Az emberek mindig is szerették a rejtélyeket, talán éppen ebből eredeztethető a krimi, mint filmes és irodalmi műfaj iránti, látszólag sosem lankadó érdeklődés. Az ember szeret meglepődni, de nem szereti, ha úgy éri meglepetés, hogy nem számít rá, és egy krimi éppen ebben van a segítségünkre. Kiszámított keretek közt tartja és szolgálja ki énünk rejtélyre fogékony részét, hiszen pontosan tudjuk, hogy fordulatok várhatóak, számítunk is rájuk, mégis képesek vagyunk meglepődni.
Az elmúlt évtizedekben, lényegében már a második világháború vége óta születtek zseniális darabok a műfajban, olyanok, melyek egész generációkkal szeretették meg az okos, csavaros, nem ritkán csattanós történeteket, és bár látszólag a krimi egy meglehetősen kötött tematikájú, kiszámított eszköztárral dolgozó műfaj, mégis azt láthatjuk, hogy tulajdonképpen egészen napjainkig meg tud lepni minket. Íme akkor most kilenc film, melyek egyrést nagy hatást gyakoroltak mind a műfajra, mind a nézőkre, másrészt kecsegtetnek néhány fordulattal, melyeknél meglepve kapjuk fel a fejünket.
A krimi valahogy sosem megy ki a divatból Forrás: pinterest.com
Korábban már külön cikkben méltattam James Ellroy-t, és önhatalmúlag megszavaztam egy soha oda nem ítélt Oscar-díjat is Curtis Hanson kiváló filmjének, mely hihetetlen üdeséggel támasztott fel egy tetszhalott állapotú műfajt, a film noirt, és mindehhez kiváló színészek egész sorát vonultatta fel. Az alapanyag kellően naturális brutalitása, az 1950-es évek rendőri szerveit keresztül-kasul átszövő korrupció, és a csavaros történet, a kiváló karakterekkel, és a logikus és hihető jellemfejlődéssel nem pusztán az egyik legjobb krimi, de méltán az újkori filmkészítés egyik legjobb, mégis keveset emlegetett alkotása. Russel Crowe, Guy Pierce, Kevin Spacey és Danny DeVito is szenzációs, egyszerűen tökéletes megidézése egy letűnt kor szellemének, nagy kár, hogy megjelenése évében kiválóságát elhalványította a Titanic díjesője.
Szigorúan bizalmas Forrás: imdb.com
Kétlem, hogy aki látta, egykönnyen elfelejti. A brutális gyilkosságok, a neo-noir környezet a folyton szakadó esővel, gőzfelhőben úszó koszos utcákkal, és a vallási fanatikusként tomboló sorozatgyilkossal egészen különlegessé teszi David Fincher remekét. Azonban mindezeken túl a két talán legfontosabb szempont, mely ennyire emlékezetbe vésik a filmet, egyértelműen Morgan Freeman és Brad Pitt személyiség- és hitbéli ellentétekre épülő, mégis jól működő nyomozópárosa, illetve a fordulatos történet végén elképesztően nagyot dörrenő csattanó, mely alighanem annak is megfacsarja a gyomrát, és a szívét, aki tudatosan készül, és számol az efféle akciókkal. A Hetedik mára része a filmtörténelemnek, hivatkozási alap, és filmszakos tananyag mind a hangulatteremtés, mind a történetépítés terén.
Hetedik Forrás: imdb.com
Sokan töprengtem, hogy mi álljon itt, ez, vagy A máltai sólyom. Ha ragaszkodunk hozzá, hogy a hard-boiled krimi atyja Dashiell Hammett, akkor utóbbinak kellene itt lennie, én viszont előbbit szeretem jobban, így végül szubjektíven döntöttem. A Raymond Chandler kiváló regényéből készült noir Humphrey Bogart mintegy karakterdefiniáló szerepe, a cinikus, kemény, nőcsábász magánhekus iskolapéldája. A tragikus és hányatott sorsú író letükrözése a regény, és így a filmadaptáció is, A máltai sólyommal együtt iskolateremtő mű. Képi világában komor, szuggesztív alkotás nem akármilyen nevek tolmácsolásában, hiszen ha nem lenne elég Bogart és Chandler neve, akkor ott van még a végzet asszonya szerepében Lauren Bacall, a rendezői székben Howard Hawks, és a forgatókönyv mögött a néhány évvel később irodalmi Nobel-díjat kapott William Faulkner.
A hosszú álom Forrás: imdb.com
Kamaradrámákat sorra vevő listánkon is megemlítettük, nem hiába, egyike e szűk műfaj legjobbjainak. A legendás Sidney Lumet mozis debütálása volt a film, melyben Henry Fonda játssza a nyolcas esküdtet, aki egy fiatal fiú gyilkossági perében az ítélet előtti tárgyaláson vesz részt társaival, és aki az egyetlen, aki kételkedik a csalhatatlannak tűnő bizonyítékokban, melyek a vádlott ellen szólnak. És innen be is indul a kvázi krimiszál, hiszen Fonda karakterének célja, hogy akár egyesével is, de meggyőzze esküdttársait a fiú ártatlanságáról, az ügy pedig úgy éled fel a lelki szemeink előtt, hogy sem a gyilkossal, sem az áldozattal nem találkozunk, és a részleteket is csak az esküdtek beszélgetéseiből tudjuk összerakni. Hihetetlenül intelligens film, a semmiből felbukkanó társadalmi előítéletek hiteles ábrázolása, már-már Hitchock-i izgalmakkal a fináléban.
Tizenkét dühös ember Forrás: imdb.com
Kétlem, hogy bárkinek is be kellene mutatnom, Hannibal Lecter pszichológiájáról nemrég külön is írtunk a hollywoodi gonosztevőket csokorba gyűjtő listánkon. Thomas Harris nagyszerű regényének adaptációjáról sokat elmond, hogy mind a két főszereplő elhozta az Oscar-díjat, ráadásul aranyszobrot kapott a rendezés, és a forgatókönyv is. A film nagy erénye, hogy megteremtette a szimpatikus pszichopata figuráját, aki egyébként korábban is létezett már, de jelen formájában nem igazán került ábrázolásra. Anthony Hopkins zsigeri alakítása, párosa Jodie Foster kezdő nyomozójával, a kettejük közt kölcsönös, már-már betegesnek ható vonzalom adja a hátterét egy kiterjedt nyomozásnak, melyben egy sorozatgyilkos nőket öl, és nyúz meg. Ha a Hetedikre azt mondtam, hivatkozási alap, nos, ez a kijelentés itt is megállja a helyét, nem hiába nem ért a nyomába egyetlen folytatása sem.
A bárányok hallgatnak Forrás: imdb.com
A szerepéért Oscar-díjjal kitüntetett Kevin Spacey, és az alapanyag ötletéért felelős Bryan Singer mindketten sokat tettek azért, hogy teljes joggal gyűlöljék őket Hollywoodban, ám meg kell adni azt, ami jár, mert a Közönséges bűnözők egyszerűen zseniális film. A mindössze 6 millió dollárból 35 nap alatt forgatott mozi feszült, és gondolkodásra késztető alkotás, melyben a végső rejtély, hogy ki is ez a Kayser Soeze, egészen az utolsó képkockáig nem derül ki, de a pontos és precíz információcsepegtetés segíti a nézőt, hogy együtt nyomozzon Chazz Palminteri figurájával, aki minden erejével azon van, hogy kibogozza ezt az elsőre igencsak egyszerű, mégis tökéletesen átláthatatlan ügyet. Spacey zseniális, de a teljes szereplői névsor kitűnő, mindegyik szélsőséges, emlékezetes karakter, akiket Stephen Baldwintól Benicio del Toro-ig hibátlanul keltenek életre a színészek.
Közönséges bűnözők Forrás: imdb.com
A később az USA-ból kitiltott Roman Polanski utolsó amerikai filmjében Jack Nicholson bújik a Humphrey Bogart-i vonalon mozgó magánhekus bőrébe, hogy egy nő megbízásából megfigyelje annak férjét, aki vélhetően félrelép. A folyamatosan tekeredő, csavarodó történetnek ezúttal is a kiváló karakterek adnak igazi súlyt, Nicholsonon kívül, a végzet asszonya-toposz követőjeként Faye Dunaway, és utolsó filmszerepében John Huston is tökéletes, az állítólag feszült forgatási légkör még jót is tett a szereplők közti dinamikának, mely végigvonul a filmen, folyamatosan fenntartva a feszültséget. Bár a forgatókönyvet jegyző Robert Towne trilógiának tervezte a sztorit, mindez meg is valósult volna, hiszen a film elképesztő sikert aratott, és a krimi filmek egyik prototípusa a mai napig, ám Roman Polanski hamarosan kirobbanó szexbotránya miatt ez nem valósult meg. Jack Nicholson végül saját maga forgatta le a folytatást 16 évvel később, de az a film csúfosan megbukott.
Kínai negyed Forrás: imdb.com
Orson Welles sosem arról volt híres Hollywoodban, hogy az álomgyár elvárásai szerint dolgozna, ez megmutatkozik egyik leghíresebb alkotásában, A gonosz érintésében is. A minden műfajban bevethető Charlton Heston főszereplésével készült noir egy robbantásos merénylet körüli nyomozást mutat be a Wellestől elvárható kevésbé közönségbarát módon, kiemelkedő látványvilággal, mely érezhetően sok esetben állt előrébb a fontossági sorrendben, mint maga a történet. A megjelenés körüli bonyodalmak miatt a filmnek legalább három, különböző hosszúságú verziója létezik, és már nem igazán tudni, melyik az, amelyiket Welles elképzelte, annyiszor vágták újra. Ez okozza egyébként az esetlegesen átláthatatlan fordulatokat, ám higgyétek el, ez semmit nem von le a film értékéből, mert a szuggesztív képi világ, az operatőri technikai bravúrok, és kompozíciók feledtetik mindezt velünk, és ha ez a film nem létezne, máshogy nézne ki a jelenkor filmes krimipiaca is, annyi rendezőre volt hatással.
A gonosz érintése Forrás: imdb.com
Megint egy film, mely elvitte a legjobb rendezői, a legjobb forgatókönyvírói és a legjobb férfi színésznek járó Oscar-díjat is. Nem csoda, a szintén noiros beütésű történetet a később Az ördögűzővel óriásit robbantó William Friedkin vitte vászonra. A történet szerint két kábítószeres nyomozó egy Marseille-ből várható hatalmas heroinszállítmány ügyében nyomoz, aztán miután az FBI elveszi tőlük az ügyet, a saját szakállukra folytatják az ügyet. Friedkin kendőzetlenül realistán mutatta be a rendőrök mindennapi életét, tökéletesen érzékeltetve azt a lélektani nyomást, mely a vállukon nyugszik nap, mint nap. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Kiképzéshez hasonló zsarufilmek sehol sem lennének Friedkin klasszikusa nélkül, mindezt pedig csak megspékelte Gene Hackman kiváló alakítása, akiről az általa megformált zsaru azt mondta, jobban hasonlít rá, mint ő saját magára.
Francia kapcsolat Forrás: imdb.com
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
5 érdekesség A gyűrűk ura: A hatalom gyűrűi kapcsán
A csendes kitartás szobra megküzdött minden sikeréért.
Akikről ritkán emlékszünk meg, pedig a filmek lelkét hozzák létre.
Okos mozik, melyek kidomborítják a sci-fi tudományos oldalát is.
Mennyire hiteles, és vajon miért rajongunk úgy a szériáért?
