Utazó, Afrika-kutató, felfedező, pilóta, autóversenyző, üzletember és író. Életéről – bár számos fiktív eseménnyel tarkítva – forgott a 9 Oscar-díjat nyert Az angol beteg című film, de készült róla számos életrajzi kötet, és dokumentumfilm is, ám saját maga által írt útikalandjainak egy jelentős része immáron sok-sok évtizede újabb megjelenés nélkül áll, melyen most az Erdélyi Szalon igyekszik változtatni.
Levegőben… homokon… címmel április 4-én 85 év után első alkalommal lát napvilágot Almásy László egyik legnépszerűbb munkája. A megjelenés érdekessége valóban az, hogy utoljára 1937-ben, míg a szerző életében jelent meg a A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtárának sorozatában a Franklin Társulat gondozásában. E hiányon igyekszik most változtatni az Erdélyi Szalon, akiknél ide kattintva már előrendelhető a kötet, lentebb pedig olvashatjátok a fülszöveget.
„Afrika térképén még a közelmúltban, ott, ahol a huszonhatodik hosszúsági fok szeli a Ráktérítőt, hatalmas fehér folt éktelenkedett. A térképrajzolók az üres helyet úgy töltötték be, hogy nagy betűkkel beleírták „Libyai Sivatag”. Ha a Szaharát három részre osztjuk, a Libyai-sivatag a nyugati harmadrész. A hosszúsági és szélességi fokok képzelt vonalán futnak végig Egyiptom, Szudán és az olasz Tripolis határai. A valóságban ott azonban csak a homok határos a sziklával, a semmi a végtelenséggel. A régi egyiptomiak valamikor még ismerték ennek a hatalmas homok- és sziklatengernek belsejét. Később évszázadokon át senki sem járta a „Halál birodalmát” és feledésbe ment az ókori utazók ismerete. Amikor az arabok Kis-Ázsiából bevándoroltak Afrikába, lépésről lépésre kellett elfoglalniuk és megismerniük az új hazát. Babonás félelemmel nézték az ókori Egyiptom misztikus kultúrájának emlékműveit és csak lassan, tapogatódzva haladtak előre az ismeretlen országban. A Libyai-sivatag kérlelhetetlen pusztasága megfélemlítette a foglalók seregeit és évszázadokig tartott, amíg egyes vakmerő felderítők felfedezték a homoktenger szigeteit, az oázisokat. Akik ilyen felderítő útról visszatértek, csodálatos dolgokat meséltek. Kékszemű, szőke, de sötétbőrű emberekről, akik végtelenül messze, kint, a sivatag hozzáférhetetlen helyein rejtelmes oázis-városokban élnek.”
Almásy László nemzetközileg is ismert és elismert történelmi személynek számít, köszönhetően a Srí Lanka-i származású kanadai író, Michael Ondaatje 1993-as, Man Booker-díjat nyert kötetének, Az angol betegnek, melyből 1996-ban Anthony Minghella készített azonos című filmet, melyet az Akadémia 9 Oscar-díjjal jutalmazott. A gróf szerepébe az alakításáért aranyszoborra jelölt Ralph Fiennes bújt.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
II. Erzsébet halálával véget ért egy korszak. A világ figyelme a királyi családra szegeződik, mindenki az új uralkodó, III. Károly…
Bantu Stephen Biko élete ma is példamutató és tanulságos.
Dr. Susan Kelleher évtizedek óta gyógyítja lelkiismeretesen az egzotikus állatokat
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
A rémesen vicces Addams-feldolgozás
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
