- Kovács Krisztián
- 2021. március 26. | Becsült olvasási idő: 1 perc
Spock alakja a Star Trek feltétlen sikerének köszönhetően a popkultúra egyik legtöbbet hivatkozott és legnépszerűbb karaktere lett, holott megformálója, Leonard Nimoy valójában jóval több volt egy szimpla karakterszínésznél. Az 1931. március 26-án a Massachusetts állambeli Bostonban született legenda ma töltené be 90. évét, de sajnos már 2015 februárja óta nincs velünk, születésnapja kapcsán azonban most hoztunk róla öt érdekességet, melyről nem sok szó esik, mikor szóba kerül közel hat évtizedet átölelő filmes karrierje. Nimoy ugyanis 1966 és 2013 között egy sorozatban, valamint nyolc mozifilmben bújt a hegyesfülű vulkáni bőrébe.
Leonard Nimoy 1966 és 2013 között bújt világhírű karaktere bőrébe
Mielőtt a Star Trek sikere 1966-ban meghozta számára az áhított sikert, Nimoy-nak nem volt könnyű boldogulnia, ezért tulajdonképpen bármilyen munkát elvállalt, amit csak elé dobott az élet. Néhány éve a Trek News nevű Star Trek rajongói oldal összegyűjtötte, milyen állásokban állt helyt a színész, aki többek közt volt fagyasztó- és porszívóügynök, dolgozott állatkereskedésben és fagylaltozóban, végezte különböző italautomaták szervizelését, volt közös képviselő egy bérháznál, és akváriumok szerelését és tisztítását is vállalta. Az állatok iránti szeretete miatt nyitotta meg saját kisállat-kereskedését, miután az eredeti Star Trek sorozat kaszát kapott 1970-ben, ez volt a Leonard Nimoy’s Pet Pad, de az üzlet sajnos hamar becsődölt.
Nimoy 1950-től már rendszeresen feltűnt kisebb-nagyobb szerepekben Hollywoodban, első igazi főszerepét a visszhang nélkül maradt Kid Monk Baroni című filmben játszotta, és még abban az évben először bújt egy földönkívüli bőrébe a Zombies of the Stratosphere című B-filmben. Spock szerepében először 1965-ben tűnt fel a The Cage című epizódban, melyért 1250 dollárt kapott, ami manapság talán aprópénzben tűnik, ám akkoriban még mindig pályakezdő színészként hatalmas összegnek számított, manapság az inflációval számítva 10 ezer dollárnak felel meg.
Nimoy, akárcsak nagy sikere előtt, úgy utána sem tétlenkedett, és igyekezett nem beleragadni emblematikus karaktere bőrébe. Kipróbálta magát rendezőként, íróként, zenészként, költőként és fotóművészként is. Talán az írás állt neki a legjobban, összesen két bestsellerré vált önéletrajzi könyvet adott ki, ezen kívül pedig hét verseskötete jelent meg. 1981-ben aztán ismét újba fogott, amikor ugyanis színpadra állították a Van Gogh című monodrámát, ő kapta a főszerepet, és a kritikusok szerint is lenyűgöző átéléssel keltette életre a világhírű és tragikus sorsú festőművészt. Korábban egyébként számos világhírű darabban állt már színpadra – Macska a forró bádogtetőn, A vágy villamosa, Száll a kakukk fészkére – de egyedül akkor szerepelt először a közönség előtt.
Nimoy később számos interjúban elmondta, hogy Star Trek-beli partnere, a nemrég szintén 90. születésnapját ünneplő, és máig dolgozó William Shattner rengeteget segített neki Spock egyéniségének kialakításában, ugyanakkor a mára egyfajta popkulturális referenciaként önálló életre kelt vulkáni üdvözlés teljes egészében Nimoy találmánya, melyet puszta rögtönzésként dobott be az egyik epizód forgatásán. Nimoy akkoriban a feszített tempó miatt olyannyira belesimult Spock karakterébe, hogy elmondása szerint a forgatási szünetekben is a vulkáni hegyesfülűként létezett, beszélt, és gesztikulált, amire csak később hívták a fel a figyelmét a kollégái.
És számos produkcióban megfordultak együtt is. Mielőtt a Star Trek világsikert aratott, ellenségeket alakítottak az akkoriban futó The Man from U.N.C.L.E. című sorozatban, később pedig, már a Star Trek eredeti szériájának törlése után Nimoy több epizódban is rendezte Shattnert a színész számára újra elismerést hozó T. J. Hooker sorozatban. Nimoy egyébként 2002-ben, aztán 2006-ban is visszavonult a színészettől, hogy aztán 2009-ben, és 2013-ban is visszatérjen karrierje legfontosabb szerepéhez, és ismét eljátssza a megöregedett Spockot a mozifilmek rebootjában.
Újra műsoron a Quantum Leap – Az időutazó.
A Warner döntése értelmében nem annyira biztos.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
A rémesen vicces Addams-feldolgozás
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
