Szinte törvényszerű, hogy a jelenlegi életrajzi filmdömpingben az egyik legbotrányosabb, ám a rockzenére legnagyobb hatást gyakorolt csapat viszonylag rövid karrierje se maradjon ki a sorból. A rajongók örülhetnek, ugyanis az angol punklegenda történetét egy Oscar-díjas rendező veszi majd a kezei közé.
Danny Boyle Steve Jones életrajzi könyve alapján dolgozik majd
Danny Boyle, a Trainspotting, és az Oscar-díjjal kitüntetett Gettómilliomos rendezője készít életrajzi filmet minden idők leghíresebb punklegendájáról, a Sex Pistolsról. Boyle az FX műsorszolgáltató megbízásából producerként fejleszti majd a Steve Jones, a banda gitárosának 2018-ban megjelent önéletrajzán alapuló szériát. Az FX egyelőre egy hatrészes minisorozatot rendelt be, melyben igyekszik végére járni a kultikus banda máig tartó legendájának mibenlétére. Toby Wallace bújik majd Steve Jones bőrébe, Anson Boon alakítja John Lydont, Sid Vicious Louis Partridge lesz majd, Jacob Slater játssza Paul Cookot, Fabien Frankel Glen Matlockot, Maisie Williams pedig a punkikon Jordant.
Jones az említett önéletrajzában az 1975-ös alapítástól, világhírű lemezük, a Never Mind the Bollocks, Here’s the Sex Pistols munkálatain át egészen annak visszhangjáig, és a banda feloszlásáig végigköveti történetüket, és természetesen kitér az ominózus esetre is, mikor 1977-es kislemezüket, a God Save the Queen-t a BBC, és más rádiók sem voltak hajlandóak játszani, mert széles körben támadásnak tekintették a társadalmi elkényelmesedés, a brit monarchia és a nacionalizmus ellen.
Végül Johnny Rotten volt az, aki 1978 januárjában, egy féktelen amerikai turné után elhagyta az együttest, és bejelentette annak feloszlását, hiába zenélt tovább a többi tag együtt, a Sex Pistols története hivatalosan véget ért, amikor pedig egy évvel később Sid Vicious meghalt heroin-túladagolásban, már képtelenségnek tűnt volna feléleszteni a bandát. Attitűdjükre jellemző, hogy mikor 2006. február 24-én az együttest – a négy eredeti tagot és Vicioust – beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame-be, a közös zenélést, és a gálán való megjelenést – a múzeumot „húgyfoltnak” nevezve – mindannyian egyöntetűen elutasították. Kultikus lemezük végül 1991-ben érte el az 1 milliós eladott példányszámot, és ezzel platinalemezzé vált.
Az utolsó tangó Párizsban manapság már igazi kultfilmnek számít.
Az 1963-as, és 1990-es változat után ismét jó kezekben az adaptáció.
Avagy amikor a ritka kivételek erősítik a szabályt.
Az eddig leghíresebb adaptáció is a cég nevéhez fűződik.
Az Iskola a határon szerzője kifürkészhetetlen ember volt.
Négy nagyszerű színész, négy mélyen átélt monológ.
Az utolsó tangó Párizsban manapság már igazi kultfilmnek számít.
Az 1963-as, és 1990-es változat után ismét jó kezekben az adaptáció.
A legutóbbi fordítás 1954-ben készült a műből.
Hiroyuki Sanada is a fedélzeten a 10 részes adaptációban.
