A múmiák merevedésétől a japán Acélfallosz-ünnepig – Könyvkritika

„A férfi nemi szerv időtlen idők óta öröm, szégyen és nem utolsósorban vita forrása. Ám ha a péniszről alkotott kép korszakról korszakra és kultúráról kultúrára változott is, a szerv elsődleges funkciója harmincezer éve változatlan: újabb és újabb nemzedékeken keresztül biztosítja a fennmaradásunkat. Az, hogy ez a feladat örömöt és élvezetet is szerez, tulajdonképpen csak egy bónusz, amelyet az evolúció azért vezetett be, hogy motiváljon bennünket génjeink továbbadására.”

Így mesél Sturla Pilskog urológus tudományos igénnyel – és remek humorral – megírt könyvében arról a testrészről, amely, ahogy írja, az idők során annyi figyelmet kapott, hogy igazából már nem is lehetnének titkai. Azonban a napi, orvosként szerzett tapasztalataira támaszkodva be kellett látnia, hogy ez nagyon nincs így, maguk a fiúk és a férfiak sincsenek tisztában azzal, hogyan épül fel vagy működik egyik legfontosabb szervük (és akkor a nőkről még nem is beszéltünk). És hogy az érdeklődőbbek ne guglizással szerezzenek – téves – információkat saját szervük működéséről, inkább megírta ezt a remek kis könyvet. Pilskog maga egyébként általános sebészeti és urológiai szakorvos, és a Haukeland Egyetemi Kórház urológiai szakorvosa, aki korábban ingyenes tanácsadó orvosként dolgozott az Ung.no-nál, ahol a fiatalok választ kaphattak egészségügyi problémáikkal kapcsolatos kérdéseikre.

Sturla Pilskog: Pénisz. Felhasználói kézikönyv /Forrás:https://www.konyvtunder.hu/konyv/erotika/szexologia/sturla-pilskog/penisz-felhasznaloi-kezikonyv/

Valahányszor egy jó ismeretterjesztő könyv kerül a kezembe, mindig szomorúan állapítom meg, milyen végtelenül szegényes és unalmas volt akár az általános, akár a középiskolai oktatás(om). Legyen szó történelemről, irodalomról, földrajzról, képzőművészetről – vagy éppen szexuális felvilágosításról.

Hiszen, ha például Leonardo da Vinciről esett szó az iskolában – már ha egyáltalán előfordult ilyesmi -, talán szóba került a Mona Lisa, főképp a rejtélyes mosolya. Jobb helyeken talán megemlítették a csodálatos Vitruvius-tanulmányt is, amelyen Leonardo az emberi testet ábrázolta. De tanították valaha valahol, hogy Leonardo volt az is, aki egy másik tanulmányán, a Coituson tökéletesen ábrázolt egy szexuális aktust, és ő volt az első a tudósok közül, aki eltalálta, milyen biológiai okokra vezethető vissza a férfiak merevedése?

Ahogyan arról sem tanultunk, hogy az ókor nagy gondolkodói és gyógyítói, Hippokratész, Arisztotelész és Galénosz szintén foglalkoztak a témával, csak téves következtetésre jutottak, ami egészen Leonardóig vitathatatlan tény volt a férfiakkal kapcsolatos tudományos elméletek sorában.

Sturla Pilskog: Pénisz. Felhasználói kézikönyv /Forrás:https://www.nrk.no/anmeldelser/anmeldelse_-_penis-_-en-handbok_-av-sturla-pilskog-1.14896612/

De nem tanultunk az egyiptomi múmiák merevedéséről sem, vagy arról, milyen kalandokat „élt át” Napóleon nemi szerve, amit a halála után egy leleményes orvos levágott és jó áron értékesített. Ahogyan Pompeji esetében is csak a szörnyű pusztulásról hallhattunk, viszont Pompejiről, az üdülővárosról, ahol a római férfiak bordélyról bordélyra járhattak, és ahol a házfalakat „fütyirajzok” díszítették, jelezve, milyen célt szolgál az épület, éppenséggel nem…

Ilyen, és hasonlóan izgalmas és érdekes kulturális adatok színesítik Sturla Pilskog könyvét, ami annyira érdekes és hasznos – még nőként olvasva is -, hogy én simán ajánlanám középiskolai biológiaórákon való felhasználásra. De akár otthon is a fiúk – és a lányok – kezébe nyomnám, ha elkezdnének arról érdeklődni, hogyan működnek a testük intimebb tájékai.

Leonardo da Vinci: Coitus /Forrás:https://royalsocietypublishing.org/doi/10.1098/rsnr.2014.0021/

Mert Pilskog valóban kitér minden lehetséges és lényeges témára a könyvében. A felépítéssel kezdi, amit Karl C. Toverud okleveles egészségügyi illusztrátor részletes és igen szemléletes rajzai egészítenek ki. De Pilskog ír a mérettel kapcsolatban felmerülő kérdésekről és kétségekről is, a pénisztörés borzalmairól, külön részt szentel a pénisznek és a herezacskónak, és a különböző betegségekről is beszámol, igen részletesen – némi történelmi áttekintéssel fűszerezve a szifiliszt, a chlamydiát és a többi borzalmat. Ráadásul a könyv végén van egy hasznos kis Kisokos is, amelyben a neki feltett kérdésekre válaszolva ad információkat arról például, hogy a vécén ülve el lehet-e kapni nemi betegséget, vagy mennyit számít a méret.

A könyvet a Figura Könyvkiadó adta ki, Fejérvári Boldizsár fordításában. (És, bevallom, nekem az eredeti borító jobban tetszik, de az legyen már az én gondom.)

Kapcsolódó cikkek

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

Konkurens kiadók összefogásából született az új budapesti könyvkuckó

Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.