Roberto Bolaño nagyszabású regénye 1998-ban jelent meg

Kovács Krisztián
2021. június 1. | Becsült olvasási idő: 1 perc

A Radnóti Színházban áll színpadra a dél-amerikai irodalom egyik klasszikusa

Eddig sem voltunk híján precízen kidolgozott, és nagyszabású színházai előadásoknak idehaza, most azonban a Radnóti Színház valóban hatalmas fába vágta a fejszéjét, megkezdődtek ugyanis a tragikusan korán elhunyt chilei író Roberto Bolaño egyik leggrandiózusabb művének színpadi adaptációs próbái.

Roberto Bolaño nagyszabású regénye 1998-ban jelent meg

A Radnóti Tesla Laborban áll majd színpadra Kelemen Kristóf rendezésében Roberto Bolaño Vad nyomozók című monumentális regénye, a XX. századi végi dél-amerikai irodalom egyik legnagyobb klasszikusa. A szeptemberben bemutatandó darabban látható lesz majd Gáspár Sándor, Porogi Ádám, Sodró Eliza, Mészáros Blanka, Baki Dániel, Pál András, Rusznák András és Sipos László Márk is.

A 2003-ban rákban elhunyt kiváló szerző művéről korábban azt írtuk: „Bolano az egyik legizgalmasabb, ugyanakkor talán legnehezebben befogadható író, vaskos műveinek stílusa és szerkezete talán James Joyce-al rokonítható, és bár a 2666-ot szokás a főművének tartani, személyes kedvencem tőle a Vad nyomozók. Ez a gigászi regény egy húsz évet felölelő nem éppen hagyományos nyomozás története, Arturo Belano és Ulises Lima realista költők kutakodása az eltűnt Cesárea Tinajero költőnő után. Az egész világot átszelő sztori azonban jóval több ennél, szokványosnak semmiképpen sem nevezhető, Bolano pedig annyit mondott róla, ez az ő szerelmes levele saját nemzedékéhez.”

Kíváncsian várjuk az adaptációt, mert a regény meglehetősen adaptálhatatlannak tűnik elsőre, ha megvizsgáljuk a fülszöveget, íme: „1975 szilveszterén Arturo Belano és Ulises Lima, a zsigeri realista költészeti mozgalom két alapítója elindul Mexikóvárosból, hogy felkutassa a mexikói forradalom után rejtélyes módon eltűnt költőnőt, a nagy szellemi elődöt, Cesárea Tinajerót. Húsz éven át követik a nő nyomát. Az őrült utazás során, amelyről ötvenkét szereplő számol be töredékesen és csapongva, eljutnak Mexikóból Izraelbe, Párizsba, Barcelonába, Los Angelesbe, San Franciscóba, Bécsbe és végül a polgárháború sújtotta Libériába is. Képtelen és hátborzongató kalandokat élnek át. A beszámolókat a tizenhét éves, nagyratörő költő, García Madero elbeszélése foglalja keretbe, aki a regény nyitányaként leírja a „zsigeri realisták” állandóan kavargó poétikai és társadalmi környezetét, majd a könyv végén elmeséli, hogyan menekülnek Mexikóvárosból Sonora államba, ám mégis Cesárea Tinajero nyomában maradva. Roberto Bolano a Vad nyomozókat a nemzedékéhez írt szerelmes levélnek nevezte.”