A Netflix már egy ideje dokumentumfilmekben és sorozatokban is lenyűgöző anyagokat gyárt, most ismét egy meglehetősen érdekes, és izgalmas témához nyúlt, és négy epizódban dolgozta fel az 1986-os év visszhangos katasztrófáját, melyben hét űrhajós vesztette életét.
A Netflix a Holdraszállás után a Challenger-katasztrófát dolgozta fel
Challenger: Az utolsó repülés címmel vadonatúj dokumentumsorozat debütál szeptemberben a Netflix kínálatában. A négy epizódos széria az 1986. január 28-i kilövést, és a kilövés után 73 másodperccel bekövetkezett végzetes robbanás történetét, az okokat, és a következményeket dolgozza fel. A szeptember 16-án debütáló sorozatban archív interjúkat láthatunk majd a legénységgel, köztük az első űrbe utazó civillel, Christa McAuliffe-fal, aki sajnos sosem ért el a célig.
Szakértők, mérnökök, fizikusok, a NASA emberei szólalnak meg a robbanás okai kapcsán, miközben a készítők arra törekedtek, hogy az űrhajósok kiképzésétől egészen a katasztrófa űrprogramra gyakorolt évekkel későbbi hatásaiig kövessék nyomon az eseményeket.
Nem ez az első űrkutatással, űrutazással kapcsolatos dokumentumfilm- vagy sorozat a Netflixen, az Apollo 11 tavaly került fel a streamingszolgáltató kínálatába, korábban ezt írtuk róla: „Az Apollo-programmal számtalan hollywoodi produkció foglalkozott már, így a rendező Todd Douglas Miller ezekhez képest valami egészen újszerűt, mégis egyszerűt húzott. Archív felvételeket felhasználva, a megszokott narrációt tökéletesen mellőzve vezet be minket az emberiség legnagyobb vállalkozásának történetébe, annak előkészületeitől egészen a dicső első lépésekig égi kísérőnk felszínén.”
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A vihar kapujában 1951-ben meghozta az áttörést, és a világhírt a japán rendezőnek.
Pinczés Dávid filmje bizonyítja, hogy csak egy jó forgatókönyv kell, meg két kiváló színész.
Csak remélni tudjuk, hogy jobban sikerül, mint az Oroszlánkirály.
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A vihar kapujában 1951-ben meghozta az áttörést, és a világhírt a japán rendezőnek.
A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.
Pinczés Dávid filmje bizonyítja, hogy csak egy jó forgatókönyv kell, meg két kiváló színész.
Csak remélni tudjuk, hogy jobban sikerül, mint az Oroszlánkirály.
A Nemzeti Filmintézet 4,5 milliárd forintot szavazott meg a produkciónak.
