800 éves kézirat fedi fel az Artúr-mondakör új értelmezését

A véletlen olykor egészen meglepő eseményeket tartogat. Két évvel ezelőtt a Bristoli Egyetem egyik könyvtárosa éppen egy 16. századi könyvet olvasott, amelynek oldalai közt egy ófrancia nyelven írt pergamentöredékre bukkant. Történészek és nyelvészek két éven át tanulmányozták az iratot, mely új részletekkel bővítette ki az Artúr-mondakört.

A LitHub cikke idézi Leah Tethert, a Bristoli Egyetem angol tanszékének professzorát és az International Arthurian Society bristoli szervezetének elnökét, aki úgy fogalmazott: „A kézirat nem elég, hogy új megvilágításba helyezi korábbi ismeretanyagunkat, de ezáltal hatással van olyan szövegekre is, amelyek később születtek, és segíthet teljességében megérteni az Artúr-mondakört.” A kutatóknak a kéziratban először a „Merlin” név tűnt fel, majd a szöveg fordítása közben teljesedett ki a történet. Eszerint a szöveg egyfajta újraértelmezése a mondának, leginkább Artúr és Claudas harcának, valamint Merlin és Viviene, azaz a Tó Asszonya szerelmének.

Paleográfiai kutatások rávilágítottak arra is, hogy a szöveg vélhetően Franciaország északi részén született valamikor 1250 és 1275 között, ami azért fontos időpont, mert az eredeti Artúr-szövegeket 1225 környékén vetették papírra, vagyis a szöveg írója jó eséllyel kortársa, de talán ismerőse is lehetett az eredeti szerzőjének.

Ahogy a Könyvesmagazin összefoglalta: „A szöveg tanulmányozása során fény derült kisebb eltérésekre is az eredeti és a „modern” monda között. A legismertebb verzióban a varázslói képességekkel bíró Viviane három nevet ír az ágyékára, így akadályozva meg azt, hogy Merlin lefeküdhessen vele. A kevésbé ismert változatban a három nevet azonban egy gyűrűbe vésik, a két éve felbukkant verzió pedig még továbbmegy. Az ófrancia kéziratban szintén gyűrűbe vésik a neveket, de ez nemcsak Merlin közeledését gátolja, hanem azt is, hogy bárki is hozzászólhasson A Tó Asszonyához, vagyis nem esik szó semmiféle szerelmi száról Merlin és Viviane között. „

Kapcsolódó cikkek

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

A Fekete Kontinens hangjai – 10 lehengerlő regény Afrikából

Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.

A sztoikus és a lázadó, avagy a Windsor-nővérek története – Könyvkritika

II. Erzsébet halálával véget ért egy korszak. A világ figyelme a királyi családra szegeződik, mindenki az új uralkodó, III. Károly…

A bátorság emlékezete – 45 éve hunyt el Steve Biko, az apartheid elleni küzdelem élharcosa

Bantu Stephen Biko élete ma is példamutató és tanulságos.