- Kovács Krisztián
- 2020. november 17. | Becsült olvasási idő: 4 perc
1925. november 17-én az Illinois állambeli Winnetkában látta meg a világot Roy Harold Scherer, avagy amatőr művészként használt művésznevén Roy Fitzgerald. Ha egyik név sem mond semmit, az tulajdonképpen rendben is van, ha viszont azt mondjuk Rock Hudson, akkor rögtön eszünkbe juthat Hollywood aranykorának egyik legnagyobb, sokak szerint be nem váltott ígérete.
Rock Hudson azon színészek közé tartozik, akiket sokkal inkább megnyerő külsejük, és nem feltétlenül tehetségük miatt választott ki Hollywood, és tett látszólag kiváltságossá. Hudson óriási ígéretnek indult, ám pályája végül mégsem arra kanyarodott, amerre a kritikusok karrierje első tíz éve alapján elvárták volna. A súlyos cigaretta- és alkoholfüggőséggel élő férfi szépségideál ugyanis olyan titkot rejtegetett, mely vélhetően egész pályáját tönkretette volna. Hudson csak AIDS-fertőzés okozta halála előtt nem sokkal vallotta be, hogy homoszexuális, ami akkoriban sajnos némileg el is halványította karrierje legkiválóbb alakításait, melyekkel most megemlékezünk róla.
George Stevens filmje Hudson karrierje kétségkívül legnagyobb szakmai sikere volt, a grandiózus családi eposzban nyújtott alakításának fényét jól jelzi, hogy még partnereit, Elizabeth Taylort, és James Deant is sikerült elhomályosítania, amiért meg is kapta karrierje első, és egyetlen Oscar-jelölését. Edna Ferber regényének epikus adaptációja két évtized történetét meséli el, és nem csak egy család belső viszonyaira, és azok változásaira fókuszál, de alaposan körüljárja az amerikaiak mexikói bevándorlókkal szembeni rasszista hozzáállását is. Az összesen 10 Oscar-díjra jelölt film egyesek szerint nem öregedett túl elegánsan, szerintünk azonban az 50-es évek egyik legnagyobb klasszikusa.
A hét mesterlövészt is dirigáló John Sturgess karrierje egyik legjobb darabját tette le az asztalra az 1968-as hidegháborús kalandfilmben, melynek talán legnagyobb vonzerejét az adja, hogy nem akar többnek látszani, mint ami. Hudson ezúttal egy sokat tapasztalt tengeralattjáró kapitányt alakít, aki feladatául kapja, hogy megszerezzen egy lezuhant műholdat, amit csak a sarki jégtakaró alatt tud megközelíteni, a versenyfutás azonban kiéleződik, mikor kiderül, hogy a szovjetek is fenik rá a fogukat. A Zebra kutatóbázis a maga idejében az egyik legköltségesebb filmnek bizonyult, a legjobb speciális effektekért járó Oscar-díjat haza is vitte, miközben az egész filmet maga Hudson karaktere tartotta igazán egyensúlyban.
Az 1960-as évek közepére Hudson felfelé ívelő pályája megtörni látszott, egyre kevesebb felkérést kapott, ezért is fogadta örömmel John Frankenheimer meghívását a Második lehetőség című drámába, melyben egy férfit alakít, aki a plasztikai sebészetnek köszönhetően második esélyt kap, ami azonban drágább lesz, mint gondolta volna. Újszerű megközelítésű történet, amit Cannes-ban kifütyült a közönség, és végül a film sikertelensége látszólag végleg megtörte Hudson karrierjét a kezdeti nagy remények ellenére is, noha okvetlenül el kell mondani, hogy rajta a világon semmi sem múlott.
Rock Hudson és Doris Day első közös filmje 1959-ből, egy különösen kedves és vicces szerelmi háromszög kialakulásának története, mely rákövetkező évben elnyerte a legjobb forgatókönyvnek járó Oscar-díjat is. A film átütő sikere, és a kritikusok által is dicshimnuszokkal körülzengett Hudson az alkotás visszhangja miatt tehette meg, hogy saját produkciós céget alapít, és végül anyagi helyzete is ekkor rendeződött végleg, igaz, ekkor szakított ügynökével, Henry Willsonnal is, aki legelőször munkát szerzett neki Hollywoodban, és egyesek szerint ez az éles szakmai váltás volt az, melyet végül Hudson karrierje sínylett meg.
Hudson a 70-es éveket jobbára televíziós produkciókban, és a McMillan & Wife című tévésorozatban töltötte, amikor megkapta a felkérést A kristálytükör meghasadt című Agatha Christie-darab feldolgozásában. Ma már keveset emlegetett produkció, pedig Guy Hamilton filmjében Hudson mellett feltűnik Elizabeth Taylor, Kim Novak, Geraldine Chaplin és Tony Curtis is. Hudson, ahogy szinte mindig, ezúttal is a megszokott, kimért, ám rendkívül finom és stílusos játékát hozza, alakját körüllengi valamiféle megmagyarázhatatlan egyensúly, amivel kései – és hamarosan véget érő – karrierje egyik újabb emlékezetes alakítását produkálta.
Újra műsoron a Quantum Leap – Az időutazó.
A Warner döntése értelmében nem annyira biztos.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
A rémesen vicces Addams-feldolgozás
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.