• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Edgar Rice Burroughs (1875-1950)

Hírek

5 érdekesség Tarzan kitalálójáról, a 145 éve született Edgar Rice Burroughs-ról

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Idén márciusban már 70 éve múlt, hogy 74 esztendős korában eltávozott közülünk az 1910 és 1930 közti időszak egyik leghíresebb írója, Edgar Rice Burroughs. Tekintve, hogy ma ünnepeljük a máig népszerű szerző születésének 145. évfordulóját, ennek kapcsán összegyűjtöttünk róla néhány érdekességet, sok tekintetben ugyanis alakja úttörőnek számít a XX. századi modern szórakoztatóirodalom berkeiben.

Edgar Rice Burroughs 1875. szeptember 1-én látta meg a napvilágot az Illinois állambeli Chicago városában egy háborús veterán fiaként, aki katonai szellemben, meglehetős szigorral nevelte, és különböző magániskolákba járatta gyermekeit. Edgar 1895-ben iratkozott be a Michigani Katonai Akadémiára, aztán belépett az amerikai hadseregbe is, ahonnan aztán szívproblémái miatt kellett leszerelnie mindössze két évvel később. Burroughs élete igazán filmbe illő irodalmi pályafutást foglal magába, gyakorlatilag nincstelenként köszöntött rá a siker, mely aztán életét kendőzetlen hedonizmusba fordította, mellette azonban legalább két olyan világhírű sorozatot alkotott meg, melyeket rajongói a mai napig olvasnak: ezek voltak a Mars-széria, valamint a majomember, Tarzan kalandjai. Születésnapja kapcsán most összegyűjtöttünk róla 5 érdekességet.

Edgar Rice Burroughs (1875-1950)

Edgar Rice Burroughs (1875-1950)

Későn kezdett, de ritka termékeny író volt

Burroughs csak a harmincas évei közepén kezdett bele az írásba, leginkább azért, mert könnyen elsajátítható, egyszerű foglalkozásnak tűnt, mely azonban akkoriban biztos és rendszeres pénzkeresettel kecsegtetett. Első történetét az All Story magazinnak adta el akkor igencsak tetemesnek számító 400 dollárért (ez mai árfolyamon nagyjából 9 000 dollárt jelentene), mely aztán később önálló kötetben is megjelent A Mars hercegnője címmel, és a Mars-sorozat első darabjává vált. Innentől kezdte Burroughs szigorú rendszerhez tartva magát elképesztő mennyiséget produkált, naponta 10-12 sűrűn szedett oldalt írt, és számon tartotta, évente hány szót vetett papírra. Ebből a szempontból a legtermékenyebb éve kezdőként 1913-ban volt, mikor is egy év alatt 413 000 szót írt le.

Pénzért lett író

Fentebb már említettük, de valóban: Burroughs elolvasott az 1910-es évek elején néhány ponyvamagazint, és megállapította, hogy ilyen történeteket egészen biztosan ő maga is képes lenne írni, így aztán bele is fogott az első regényébe, mely később a Mars-ciklus nyitányává vált. Burroughs tisztában volt vele, hogy nem képvisel magas irodalmi minőséget, amit csinál, de nem is az értékalkotás, csupán a könnyű pénzkereset motiválta, hiszen korábban csődközelben olyan állásokat is kénytelen volt elvállalni, mint aranyásó, könyvelő, bolti eladó, fuvarozó, és közvetlenül azelőtt, hogy rákacsintott volna a szerencse, rendőrként dolgozott.

Sok pénzt keresett, és mindet el is költötte

Ez így persze némileg túlzás, de annyira mégsem áll távol a valóságtól. Ahogy beköszöntött az életébe a jólét a folyamatos publikációkkal, különösen az első, 1912-ben megjelent Tarzan, a majomember című regénye megjelenésével, Burroughs elkezdett nagy lábon élni. Drága autókra, drága ruhákra, lovakra és italokra költötte a megkeresett honoráriumot, igyekezett követni Hollywood éppen aktuális divatját és magatartását. 1919-ben hatalmas farmot vásárolt Kaliforniában, melyet főhőse után Tarzanának nevezett el. A farm ma múzeumként funkcionál, körülötte komplett város alakult ki, mely ma is ezen a néven érhető el. Burroughs magas színvonalon élte életét, de felhalmozott tőkéje nem igen volt, mert a megkeresett pénz el is folyt az életszínvonal fenntartására.

Az első franchise-üzlet megalkotója

Volt ugyanakkor miből költenie, Burroughs ugyanis viszonylag hamar felismerte, hogy a regényeinek hatásában jóval nagyobb üzlet lapul, mint maga a könyvkiadás. Már 1923-ban megalapította saját kiadóját, mely onnantól kezdve a regényei gondozását kezelte – ekkoriban egyébként egy időben az Egyesült Államok legolvasottabb szerzője is volt – és Tarzan karakteréből márkanevet faragott. Onnantól fogva a majomember rágógumi csomagolásán, ingek hajtókáján, és úszónadrágok korcán is megjelent, sőt, még mű Tarzan-mellszőrt is lehetett kapni. Ezen túl, miután a filmstúdiók érdeklődni kezdtek a regények megfilmesítése után, maga Burroughs tárgyalt velük, hogy a lehető legelőnyösebb ajánlatokat kaparintsa meg. Összesen több mint 50 film készült, ebből már az első némafilmes változat is elképesztő, 1 millió dolláros bevételt termelt az 1930-as évek közepén.

A legidősebb haditudósító

Burroughs 1898-ban, alig egy évvel azután, hogy egészségügyi okokból kényszerűségből leszerelt a hadsereg állományából, megpróbálkozott bekerülni a Rough Rider magazinhoz, de azok – mondván nincs újságírói tapasztalata – helyből elutasították. Közel fél évszázaddal később immáron ismert és sikeres íróként 1940-ben Hawaii-ra költözött. 1941. december 7-én hajnalban éppen teniszezett, amikor robbanásokat hallott, de azt gondolta – bármilyen furcsa, hogy vasárnap reggel volt – bizonyára a flotta gyakorlatozik. Hamar világossá vált azonban, hogy Japán megtámadta az Egyesült Államokat, így Burroughs azonnal haditudósítóvá avanzsált, és igyekezett tájékoztatni az embereket a történésekről. Ezzel, 66 évesen az addigi legidősebb amerikai haditudósító lett.

Burroughs regényei a mai napig népszerűek

Burroughs regényei a mai napig népszerűek

Kapcsolódó cikkek

Bezárt az Ectopolis Magazin!

4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

Richard Osman: Az eltévedt golyó /Forrás: https://www.facebook.com/photo/?fbid=577645514365115&set=a.546160457513621/

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo: Papirusz

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Egri Lajos: A kreatív írás művészete

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    Legutóbbi cikkek

    • 2023. március 10.

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    • 2023. január 5.

    A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

    A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

    • 2023. január 5.

    Haláli hullák szerdája – Wednesday – Sorozatkritika

    A rémesen vicces Addams-feldolgozás

    • 2023. január 5.

    Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

    Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

    • 2023. január 5.

    Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

    Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.