- Kovács Krisztián
- 2020. augusztus 20. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc
Ma már sajnálatos módon a művészet sem tisztán művészet, életünknek kevés olyan része akad, melyre nem fejtenek ki egészen nyilvánvaló hatást a vallási, de leginkább a politikai ideológiák. Ez nem feltétlenül új jelenség, csak a mi generációnk jelen formájában talán még nem találkozott vele, akadnak azonban országok, ahol a cenzúra, mint önkényes intézmény sosem pihent, mindig afféle csendes, de tettrekész megfigyelőként várt a háttérben, és amint olyan film lehetséges premierjének híre merült fel, mely közvetve, vagy közvetlenül sértett bármilyen regnáló politikai hatalmat, már könyörtelenül le is sújtott.
Korábban már mutattunk nektek egy terjedelmes listát húsz, többségében klasszikus filmmel, melyek kiverték a biztosítékot bizonyos országokban. Az Apokalipszis most, a Krisztus utolsó megkísértése, a 22-es csapdája, vagy a Brian élete mind-mind olyan alkotások, melyekkel bizonyos országok meglehetősen mostohán bántak, akadnak régiók, ahol a mai napig tiltott gyümölcsnek számítanak, most pedig mutatunk nektek újabb 10 alkotást, melyek így vagy úgy, de hasonló sorsra jutottak.
Filmek, melyek áldozatul estek a cenzúrának
A Leon Uris regénye alapján 1960-ban Otto Preminger rendezésében, és Paul Newman főszereplésével mozikba került történelmi alkotás Izrael állam megszületését járja körbe, az ábrázolásmód ugyanakkor nem tetszett a közel-keleti arab régió országainak, így akárcsak az egy évvel korábbi Ben-Hurt, ezt is betiltották. Sőt, mindez odáig terjedt, hogy Paul Newmant a térségből is kitiltották, amiért az arcát adta ennek a szerintük tökéletesen hamisan ábrázolt történelmi tablónak.
Exodus
Stanley Kubrick filmjei igazi kuriózumok, ugyanakkor kivétel nélkül kőkemény társadalmi témákat boncolgatnak. A kubai rakétaválságra reagáló, és azt látszólag szemtelenül kifigurázó Dr. Strangelove-ot 1964-ben Finnország azonnal betiltotta a mozibemutatót követően, mert attól tartották, hogy az eltúlzott, szatirikus ábrázolásmód annyira sérti majd a határos Szovjetuniót, hogy esetleg az ország vezetése valamilyen meggondolatlan cselekedetre szánja majd el magát emiatt.
Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni
Ahogy a Dr. Strangelove, úgy ez a Kubrick-mestermű sem úszhatta meg a sorsát. Anthony Burgess kultikus (bár a szerző által kimondottan utált), Gépnarancs című regényének adaptációját az Egyesült Királyságban hamar levették a vászonról, igaz, ez annak köszönhető, hogy az egyesek szerint a tinédzserek viselkedését befolyásoló mű miatt Kubrick és családja számtalan halálos fenyegetést kapott levélben és telefonon egyaránt. Érdekesség, hogy egészen a rendező 1999-es haláláig nem is volt elérhető a film a szigetországban mozivásznon.
Mechanikus narancs
Ezen igazán nincs mit csodálkozni, már a film előzetesei után az orosz kormány intézkedett, hogy még a mozibemutató lehetősége se merülhessen fel Armando Iannucci keserédes, maró szatírája kapcsán. A sztárokkal megtűzdelt film, ahogy a címe is mutatja, Sztálin halála körül bonyolódik, és hűen mutatja be, miként marakodnak a vezetők a hatalom koncain. Nem véletlenül, az orosz Kulturális Minisztérium sértőnek, és szélsőségesnek minősítette és betiltotta.
Sztálin halála
Darren Arronosky kétségkívül látványos és egyedi Noé-adaptációja is számtalan országban kicsapta a biztosítékot, bár a katolikus egyház sem volt elragadtatva tőle, de azokban a közel-keleti országokban, ahol az iszlám vallás az uralkodó, gyakorlatilag mindenhol betiltották, Katarban és Szaúd-Arábiában pedig indoklást is kapott: arrafelé tilos bármiféle prófétai ábrázolásmód a filmvásznon, így természetesen hiába Russel Crowe és Jennifer Connelly, a film nem jutott be az országba.
Noé
Roland Emmerich világromboló katasztrófafilmje a kiváló látványon túl elképesztően buta forgatókönyvvel dolgozott, bár ennek az égvilágon semmi köze ahhoz, miért tiltották be Észak- és Dél-Koreában egyaránt. Előbbiben egész egyszerűen azért, mert 2012-re esett a volt államfő, Kim Il Sung 100. születésnapja, az pedig nem fordulhat elő még a filmvásznon sem, hogy a világ éppen ugyanabban az évben pusztuljon el, mint ami a vezér életének ünnepléséről szól.
2012
Raymond Chandler lenyűgöző regényéből William Faulkner írt forgatókönyvet, a filmet pedig Howard Hawks rendezte Humphrey Bogart és Lauren Bacall főszereplésével. A két főszereplő közt némán, pillantásokkal, és megjegyzésekkel alakuló rejtett szexuális viszony túlságosan is soknak számított Írországban. Egy évvel korábban egy másik legendás noir is betiltásra került ugyanitt, ez volt a Mildred Pierce.
A hosszú álom
Mianmarban az utóbbi években két filmet tiltottak be végleg, az egyik a Simpson család: A film, a másik pedig a Sylvester Stallone által írt és rendezett John Rambo, melyben a rendező negyedszer tért vissza egyik ikonikus szerepében. Az indoklás egészen világos, a film zsarnokoknak mutatta be a burmai katonákat, ami a vezetés szemében megengedhetetlen cselekedet
John Rambo
Cy Endfield 1964-es filmje híven illeszkedett a korszak kosztümös-háborús filmjeinek sorába, ezúttal az 1879-es Dél-Afrikában dúló angol-zulu háború idejébe kalauzolva a nézőt. A Dél-Afrikai Köztársaságban az apartheid alatt betiltották, hogy a feketebőrű lakosság egyáltalán ne láthassa, ellenben a fehér kisebbség számára elkülönített filmszínházakban vetítették. Az apartheid-rendszernek sok külföldi film esett áldozatul, többek közt a Mechanikus narancs, és a Brian élete is.
Zulu
Neill Blomkamp rendhagyó filmje az utóbbi 15-20 év egyik legnagyobb sci-fi mozisikere volt, melynek már régóta tervezik a folytatását is. A dokumentarista stílusú, és számtalan társadalmi kérdést érintő alkotás Nigériában verte ki a biztosítékot, mert az ország lakosait idegengyűlölettel, és életvitelszerű rasszizmussal azonosította, így természetesen egészen a mai napig tabunak számít.
District 9
Újra műsoron a Quantum Leap – Az időutazó.
A Warner döntése értelmében nem annyira biztos.
5 érdekesség A gyűrűk ura: A hatalom gyűrűi kapcsán
A csendes kitartás szobra megküzdött minden sikeréért.
Akikről ritkán emlékszünk meg, pedig a filmek lelkét hozzák létre.
Okos mozik, melyek kidomborítják a sci-fi tudományos oldalát is.
Mennyire hiteles, és vajon miért rajongunk úgy a szériáért?
