A Nobel-díjas költő T. S. Eliot közel ezer levelét oldották fel a titkosítás alól

Ahogy irodalomtörténészek fogalmaznak, az évtized egyik kultúrtörténeti eseménye zajlott le nemrég a Princeton Egyetem könyvtárában, ahol az irodalmi Nobel-díjas költő T. S. Eliot nagyjából ezer, múzsájához írt levelét tették kutathatóvá diákok, tudósok, és irodalmárok számára.

T. S. Eliot munka közben

Több, mint 60 év után váltak olvashatóvá az űttörő jelentőségű amerikai költő, T. S. Eliot, és múzsája, Emily Hale 1930 és 1955 közti levelezései. Hihetetlenül fontos kordokumentumokról van szó, a levelekből ugyanis állítólag átfogó képet kaphatunk a költő életéről, motivációiról, traumáiról, ötleteiről, munkamódszeréről, és számos egyéb, korábban nem látott és hallott, az alakjához köthető érdekességről. A leveleket maga Emily Hale adományozta fotókkal, és feljegyzésekkel együtt 14 tömött dobozba rejtve 1956-ban a Princeton Egyetemnek, azzal a kikötéssel, hogy azt csak a haláluk után 50 évvel lehet nyilvánossá tenni.

Az elképesztő gyűjtemény mintegy ezer levelet számlál, feldolgozásuk és kategorizálásuk három hónapot vett igénybe, a munkatársak pedig most azt várják, hogy az elkövetkező hónapokban valóságos látogatódömping indul majd a Princetonra, melynek keretében a világ minden tájáról várják a kutatókat, hiszen azt már előzetesen kikötötték, hogy online semmiképpen sem teszik majd elérhető az irodalmi kuriózumot.

Eliot és Hale 1912-ben ismerkedtek meg; Eliot első házasságának válsága környékén, 1927-ben mélyült el a kapcsolatuk, ami egy rendkívül mély és belsőséges barátsággá vált. A neves költő valóban múzsájaként tisztelte Hale-t, aki különböző amerikai egyetemek vendégelőadójaként tanított drámát a fiataloknak. Eliot, a költő, drámaíró és kritikus, sokak szerint a modern irodalom elismert diktátora volt, munkásságáért, a költészet intézményének feltámasztásáért és modernizálásáért 1948-ban irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki.

Kapcsolódó cikkek

Bezárt az Ectopolis Magazin!

4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.