél azért többre lenne szükség, így hát megbízták Marc Okrand nyelvészt, hogy alkosson meg számukra egy komplett mesterséges nyelvet. A klingon ma már a Duolingo alkalmazással is elsajátítható. Aki ilyen vállalkozásba vágja a fejszéjét, annak csak azt tudom mondani: Qapla’!
Gene Roddenberry az 1970-es évek elején
Gene Roddenberry pozitív élet- és emberszemléletét tükrözi az a következtetés is, amelyre megpróbáltatások kapcsán jutott: az ember bizonyos körülmények között sokkal többre képes, mint azt magáról gondolná, és extrém helyzetekben szerez igazán tudást önmagáról. A 20. századra úgy tekintett, mint valami szükséges rosszra, melynek abszurditásain az emberiségnek át kell vergődnie magát, hogy beteljesítse végzetét: hogy önmaga lehető legjobb változatává váljon. A Star Trek tehát azt mutatja meg, hogy az emberiség jogosan lehet büszke érdemeire, és valóban tartunk valahova – még ha ez jelenünkben olykor nem látszik egyértelműen.
Az eredeti Star Trek óta kilenc spin-off sorozat és tizenhárom film készült. Számos paródia közül a Galaxy Quest és az Orville kiemelkedő minőségű, saját jogán is élvezhető alkotások. Amióta viszont 2009-ben az első Kelvin-idővonalas filmmel új lendületet kapott a franchise, számos film és sorozat toborozza az új rajongókat, és szerez örömet vagy éppen bosszúságot a keményvonalas, old-school trekkieknek.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
5 érdekesség A gyűrűk ura: A hatalom gyűrűi kapcsán
A csendes kitartás szobra megküzdött minden sikeréért.
Akikről ritkán emlékszünk meg, pedig a filmek lelkét hozzák létre.
Okos mozik, melyek kidomborítják a sci-fi tudományos oldalát is.
Mennyire hiteles, és vajon miért rajongunk úgy a szériáért?
