A Pesti Magyar Színházban lesz látható Charles Dickens regényének musical változata

Charles Dickens regénye lassan-lassan 200 éves lesz, azonban népszerűségéből ma sem veszített, amit jól mutat a számos színpadi, vagy épp filmes adaptáció, melynek egyik darabja most a Pesti Magyar Színházban éled újjá egészen lenyűgöző színpadi látványtechnikával körítve.

Április 1-én és 2-án Szente Vajk rendezésében lesz látható a Pesti Magyar Színházban Charles Dickens Twist Olivér című művének musical változata. A társulat kettős szereposztásban mutatja be a darabot, a címszerepben Farkas Olivér és Holló-Zsadányi Norman látható. Fagint Harsányi Attila és Feke Pál játssza, Bill Sikes szerepét Pavletits Béla és Adorjáni Bálint formálja meg. A musical női főszerepét, Nancyt Kovács Gyopár, valamint a belga származású színész és énekesnő, Stéphanie Schlesser alakítja. A darabot Hamvai Kornél fordításában játsszák, a dalszövegeket Torma Péter jegyzi. A produkció díszletét Rákay Tamás, a jelmezeket Kovács Yvette Alida tervezte. A koreográfus Túri Lajos Péter, az előadás zenei vezetője Drucker Péter.

Ahogy a ridikul.hu is megírta, az előadás során a hagyományos, történelmileg hű megközelítés mellett a modernitás, a 21. századi színpadtechnika és látványvilág is nagy hangsúlyt kap – olvasható a színház közleményében. Mint írják, az előadás alkotói testközelbe hozzák a 19. századi Londont, annak ködös, veszélyes, realisztikus és sötét oldalával, miközben a jó győzni akarására helyezik a hangsúlyt. A musicalt 1960-ban mutatták be Londonban, a West Enden. 1963-ban debütált a Broadwayn, ahol David Merrick állította színpadra, majd egyike lett a világ legismertebb musicaleinek.

A Twist Olivér Dickens második regénye, amelyet Richard Bentley adott ki 1838-ban. A mű korai példája a társadalmi regény típusának; felhívja olvasói figyelmét a korabeli súlyos problémákra, úgymint a szegénytörvény, a gyermekmunka, a gyermekek bűnöző életmódra kényszerítése és az utcagyermek fogalma. Miután a szerző egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a történet „az igazság és a fikció rendkívül bonyolult összemosása”, a legtöbb olvasója és az irodalomkritika is arra gondolt, hogy a regény nem más, mint Dickens fikcióba bújtatott önéletrajza, az író pedig sokáig nem is igyekezett megcáfolni a rajongói teóriát.

Kapcsolódó cikkek

Olvasási szokásaiba engednek betekintést Charles Dickens elveszettnek hitt levelei

Elmondja véleményét a megszűnő postai szolgáltatásokról is.

Hiányzó életszagúság, avagy a Ken babaként ráncigált Király – Filmkritika

Felemás, de rettenetes szórakoztató lett Baz Luhrmann filmje.

Októberben az Erkel Ferenc Színházban lép fel John Malkovich

A kétszeres Oscar-jelölt színész ezúttal is önálló estjével érkezik.

Június közepétől lesz látható Presser Gábor memoárjának színpadi adaptációja

Mindössze pár nap és a rajongók láthatják a végeredményt.