Kovács Krisztián
2021. november 13. | Becsült olvasási idő: 1 perc

A Netflix orosz nyelven készít adaptációt Lev Tolsztoj Anna Kareninájából

Lev Tolsztoj világhírű regénye az egyik legtöbbet adaptált orosz mű a filmtörténelemben, legutóbb négy évvel ezelőtt vitték vászonra, ám hamarosan sorozatformában is megelevenedik majd Anna Karenina története, mert a Netflix megvásárolta a megfilmesítési jogokat, a gyártást pedig egy orosz stúdióra bízta.

Láttunk már a Netflix kínálatában spanyol, német és kínai ajkú műsorokat is, az pedig biztosnak tűnik, hogy hamarosan több nagyszabású, orosz nyelvű produkcióval bővül majd a streaming szolgáltató repertoárja, mert a Netflix szerződést kötött Gazprom Media csoporthoz tartozó 1-2-3 Production nevű céggel, az első közös vállalkozásuk pedig Lev Tolsztoj világhírű regényének adaptációja lesz, jelentette be a Kommerszant című napilap. A cég korábban A Gyatlov-hágó és Járvány címmel mutatott be Oroszországban sikeres sorozatot, utóbbi jogait a Netflix már korábban megvásárolta.

Az Anna Karenina az egyik leghíresebb és legfontosabb orosz realista regény, Tolsztoj egyik főműve a Háború és béke mellett, mely először 1877-ben jelent meg az író hazájában. A monumentális mű egy szerelmi történetből fejlődik átfogó társadalmi tablóvá, nem csoda, hogy témájánál fogva Hollywood is előszeretettel adaptálja, a mostani egészen pontosan a 11. filmes feldolgozása lesz majd. Az elsőt még 1911-ben Maurice Maître készítette, az első orosz adaptációja pedig nem sokkal az első világháború kitörése előtt, 1914-ben készült el. 1918-ban Garas Márton is készített belőle egy változatot, abban Varsányi Irén játszotta a főszerepet. Legutóbb 2013-ban, és 2017-ben készült belőle egy amerikai, és egy orosz minisorozat.

Tolsztojt egyébként többek közt az Anna Karenináért 1903-ban és 1904-ben is jelölték irodalmi Nobel-díjra, mindkét alkalommal Ludovic Halévy és Marcellin Berthelot, a Francia Akadémia munkatársai terjesztették fel az elismerésre, holott a szerző élete vége felé megtagadta a regényt. Pavel Basinksy irodalomtörténész- és kritikus ezt azzal indokolta, hogy maga a művek megtagadása már a szerző életének alkonyán következett be, mikor az új vallási meggyőződései miatt a legtöbb korai művét elutasította. Ahogy a szakember felhívja rá a figyelmet, ez egyáltalán nem volt idegen tett az orosz szerzőktől, megtörtént Gogollal is élete vége felé, ám érdekes módon Tolsztoj nem csupán saját műveitől igyekezett elhatárolódni, de olyan klasszikusokat is elítélt, mint Shakespeare, vagy Csehov.