A tériszonyos tűzoltó és a betlehemes, avagy itt a magyar karácsony-film – Filmkritika

A Nagykarácsony után jó eséllyel azt érzed majd, hogy ide nekem a karácsonyt, de azonnal! A zene, az illatok, a karácsonyi vásár, a fényvillamos, a forralt bor és a szerelem olyan intenzíven kúszik be a szívedbe, hogy nagy eséllyel egy karácsonyi vásár felé veszed az utadat a moziból. Remek a film témaválasztása, karácsonykor nyitottabbak vagyunk a szeretetre, a csodára, arra, hogy jobban észrevegyük körülöttünk a jót. Rég nevettem ilyen jóízűen egy filmen, és el is felejtettem, mennyire hiányzott ez a megkönnyebbült kacagás. De a nevetéstől kicsordult könnyeim közé néha belekeveredtek a meghatódáséi is, szóval ajánlom minden romantikus léleknek Tiszeker Dániel második játékfilmjét.

Nagykarácsony (2021)

A történet szerint fiatal tűzoltónk meglepetés leánykérésre készül, stílusosan egy daruról – elnézést, magasba emelőről – de mielőtt bekopogna gyönyörű menyasszonya ablakán, valami olyat lát, amitől lezuhan a magasból. A lánykérés meghiúsul, és ha még nem lenne ez is elég nagy baj, tűzoltónk még tériszonyos is lesz, így a leszerelés várhat rá. Szerencsére főnökétől haladékot kap a gyógyulásra, és ezt az időt egy karácsonyi vásárban tölti ügyeletesként, egy gyerekcsoport betlehemes előadás készületeinél. A gyerekek tanítónője bájos, tűzoltónk eleinte morgós, de aztán a műfaji szabályoknak engedelmeskedve megenyhül.

A film lehetne sablonos is, mint ahogy sok karácsonyi film csak összedobálja az elemeket, kever alá egy kis Jingle Bells-t, mert a néző úgyis meghatódik. A Nagykarácsony azonban, bár a kötelező elemek megvannak, mégsem válik azzá, méltó az Igazából szerelem című ikonikus filmhez. A siker titka az, hogy bár a történet mesei, a szereplői hús-vér emberek. Ezt a keveredést nagyon jó arányérzékkel adagolja Tiszeker Dániel rendező. Figyelt az apró részletekre, és nem idealizálta a hőseit, attól lesznek szerethetőek, hogy vannak hibáik. A tűzoltó szófukar, nem lehet vele megbeszélni semmit, de figyelmes, és nagyon meleg szíve van. A tanítónő furcsán öltözködik, és gyerekesen naiv, de ragyogóan kedves és árad belőle a jó szándék.  Minden karakter ismerős és szerethető.

A gyerekek külön dicséretet érdemelnek, természetesek voltak, bájosak, igazi gyerekek, nem éreztem rajtuk, hogy a felnőttek kitalálták a szövegeiket; magukat adták. Ráadásul behoztak a filmbe egy olyan nézőpontot, amivel nekünk felnőtteknek is érdemes néha ránézni saját magunkra.

Nagykarácsony (2021)

Pataki Ádám operatőri munkája pazar volt, méltó volt Budapest gyönyörűségéhez, és csodás volt látni fővárosunk méltóságteljes ragyogását. Ehhez adódott hozzá a fülbemászó magyar zene, amiért külön hálás voltam Balázs Ádám zeneszerzőnek, mert a zene számomra mindig fontos alkotóeleme egy filmnek. Érzelmes, vidám, lelkesítő zenét sikerült komponálni, ami elősegíti azt, hogy jó érzéseket közvetítsen.

A film fő eszköze a humor. Sokunknak van most nagy szüksége vidámságra, kikapcsolni kicsit, és a Nagykarácsony remekül teljesíti ezt a feladatot. Nevetünk a beszólásokon, a csetlés-botlásokon, a szituációkon, és sokszor saját magunkon is.

Soha nem lesz ez a humor alpári, vagy erőltetett, olyan volt, mint egy friss üde szellő. Nagyon szerettem például a tűzoltó haverokat, akik teljes természetességgel hozták az állandó poénokat.

Nagykarácsony (2021)

A két főszereplő, Ötvös András és Zsigmond Emőke kiválóan teljesítettek az ismertebb, mellékszerepekben feltűnő színészek mellett. Játékuk hiteles volt, sallangmentes, természetes.

Szabó Kimmel Tamás pedig azzal, hogy önmagát játszotta, egy olyan önreflexív csavart adott, ami kifejezetten szerethetővé tette.

Nem mehetek el a történet traumafeldolgozási folyamata mellett sem. Az, hogy Arnold kizuhan az emelőkocsiból, traumatizálja őt, és kifordítja önmagából. Ezzel a film bemutatja, hogy mindannyian kerületünk olyan helyzetbe, amit nem tudunk egyedül megoldani, és nem szégyen segítséget kérni, elismerni, hogy bajban vagyunk. Ez a vonal sem volt szájbarágós, de mégis markánsan jelen volt, fontos üzenet hordozva azoknak, akiknek a karácsony nem a vidámság és a boldogság ünnepe. Nekem mindenképpen kategóriáján belül az év egyik legjobb filmje volt a Nagykarácsony, és nagyon drukkolok a sikerének!

Kapcsolódó cikkek

Emma Thompson előszavával jövő tavasszal jön magyarul Alan Rickman 25 évig írt naplója

Az összességében 27 kötetes gyűjtemény nem kevés szerkesztői munkát igényel még a megjelenésig.

A terapeuta és a sorozatgyilkos, avagy nem minden az, aminek látszik – Könyvkritika

A Kövesd a pillangót egy vérbeli skandináv történet, ahol a krimi és a dráma egy pszichológus rendelőjében fonódnak egymásba.

A sztoikus és a lázadó, avagy a Windsor-nővérek története – Könyvkritika

II. Erzsébet halálával véget ért egy korszak. A világ figyelme a királyi családra szegeződik, mindenki az új uralkodó, III. Károly…

Donald Sutherland főszereplésével jön a következő Stephen King-adaptáció

A végeredményt úgy fest, hogy már idén ősszel láthatjuk majd.