• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Simon Winchester: A professzor és az őrült

Hírek

A tizenkét sírkő méretű kötet, avagy egy szótár hihetetlen története – Könyvkritika

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

„A tizenkét sírkő méretű kötet, a majdani nagy Oxford English Dictionary első kiadása több mint hetven évig készült. Az uralkodónak ajánlott, heroikus irodalmi mesterművet (…) 1928-ban fejezték be (…). A szótár minden értelemben monumentális teljesítmény, és (…) a mai napig etalon, a legtekintélyesebb útmutatója annak a nyelvnek, amely, ha tetszik, ha nem, a modern civilizált világ lingua francája lett.” Attól az „apróságtól” eltekintve, hogy a szótár összeállításához a legtöbb és legkiválóbb idézetet, szócikket és példamondatot egy, a Broadmoor Elmegyógyintézetben ülő, gyilkosságért elítélt, elmebeteg katona szállította.

Simon Winchester: A professzor és az őrült

Simon Winchester: A professzor és az őrült

Véletlenül került a kezembe a könyv, de miután elkezdtem olvasni, nem tudtam letenni. Több helyen is regényként említik, de, azt gondolom, ez a könyv több és kevesebb is annál.

Több és kevesebb, mert ugyan van benne egy alapvető – bár nem annyira regényformában megírt – történetszál, a két főhős, dr. James Murray (a szótár szerkesztője) és dr. W. C. Minor (az elmebeteg gyilkos) közös munkájának, az életük alakulásának és a szótár létrejöttének a története, ehhez rengeteg plusz kapcsolódik, olyasmik, amik nem elemei egy átlagos regénynek.

Mivel végső soron egy szótár létrejöttének a történetét meséli el a szerző, Simon Winchester, részben ragaszkodik is a szótár formájához, így minden fejezet egy, a történetszálhoz szorosan kapcsolódó szócikkel kezdődik. Ezekből megtudhatjuk pl. az angol „murder” szó eredetét, azt, hogyan változott az alakja az évszázadok során, milyen változatai voltak más nyelvekben, aztán megkapjuk a szó igen alapos magyarázatát is. A következő fejezet a „polymath” (polihisztor) szócikkel kezdődik, és így tovább. Ez lehetne igen zavaró is egy regény esetében – de, ahogy korábban is írtam, ez a könyv azért nem teljesen az. És én kifejezett élvezettel böngésztem pl. a murder szó „óangol”, „ófríz” vagy „középfelnémet” változatait.

Dr. James Murray, a szótár szerkesztője munkatársaival, a szócikkek válogatása közben

Dr. James Murray, a szótár szerkesztője munkatársaival, a szócikkek válogatása közben

És bár a könyv arról szól, hogyan jött létre az angol nyelv leghíresebb és legátfogóbb szótára, mégis egy gyilkosság történetével kezdődik. Dr. Minor fiatal katonaorvosként vett részt az amerikai polgárháborúban, és – feltehetően az ott átéltek hatására – lassan megbomlott az elméje, kényszerképzetek gyötörték, pl. arról, hogy meg akarják ölni (és a kényszerképzetek közül még ez volt a legenyhébb). Miután leszerelték, úgy érezte, Angliában talán békére lelne, ezért Londonba költözött, olvasott, a vidéket járta és akvarelleket festett – míg egy éjjel meg nem gyilkolt az utcán egy épp munkába igyekvő fiatalembert. Miután kiderült, hogy azt hitte róla, a férfi beosont a lakásába, és végezni akart vele, Minort elmebetegsége miatt az akkori angol törvények alapján felmentették, és nem börtönbe került, hanem elmegyógyintézetbe, a hírhedt Broadmoorba.

Itt alapvetően nem volt rossz dolga – a bezártságon kívül -, bár itt is akadtak kényszerképzetei arról, hogy gyilkosok osonnak be éjjel a cellájába, és az életére törnek. De olvashatott, festhetett, ellenőrzéssel sétálhatott – csak éppen mindezen tevékenységek mellett végtelenül unatkozott. Éles és kiművelt elméje volt, amit ennyi tevékenység nem kötött le… míg meg nem találta a hirdetést, ami örökre megváltoztatta az életét.

Dr. William Chester Minor

Dr. William Chester Minor

A dolog pikantériája, hogy nagy valószínűséggel Mrs. Marsh, a meggyilkolt férfi felesége által jutott el hozzá a hirdetés, amelyben önkénteseket kerestek az angol szótár összeállításához. Minor annyira bánta a tettét, hogy írt egy bocsánatkérő levelet áldozata özvegyének, és Mrs. Marsh meglátogatta őt a börtönben. Miután az asszony megismerte a férfit, lassan megenyhült iránta, sőt, azt is vállalta, hogy látogatásai alkalmával elhozza Minornak a Londonból rendelt könyveket. És az egyik könyvben lehetett az a cédula, ami az unatkozó, végtelenül magányos férfi érdeklődését felkeltette.

Az OED első kiadása jóval több mint félmillió szót határozott meg. Irdatlan méretű és súlyú kötetei sötétkék vászonba voltak kötve, a látvány a nyomdászok, tervezők és könyvkötők munkáját dicsérte. A vezérelv – amihez ma is tartják magukat a szótár szerkesztői – az volt, hogy a nyelv minden egyes szavának használatát vagy értelmét nyomtatásban megjelent vagy más módon megőrzött idézetekkel szemléltessék.

Ezek az idézetek megmutathatták, hogyan használtak egyes szavakat az évszázadok során; hogyan változott a jelentés, a kiejtés és az írás; és talán a legfontosabb: hogyan és főképp mikor került be a szó a beszélt nyelvbe. Ehhez a gigászi munkához az 1850-es években láttak neki angol tudósok, de a munka egészen addig akadozott, amíg meg nem jelent a színen dr. Murray. Azután pedig dr. Minor.

A szótár második kiadása

A szótár második kiadása

Azt tudni érdemes, hogy az első, valóban értékes angol szótár összeállítója dr. Samuel Johnson volt, aki 1750-ben kezdte el az angol szóállomány összegyűjtését, hivatkozásokat szerkesztett, 118 000 szemléltető idézetet választott ki hozzá, míg végül, 1755. április 15-én megjelent.

„Az angol nyelv szótára, szavak eredetével, a legjobb írók idézeteivel bizonyított jelentésekkel, nyelvtörténettel és angol nyelvtannal kiegészítve, két kötetben dr. Samuel Johnsontól, a bölcsészet magiszterétől.”

Ezt a vállalkozást akarták túlszárnyalni azok a tudósok, akik 1857-ben, hivatalos felkérésre álltak neki egy újabb nagyszótár összeállításának, a korábban felsorolt kritériumok szigorú betartásával. Ehhez a munkához önkénteseket akartak felkérni, akik könyveket olvasnak ki, kijegyzetelik őket, aztán az idézeteket elküldik a szótár szerkesztőinek. Az ötlet jó volt, a munka mégis káoszba fulladt, huszonkét éven át, míg dr. Murray, a Filológiai Társaság tagja át nem vette a szerkesztői munka vezetését. Hirdetést adott fel, amely így szólt: A bizottság „segítséget vár Nagy-Britannia, Amerika és a brit gyarmatok olvasóitól, hogy még át nem nézett könyvek elolvasásával és kivonatolásával befejezzék a húsz éve oly nagy lelkesedéssel megkezdett, önkéntes munkát”.

Minor egyik szócikkgyűjteménye

Minor egyik szócikkgyűjteménye

Minor a hirdetést látva azonnal nekiült a munkának. Könyveket olvasott, és addig teljesen szokatlan formában állt neki a szócikkek és idézetek gyűjtésének. Ha talált egy érdekes szót, azt felírta a papírra, az idézettel és az oldalszámmal együtt, ábécésorrendbe rendezve a szavakat. Ha egy könyvvel végzett, elkezdett egy másikat, és ha ott is előfordult egy már felírt szó, ahhoz odaírta az új előfordulás helyét, és a hozzá tartozó idézetet is. Amikor elég szó gyűlt össze, borítékba tette, és elküldte dr. Murraynak. A szótáron dolgozó szakemberek, és főképp dr. Murray elképedt a pontosság és alaposság láttán, amivel dr. Minor dolgozott. Idővel odáig jutott a közös munka, hogy Minor kifejezetten válogatott, ritkán előforduló szavakat kapott (a saját kérésére), hogy azokhoz keressen példákat.

A történet már idáig is végtelenül érdekes lenne, de ehhez még hozzátartozik, hogy dr. Murray annyira lelkesedett Minor munkájáért, hogy meg akart ismerkedni vele. Miután megtudta, hogy Minor a Broadmoorban raboskodik, vonatra ült, és meglátogatta. A látogatásokból évtizedes barátság és közös munka született. (A találkozásról egyébként városi legenda vált, amely a könyv elején olvasható.)  Az OED végül 1927-re készült el teljesen – de ezt sajnos egyik kiváló férfiú sem érhette meg.

A szótár 20 irdatlan kötetből állt, 414 825 szócikket tartalmazott, 1 827 306 szemléltető idézetet, amelyekből nagyjából 10.000-et dr. Minor gyűjtött össze.

Mel Gibson (dr. Murray) és Sean Penn (dr. Minor) a történet alapján forgatott filmben

Mel Gibson (dr. Murray) és Sean Penn (dr. Minor) a történet alapján forgatott filmben

A két férfi barátságának történetére pár éve Mel Gibson is felfigyelt, és addig kilincselt, míg 2019-ben eljátszhatta dr. Murray szerepét az ír-francia-izlandi-amerikai-mexikói-belga-angol-hongkongi életrajzi drámában, ahol dr. Minort Sean Penn alakította. (Bár még nem láttam a filmet, nagyon kíváncsi vagyok rá.)

A könyv magyar változatát a Park Könyvkiadó gondozza, kemény kötetes, letisztult és színvonalas kiadásban. Én egyetlen dolgot hiányoltam csupán belőle, a fotókat, a két férfiról, de főképp a szótárról és a szócikkeket tartalmazó kis cédulákról, de, gondolom, ezek az eredeti kiadásból is hiányoztak. És meg szeretném még említeni a fordítót, Sóvágó Katalint. Több olyan könyvet is olvastam már, ami az ő kiváló és igényes fordításában jelent meg, és ez a kötet sem okozott e szempontból csalódást. És hogy mennyire nem lehetett könnyű dolga, míg a könyvben időnként előkerülő, a XVII. századból származó angol nyelvű szócikkeket próbálta régies formára magyarítani, arra álljon itt, a végén egy jellemző példa:

A „hörtsök„egy-fajta férög, amék, ha fel-mász egy barom hátára Kínában, meg-gyengíti aztat, és ha mikor harap, az baromnak fel-dagad az szíve, és meghal… Ezért mondják a haragos Embert hörtsökösnek lenni, s innét vagyon az Ángol szó-járás, a’mely szerént hörtsökös aszszonyt ha meg-akarsz szelídíteni, járd-meg vele az tánczot a mogyoróssban.”

Kapcsolódó cikkek

Tiltott irodalom 2.0 – Avagy újabb 10 regény, mely áldozatul esett a cenzúrának

Világirodalmi remekek politikai és vallási ideológiák csapdájában.

J. K. Rowling a legújabb Robert Galbraith-történet után ismét a gyerekkönyvek felé fordul

A világpremierrel egy időben érkezik magyarul J. K. Rowling új regénye

Az Ickabog nagy sikerére való tekintettel is, ezúttal ismét a gyermekek lesznek a célközönség.

Roberto Bolaño: Vad nyomozók

Világirodalmi krónikák 35. – Roberto Bolaño: Vad nyomozók

A kultikus chilei író szerelmes levele az irodalomhoz.

Stephen King és fia, Joe Hil

Ősszel jelenik meg magyarul Joe Hill kultikus horror-novelláskötete

Stephen King fia 2005-ben futott be a most megjelenő gyűjteménnyel.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Fekete-fehér cinizmus – 9 legendás film noir Hollywood aranykorából

    Kontrasztos fekete-fehér világ, tele bűnnel, és szexuális devianciákkal.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. július 29.

    A világpremierrel egy időben érkezik magyarul J. K. Rowling új regénye

    Az Ickabog nagy sikerére való tekintettel is, ezúttal ismét a gyermekek lesznek a célközönség.

    • 2021. július 29.

    Oscar-díjas sztárokkal készül film Gorbacsov és Reagan izlandi csúcstalálkozójáról

    Az 1986-os csúcstalálkozó rengeteget alakított a szovjet-amerikai kapcsolatokon.

    • 2021. július 28.

    Ősszel jelenik meg magyarul Joe Hill kultikus horror-novelláskötete

    Stephen King fia 2005-ben futott be a most megjelenő gyűjteménnyel.

    • 2021. július 28.

    Húsz év után visszatér a testhorror műfajához David Cronenberg

    Cronenberg 2002 után húsz évvel tér vissza kedvenc zsáneréhez.

    • 2021. július 27.

    Az elfogadás léleksimogató meséje és az olasz Riviéra – Filmkritika

    A Pixar legújabb animációs filmje üdítően hat a sok akciómozi közt.