- Kovács Krisztián
- 2019. december 17. | Becsült olvasási idő: 1 perc
Bár a Trónok harca fináléja hagyott némi kívánnivalót maga után – még petíciót is indítottak az epizódok újraforgatásáért, és némely főszereplő, sőt, George R. R. Martin is hangot adott elégedetlenségének – úgy fest, mindez cseppet sem befolyásolta azt, hogy a készítőpárossal továbbra is fontos projektek kapcsán számolnak a szolgáltatók, és stúdiók.
Keith Giffen: Lovecraft
David Benioff és D. B. Weis a Warner Bros. égisze alatt kezdték kidolgozni Keith Giffen eredetileg 2004-ben megjelent, Lovecraft című képregényét, mely ötletesen vegyítette a 20-as 30-as évek kultikus horrornovellistájának életét, valamint az általa a műveiben teremtett szörnykultuszt. Az előzetes hírek szerint a film az 1920-as években játszódna, és a középpontjában Lovecraft egyik legfontosabb, azóta a popkultúra részévé váló istensége, Cthulhu állna.
A forgatókönyvet Phil Hay és Matt Manfredi írja, a castingról, és a forgatás kezdetéről egyelőre még nincs hír. Weis és Benioff kapcsán korábban még arról terjedtek a pletykák, hogy hamarosan egy vélhetően Csillagok háborúja spin-off filmen kezdenek majd dolgozni, de ezt később visszamondták, a Trónok harcáért Emmy-díjjal kitüntetett párosra ugyanakkor komoly munkák várnak a jövőben, hiszen időközben a Netflix is leigazolta őket.
H. P. Lovecraft műveihez, vagy életéhez mindig kétséges hozzányúlni, borzongató hangulatú írásai közismerten nehezen adaptálhatóak, a legtöbb ilyen elkészült film általában megbukott, és az Oscar-díjas Guillermo del Toro Az őrület hegyei című Lovecraft-kisregényre vonatkozó filmtervei is folyton csődöt mondanak, leginkább azért, mert a szerző művei kizárólag R korhatásbesorolásra adaptálhatóak, amit viszont a magas gyártási költségek után egyik stúdió sem mer bevállalni.
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A vihar kapujában 1951-ben meghozta az áttörést, és a világhírt a japán rendezőnek.
A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.
Csak remélni tudjuk, hogy jobban sikerül, mint az Oroszlánkirály.
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A vihar kapujában 1951-ben meghozta az áttörést, és a világhírt a japán rendezőnek.
A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.
Pinczés Dávid filmje bizonyítja, hogy csak egy jó forgatókönyv kell, meg két kiváló színész.
Csak remélni tudjuk, hogy jobban sikerül, mint az Oroszlánkirály.
A Nemzeti Filmintézet 4,5 milliárd forintot szavazott meg a produkciónak.