• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Elsikkadt kiválóságok

Film

Mesterművek árnyékában – 9 világhírű rendező 9 alulértékelt filmje

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Korábban foglalkoztunk már világhírű színészek alulértékelt filmjeivel, akárcsak világhírű írók keveset emlegetett regényeivel, ezúttal korunk legnagyobb rendezőegyéniségeit citáljuk ide, hogy végignézve filmográfiájukon, megvizsgáljuk, melyik az a művük, melyet összességében kevesebbet emlegetünk. Hogy ennek mi az oka? Az itt felsorolt filmek nagy része véleményünk szerint remekmű, egyes rendezők azonban a filmtörténelem kultikus filmjeit tették le az asztalra, melyek mellett érthető módon elhalványultak egyéb alkotásaik.

Jelen lista sokszorosan díjazott rendezői mindig is híresek voltak egyéni hangjukról, jellegzetes témaválasztásaikról, precízségükről, melyeket még azon filmjeikben sem hazudtoltak meg, amik esetleg nem kapták meg a nekik kijáró figyelmet, holott minőségben olykor bőven felveszik a versenyt műfajteremtő, vagy épp formáló alkotásaikkal, arról nem beszélve, hogy olykor éppen egy ilyen lista ad nagyobb rálátást egy-egy művész teljes pályájára, eszközeinek, rendezői hangjának szélesebb spektrumára.

Francis Ford Coppola: Magánbeszélgetés

Coppola két halhatatlan remeket is ajándékozott a filmtörténelemnek: a Keresztapa, és az Apokalipszis most vitathatatlan és sokat hivatkozott klasszikusok, de a rendező mindezeken túl még megalkotta Bram Stoker Draculájának egyik legjobb adaptációját is. Bár Coppola mára igencsak beleszürkült Hollywood filmtermésébe, legutóbbi filmjei pedig szinte semmilyen kritikai visszhangot sem kaptak, rendkívüli tehetségét jól jelezte, hogy már 1974-ben hazavitte az Arany Pálmát a Cannes-i Filmfesztiválról a Gene Hackman főszereplésével készült Magánbeszélgetésért. A Hackman által játszott lehallgatási szakember pechjére egy gyilkossággal kapcsolatos hangfelvételbe fülel bele, hogy aztán ennek nyomán megpróbálja megakadályozni a tragédiát. Coppola kiváló arányérzékkel, kellően visszafogott stílusban mutatja be a kisember látszólag kilátástalan harcát egy felettes hatalom ténykedése ellen, és a politikai gépezetek kattogása okozta állandó paranoiát.

Magánbeszélgetés

Magánbeszélgetés

Richard Donner: Bérgyilkosok

Donner nevét leginkább a Superman eredeti adaptációja, no meg a Halálos fegyver-széria, vagy épp a Kincsvadászok kapcsán szokás emlegetni, pedig a 90-es évek egyik legjobb – akár neo-noirként is aposztrofálható – bűnügyi filmjét készítette el a két rivalizáló bérgyilkos történetével. Sylvester Stallone a kiégett, meghasonlott profi, és Antonio Banderas, a feltörekvő, heves és kíméletlen trónkövetelő kettőse közti dinamika egészen kiváló, a kettejük közti párbeszédek élvezetesek, Stallone visszafogott mimikájához egész jól passzol a szerep, Banderas pedig az olykor begőzölt, dührohamokban kicsúcsosodó forrófejű gyilkológép szerepében megmutatta, igenis képes színészkedni, ha akar. Bár a film fordulatai mai szemmel már némileg kiszámíthatóak, de a fojtott hangulat, a vágás és a fényképezés még így is kiemeli a szürke tömegből.

Bérgyilkosok

Bérgyilkosok

Clint Eastwood: Éjfél a jó és a rossz kertjében

Eastwood, bár nem mindig teljesít tökéletesen, mégis olyan magas minőséget képes folyamatosan termelni, mely valóban a legnagyobbak sajátossága. Az egykori westernhős, és Piszkos Harry megformálója Hollywood egyik legérzékenyebb hangú rendezőjévé vált a 2000-es évekre, aki mind történelmi témákhoz, mind bűnügyi történethez kiválóan nyúlt. Ezt tette meglehetősen keveset emlegetett, sztárokat felvonultató filmjében, az Éjfél a jó és a rossz kertjében című John Berendt-regény adaptációjában is, mely egyértelműen Eastwood rétegfilmjei közé tartozik. A kellően misztikus, többnyire valós alapokon nyugvó, de fikcióval kevert bűnügyi sztoriban Kevin Spacey, John Cusack és Jude Law is feltűnik. Kiválóan adagolt feszültség, az amerikai dél sejtelmes atmoszférája, amit Eastwood csak úgy jellemzett, mint az Elfújta a szél meszkalinnal átitatott változata, az egyik legjobb, ami az idős rendező kezei között született, és véleményem szerint még manapság is leköröz bármit, amit az elmúlt néhány évben készített (kivétel persze a Gran Torino.)

Éjfél a jó és rossz kertjében

Éjfél a jó és rossz kertjében

Tim Burton: Ed Wood

Burton nagyot, és látszólag saját hangjától némileg eltérőt húzott, mikor filmre vitte a minden idők legrosszabb filmjének tartott, A 9-es terv a világűrből című mozi megalkotójának viszontagságos küzdelmeit. Burton, aki olykor rémálomszerű, szatirikus, de mindenképpen azonnal felismerhető saját stílust teremtett, mely meghatározta a Batmant, a Beetle Juice-t, az Ollókezű Edwardot, vagy a Karácsonyi lidércnyomást, ezúttal egy kissé más irányba tett lépéseket, és megalkotta véleményem szerint karrierje legjobb filmjét. Az Ed Wood a rendező és Lugosi Béla különös barátságán át mutatja be egy megszállott ember történetét, aki úgy engedett teret filmrendezői ambícióinak, hogy látványosan nem voltak meg hozzá a szükséges kvalitásai. Johnny Depp kiválóan hozza a sikerre és elismerésre áhítozó Woodot, de a show-t egyértelműen az alakításáért Oscar-díjjal jutalmazott Martin Landau lopja el, aki hihetetlen érzékenységgel kelti életre a vámpírkarakterből végleg kiöregedett, de ahhoz körömszakadtáig ragaszkodó Lugosi Bélát.

Ed Wood

Ed Wood

Brian De Palma: Carrie

Hihetetlen, de idén már De Palma is már 82 esztendős, az Aki legyőzte Al Caponét, és a Sebhelyesarcú későbbi rendezőjének tarsolyában pedig már a 70-es évek elején akadt néhány kiváló alkotás, de végül azzal húzott nagyot, hogy megvásárolta Stephen King 1973-ban megjelent első regényének megfilmesítési jogait. A szinte betűről-betűre adaptált mű kiválóan beszél a vallási megszállottságról, a nőiség megéléséről, vagy épp a felnőtté válással járó nehézségekről, és mindez egy brutális és katartikus végkifejletben csúcsosodik ki. Az akkor már kiváló névnek számító Piper Laurie hátborzongató módon kelti életre a vallásos téveszmékben tobzódó anyát, a fiatal Sissy Spacek alakítását Carrie szerepében pedig nem hiába dicsérték a kritikusok, felnőtt színészeket megszégyenítő módon hiteles volt karakterében, ráadásul érdekesség, hogy ez a film volt az egyik, mely igazán lökést adott az épp csak 22 éves John Travolta karrierjének is.

Carrie

Carrie

Darren Aronofsky: A forrás

Ismét egy rendkívüli érzékenységéről, és egyedi hangjáról ismert rendező, aki saját bevallása szerint műveiben leginkább a klasszikus amerikai filmek, és a hip hop kultúra hatásait ötvözi. A pankrátor, vagy a Fekete hattyú alighanem mindenki számára ismert filmek, A forrás viszont, talán épp rendkívül súlyos hangulata, összetett mondanivalója, több síkon futó, és ezáltal több síkon is értelmezhető története, és olykor szürreálisnak ható képsorai miatt sem találta meg annyira a közönséget, mint a fentebb említett két, jóval direktebb és egyszerűbb alkotása. Aronofsky abban alkot elképesztőt, hogy egy egyszerűnek távolról sem nevezhető romantikus drámába keveri bele a fantasy, a sci-fi, és a történelmi filmek hangulati és képi elemeit, eszköztárát, mindezt nyakon öntve egy jó adag spiritualitással. Hugh Jackman és Rachel Weisz kapcsolatának krónikája így egy időn és téren átívelő tragikus szerelmi történetté válik.

A forrás

A forrás

David Ayer: Az utca királyai

Ayer legutóbb a rendkívül félresikerült Öngyilkos osztag című filmmel, és a korrekt, de nagyrészt visszhangtalan Bright című fantasy mozival hívta fel magára a figyelmet, előtte pedig a Brad Pitt főszereplésével készült, súlyos hangulatú Harag című háborús mozival jelentkezett. Mindezekből a laikus nézőnek úgy tűnhet, Ayer afféle hollywoodi kisiparos, pedig igenis képes kiváló filmet készíteni (ne feledjük, ő írta a Kiképzés forgatókönyvét és ő rendezte Az utolsó műszak című zsarufilmet is). A noir író, James Ellroy forgatókönyvéből forgatta le 2008-ban Az utca királyai című mozit Keanu Reeves, Forest Whitaker és Hugh Laurie főszereplésével, mely véleményem szerint az egyik legjobb zsarufilm, ami valaha is megjelent. Nem csupán egy kőkemény krimi, de hatásosan mesél a hatalommal való visszaélésről, a korrupcióról, a rendőri munka morális kérdéseiről, vagy az ember igazságvágyáról és becsületéről, mindezt egy pörgős, hangulatos akciómozi kulisszái előtt.

Az utca királyai

Az utca királyai

Milos Forman: Larry Flynt, a provokátor

A film, amiért Woody Harrelsonnak kijárt volna az Oscar-díj, és amivel Edward Norton végleg Hollywood A-listás sztárjai közé emelkedett. Forman életrajzi mozijának, és a Hustler pornómagazin születésének rendkívül sokszínű, és izgalmas krónikája sajnos kevesebbet emlegetett darabja a legendás csehszlovák születésű rendező életművének, hiszen ő korábban olyan filmtörténelmi alapvetéseket tett le az asztalra, mint a Száll a kakukk fészkére, a Hair, vagy az Amadeus. A Larry Flynt, a provokátor egy rendkívül érzékeny témáról beszél egy céltudatos, kemény férfi életének tragédiáján és törekvésein át, aki eltervezte, hogy végleg felszabadítja az álszent amerikai hétköznapok tabutémáit, és egy máig létező médiabirodalmat hozott létre ezáltal. Larry Flynt élete a lemondások, a kompromisszumok, és a fájdalom története egy meglepően hiteles alakítást hozó Courtney Love-al Flynt feleségének szerepében, aki állítása szerint ezzel a karakterrel tudta némileg feldolgozni férje, Kurt Cobain két évvel korábbi öngyilkosságát.

Larry Flynt - A provokátor

Larry Flynt – A provokátor

Steven Soderbergh: Fertőzés

Az Arany Pálmával, és Oscar-díjjal is kitüntetett Soderberghnek olyan filmeket köszönhetünk, mint a Traffic, az Ocean’s Eleven-trilógia, vagy a Julia Roberts-nek Oscar-díjat hozó Erin Brochovich – Zűrös természet, így aztán meglehetősen visszafogott, és rendkívül tényszerű, már-már dokumentarista jellegű vírusmozija, a Fertőzés ezek mellett alig-alig kapott visszhangot, holott még a szakemberek is elismerik, hogy kevés film dolgozta fel egy globális fertőzésből fakadó egészségügyi világválság krónikáját ennél hitelesebben. A Fertőzésben hiába tűnt fel kisebb-nagyobb szerepekben Laurence Fishburne, Marion Cotillard, Gwyneth Paltrow, Kate Winslet, Matt Damon és Jude Law, a korábbi vírusfilmektől eltérő hangnem és a hatásvadászat helyett a valósághű ábrázolásmódot követő történetmesélés hatására végül alig érdekelt bárkit is, pedig úgy tudott drámai elemeket vegyítő kőkemény biológiai thriller lenni, hogy egyetlen pillanatra sem hagyta el a konzekvensen végigvezetett tényszerű nézőpontját. Nem hiába, a film a COVID-időszak egyik legnépszerűbb darabja lett, még folytatást is terveznek hozzá.

Fertőzés

Fertőzés

Kapcsolódó cikkek

Bezárt az Ectopolis Magazin!

4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

Wednesday, a sorozat /Forrás: https://www.euronews.com/culture/2022/11/30/wednesday-beats-stranger-things-to-become-netflixs-biggest-english-language-show/

Haláli hullák szerdája – Wednesday – Sorozatkritika

A rémesen vicces Addams-feldolgozás

Legendás állatok. 3. /Forrás: https://www.digitalspy.com/movies/a675773/fantastic-beasts-3-4-5-release-date-cast-plot-news-trailer/

Lesz-e folytatása a Legendás állatok és megfigyelésük-sorozatnak?

A Warner döntése értelmében nem annyira biztos.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. szeptember 6.

    Középfölde kisokos – 5 érdekesség A gyűrűk ura: A hatalom gyűrűi kapcsán

    5 érdekesség A gyűrűk ura: A hatalom gyűrűi kapcsán

    • 2022. szeptember 1.

    Hollywood hercegnőjére egy igazi herceg is felfigyelt – 40 éve hunyt el Grace Kelly

    A csendes kitartás szobra megküzdött minden sikeréért.

    • 2022. augusztus 26.

    Betűkből filmet – Hollywood aranykorának 7 világhírű forgatókönyvírója

    Akikről ritkán emlékszünk meg, pedig a filmek lelkét hozzák létre.

    • 2022. július 19.

    Gondolatok a jövőből – 9 csavaros sci-fi, amit látnod kell

    Okos mozik, melyek kidomborítják a sci-fi tudományos oldalát is.

    • 2022. július 8.

    Öt órai tea és fényezett családi ezüst – A Downton Abbey világa

    Mennyire hiteles, és vajon miért rajongunk úgy a szériáért?