- Talabosné Lukács Nikolett
- 2022. május 20. | Becsült olvasási idő: 4 perc
„A valóság szívás. Mindenki menekülni akarna belőle. (…) És Halliday ezért nagy ember a szemünkben. Megmutatta, hogy úgy is leléphetünk, ha sehova se megyünk.”
/Ernest Cline: Ready Player One/
A popkultúra tanulmányozása nagyon népszerű napjainkban, hiszen ennek virágkorát éljük. A Gyűrűk Ura máig a legkedvesebb fantasy művem, azonban ne feledkezzünk el a hatására kibontakozott fantasykról sem, legyenek azok könyvalapúak, képregényalapúak, vagy a filmművészet alkotásai (a teljesség igénye nélkül: Harry Potter, Trónok harca, Star Trek, Star Wars, Mátrix). A könyvalapú fantasy-világok mellett beszélhetünk filmalapú (Star Wars, Star Trek, Mátrix) , videojáték alapú (Assasin’s Creed, World of Warcraft) és képregény alapú világokról is (Batman, The Walking Dead). A Poptechnikák kötet most segít eligazodni e komplex világban.
A világok, amelyeket ezen művek építenek nemcsak komplexek, hanem már-már brandekké váltak, mint a Trónok harca. A 80-as évek nosztalgiája jelen van a zenében (Lady Gaga), a sorozatokban (Stranger Things, Doctor Who), de olyan kultuszfilmek folytatásaiban vagy remake-jeiben is, mint a Szárnyas fejvadász, vagy a Terminátor. A kötettel izgalmas utazást tehetünk a popkultúra világában és azt is megtudhatjuk, milyen komplex rendszereket hoznak létre az egyes alkotások.
H. Nagy Péter a popkultúra-kutatás lehetőségeiről, majd Lady Gaga Dance In The Dark című produkciójáról ír. Megtudhatjuk, hogy Lady Gaga nemcsak David Bowie, vagy a Queen nyomdokain haladva erősíti a női feminitást, hanem arra is rávilágít, hogy a fennálló heteropatriarchális konstrukciók mennyire romboló hatással vannak a női testre és pszichére. Munkássága és hatása mérföldkő a pop és rock történetében, s elementáris erejű lesz még sok évtizeden át.
Nemes Z. Márió esszéje a hibridizációval foglalkozik, amelyben megtudhatjuk, hogy hogyan interpretálták a görög-római mitológia témáit a filmeken (300, Trója, Titánok harca, Titánok haragja), illetve China Miéville munkáit is elemzi. Réti O. Zsófia a retro jelenségét járja körül, és a Ready Player One-t, napjaink egyik legérdekesebb művét járja körül a könyv és a film alapján. A Ready Player One-ban az OASIS ugyanolyan komplex világrendszer, mint Tolkien, Rowling vagy Martin világa, ráadásul mindennel körítve, amit imádtunk a 80-as években.
Keserű József a fantasy eljárásait a világépítés felől tárja fel, Középfölde és Westeros térképén tájékozódva. Tolkien csodálatos térképei megelevenednek előttünk, s arra is választ kapunk,
L. Varga Péter fejezete a posztpandémiás kórképre koncentrál Stephen King Végítélet című regényeposzában, amely King rajongóknak kötelező darab. Lapis József átfogó képet nyújt a kortárs magyar irodalom disztópikus-(ellen)-utópisztikus vonulatáról, amelyben Madáchtól Kosztolányin át Bényei Tamásig is eljutunk.
Bevallom, hogy már nagyon várom a következő kötetet a nem túl távoli jövőben.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
A rémesen vicces Addams-feldolgozás
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.