- Kovács Krisztián
- 2021. október 22. | Becsült olvasási idő: 4,5 perc
Lichter Péter nevét remélhetőleg a legtöbb hazai filmrajongó jól ismeri: filmrendező, a Prizma folyóirat szerkesztőgárdájának oszlopos tagja, és nem mellesleg többkötetes író, aki ugyanúgy képes átfogó képet festeni a horrorfilm történetéről, az avantgárd és a sci-fi kapcsolatáról, vagy épp Steven Spielberg pályafutásáról. A népszerű filmesztéta most azonban látszólag új szerepkörben, regényíróként is kipróbálta magát, ám aki kicsit is tisztában van Lichter pályájával, és leginkább a filmek világához fűzött romantikus szenvedélyével, az világosan megsejti a tűpontos mondanivalót a kalandos történet mögött. Merthogy a Scolar Kiadónál megjelent Kubrick-akció az idei év egyik hazai meglepetése, és szinte biztos vagyok benne, hogyha Stanley Kubrick egyszer kalandregényírásra adta volna a fejét, valami ilyesmi született volna abból a nem mindennapi szürkeállományából.
Sokáig töprengtem, mi lehet Lichter Péter regényének pontos műfaji besorolása? Szatíra? Kalandregény? Aztán rá kellett jönnöm, hogy a Kubrick-akció érzetre nekem kicsit olyan, mint William Gibson cyberpunk regényei, még ha elsőre idegennek is tűnik az összehasonlítás. Mindjárt megmagyarázom. Gibsonnál ugyebár alapvetően a történet szinte másodlagos, sokkal fontosabb az a társadalmi kortabló, melyet felállít a sorok közt, valamint az atmoszféra, mely olyan összetéveszthetetlen ízt ad neki. Lichter esetében a történet valóban egészen másodlagos, hiszen, ha ennek szintjére csupaszítjuk a kötetet, akkor egy sokat látott fordulatokkal megtűzdelt rövidke, és kiszámítható kalandregényt kapunk, valami olyasmit, amit az egyszeri olvasó még a rendszerváltás előtt megszokhatott a Delfin-könyvek sorozat köteteinél.
A történetünk kezdetén főszereplőnk, Mike Hirsch egy manhattani pornómozi gépésze, elkallódott rendezői és írói ambíciókkal, látszólag a tökéletes senki, aki mégis kiválasztottá válik, mikor egyik nap hazaérkezve egy különös csomagot talál a küszöbén egy még különösebb üzenettel. A doboz egy furcsa szerkezetet rejt, mellyel használója filmre tudja rögzíteni a gondolatait, vagyis mindez páratlan lehetőséget rejt magában ahhoz, hogy nulla költségvetéssel nagyköltségvetésű, látványos filmeket készítsen az ember. Mike ódzkodik a lehetőségtől, de barátja, Larry meggyőzi róla, hogy igazi aranybányát sodort az életük elébük, a két barát pedig meg is kezdi a menetelést, ám mentális trükkel előállított filmjeik számos buktatót rejtenek magukban, arról nem beszélve, hogy Hollywood vajon mit szól hozzá, ha kimozdítják filmes monopolhelyzetéből?
Lichter Péter regénye szerelmeslevél Hollywoodhoz, de még inkább egyértelmű kinyilatkoztatás arról, Lichter miként látja a filmipar jelenlegi állását, mit kifogásol benne, mit tüntetne el, és mit változtatna meg, és hogy valójában mely műfajokhoz is húz a szíve.
Tulajdonképpen maga a kibogozandó rejtély egy idő után némileg érdektelenné is válik, és teszi mindezt úgy, hogy így sem csapja agyon az olvasmányélményt, mert ahogy fentebb is írtam, a háttérben kibontakozó mondanivaló jóval fajsúlyosabb, minthogy elvesszen egy egyszerű kalandregény kulisszái közt.
A Kubrick-akció ugyanakkor furcsamód egyfajta filmes tárgymutatóként is működik, olykor néha soronként bukkannak elő legendás, vagy itthon kevésbé ismert, de jelentőségteljes alkotások akár csak említés szintjén is, amivel egy valódi filmes labirintus körvonalazódik az álomgyár folyamatosan változó ízlésvilágáról. Ráadásul Lichter filmesztétaként kiválóan használja ki az alkalmat ezzel az olvasó edukálására: még én, aki nagy filmrajongóként tekintek magamra is számos ötletet merítettem a kötetből, vagy épp néztem újra egy-egy klasszikust némileg más szemmel. Ha van küldetése ennek a kötetnek, akkor alighanem ez az, és ehhez Lichter különösen kiváló formát választott egy mindenki számára könnyen befogadható, igazán könnyed történet formájában.
Azt hiszem, ma, amikor mindent felületesen olvasunk, nézünk, tapasztalunk, épp egy ilyen kötetre van szükség, hogy útmutatóul szolgáljon Hollywood útvesztőiben. Sokkal többet ér ez így, mint bármely tényirodalom, portré, vagy gyűjtemény. Nem tudom, hogy ez csupán kísérlet volt Lichter részéről, ahogy főhőse is tett egy kísérletet az agyfilmekkel, de alighanem jól mutatnának Mike Hirsch kalandjai sorozattá gyúrva is.
Újra műsoron a Quantum Leap – Az időutazó.
A Warner döntése értelmében nem annyira biztos.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
A rémesen vicces Addams-feldolgozás
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.