• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
T. S. Eliot munka közben

Hírek

A Nobel-díjas költő T. S. Eliot közel ezer levelét oldották fel a titkosítás alól

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Ahogy irodalomtörténészek fogalmaznak, az évtized egyik kultúrtörténeti eseménye zajlott le nemrég a Princeton Egyetem könyvtárában, ahol az irodalmi Nobel-díjas költő T. S. Eliot nagyjából ezer, múzsájához írt levelét tették kutathatóvá diákok, tudósok, és irodalmárok számára.

T. S. Eliot munka közben

T. S. Eliot munka közben

Több, mint 60 év után váltak olvashatóvá az űttörő jelentőségű amerikai költő, T. S. Eliot, és múzsája, Emily Hale 1930 és 1955 közti levelezései. Hihetetlenül fontos kordokumentumokról van szó, a levelekből ugyanis állítólag átfogó képet kaphatunk a költő életéről, motivációiról, traumáiról, ötleteiről, munkamódszeréről, és számos egyéb, korábban nem látott és hallott, az alakjához köthető érdekességről. A leveleket maga Emily Hale adományozta fotókkal, és feljegyzésekkel együtt 14 tömött dobozba rejtve 1956-ban a Princeton Egyetemnek, azzal a kikötéssel, hogy azt csak a haláluk után 50 évvel lehet nyilvánossá tenni.

Az elképesztő gyűjtemény mintegy ezer levelet számlál, feldolgozásuk és kategorizálásuk három hónapot vett igénybe, a munkatársak pedig most azt várják, hogy az elkövetkező hónapokban valóságos látogatódömping indul majd a Princetonra, melynek keretében a világ minden tájáról várják a kutatókat, hiszen azt már előzetesen kikötötték, hogy online semmiképpen sem teszik majd elérhető az irodalmi kuriózumot.

Eliot és Hale 1912-ben ismerkedtek meg; Eliot első házasságának válsága környékén, 1927-ben mélyült el a kapcsolatuk, ami egy rendkívül mély és belsőséges barátsággá vált. A neves költő valóban múzsájaként tisztelte Hale-t, aki különböző amerikai egyetemek vendégelőadójaként tanított drámát a fiataloknak. Eliot, a költő, drámaíró és kritikus, sokak szerint a modern irodalom elismert diktátora volt, munkásságáért, a költészet intézményének feltámasztásáért és modernizálásáért 1948-ban irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki.

Kapcsolódó cikkek

A nagy magyar sci-fi mesemondó – Jókai Mór és a tudományos-fantasztikum

Lehetséges, hogy a márciusi ifjú volt az egyik első magyar sci-fi író?

Bridget Collins: A könyvkötő

Mint az évszázadok alatt tölgyfahordóban érlelt nemes ital – Könyvkritika

Bridget Collins csodálatos ám veszélyes világot tár az olvasói fantázia elé.

Harza Tamás, a Kingpin Kiadó alapítója

Harza Tamás: Esti mese helyett Pókembert olvastam a lányomnak, mikor kicsi volt

Bepillantás egy képregényrajongó kölyökből lett kiadóalapító életébe.

Könyv vs. Film, avagy az örök vita – De van-e egyáltalán miről vitázni?

Az örök vita, melyben az igazság nem ott van, ahol gondolnánk.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    A nagy magyar sci-fi mesemondó – Jókai Mór és a tudományos-fantasztikum

    Lehetséges, hogy a márciusi ifjú volt az egyik első magyar sci-fi író?

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. október 15.

    Mint az évszázadok alatt tölgyfahordóban érlelt nemes ital – Könyvkritika

    Bridget Collins csodálatos ám veszélyes világot tár az olvasói fantázia elé.

    • 2021. október 15.

    Rajongók dönthetik el, elkészül-e a Robin Williams-életrajzi film

    Íme egy 5 perces, nem akármilyen ízelítő a filmből.

    • 2021. október 15.

    November végétől látható A Gyűrűk Ura rendezőjének The Beatles-filmje

    Peter Jackson filmjét eredetileg már tavaly bemutatták volna, de végül a vírushelyzet miatt elhalasztották.

    • 2021. október 14.

    Az új James Bond-film rendezője legközelebb kultikus cyberpunk képregényt adaptál

    A Nincs idő meghalni-t épp csak bemutatták, de már megvan a következő terv.

    • 2021. október 14.

    100 évvel az eredeti regény után kortárs magyar szerzők folytatják Švejk, a derék katona történetét

    Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos és Szeifert Natália is a szerzők közt.