• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Krasznahorkai László: Herscht 07769

Hírek

A valóságba író próféta elbeszélése a kétarcú angyalról – Könyvkritika

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Szabad-e az ördögöt – vagyis a Herscht 07769 esetében a farkast – a falra festeni? Mit lehet tenni, ha a festék már meg is száradt? Számíthatunk-e földreszállt angyalok beavatkozására? Krasznahorkai László legújabb könyvében többek között erről olvashatunk. Az író három rövidebb mű után egy hosszabb lélegzetvételű elbeszéléssel jelentkezik. Szándékosan írtam elbeszélést, habár a könyv alcíme – Florian Herscht Bach-regénye – másról árulkodik. A szerző korábban elhatározta, hogy nem ír több regényt, mert úgy érzi, hiába írja bele az ő megfogalmazása szerint a „valóságnak vélt valóságba” az ő saját, új valóságait, a világunkban mégsem történik ennek hatására semmi. Ezért úgy döntött, inkább történeket keres abban a térben, amelyben megjelenik egy mondat, egy ember, vagy emberi állapot, és ezt elbeszéléseiben tárja elénk; mondta el a könyv online bemutatóján a Lírának.

Az ő elbeszéléseit azonban nem a terjedelem határozza meg. Az Állat van bent c. könyvét rövid mivolta ellenére, valóságteremtő törekvése miatt ugyanúgy regényként határozza meg, mint a Sátántangót, ugyanakkor Florian Herscht Bach-regénye mégis csak egy elbeszélés, egy történet elbeszélése. Egy angyalé.

Krasznahorkai László: Herscht 07769

Krasznahorkai László: Herscht 07769 /Forrás: magyarnarancs.hu/

Iszonyú minden angyal

Az angyalok sokkal régebben léptek be a szerző és a művei valóságába. A könyvbemutatón megosztotta velünk, hogy abban az időszakban, amikor Svájcban élt, egy angyal lépett a háta mögé, aki „egy végtelen puha érintéssel” megérintette a vállát, majd azt mondta neki: Most diktálni fogunk. Így született az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó, meséli el, vagy talán inkább azt kéne írnom, számol be róla, prófétájaként az általa tapasztalt valóságnak; védjegynek számító kalapja épp nincs fején, de akár ott is lehetne, ez már mindegy, már értjük, milyen üzenetek továbbítója is ő.

Krasznahorkai László Gyulán született 1954-ben. 2004-ben Kossuth-díjat, 2015-ben Nemzetközi Man Booker-díjat, 2019-ben Nemzeti Könyvdíjat kapott. Barátja, Tarr Béla a Sátántangó mellett több művét is megfilmesítette. Számos országban megfordult életében, jelenleg Berlinben él. Első és egyben legelismertebb regénye az említett Sátántangó. A könyv 1985-ben, a belőle készült, Tarr Béla által rendezett film 1994-ben jelent meg. Későbbi munkáiban is tetten érhetőek első munkájának nyomai, történeteinek szereplői gyakran igen hasonló státuszúak. Saját bevallása szerint igaz rá a közhely, hogy egész életében egy könyvet írt, újra és újra.

A Herscht könyvet három fő motívum szeli át. A zenéé, a kozmikus abszurd fenyegetéséé és a neonácik, azaz „náccik” egyre nyomasztóbb ténykedéséé Kana kisvárosában.

Krasznahorkai László: Herscht 07769

Krasznahorkai László: Herscht 07769 /Forrás: 24.hu/

A remény: hiba

A mű Thüringiában, Johann Sebastian Bach szülőföldjén játszódik. Kana álmos kisvárosa számos földhözragadt, sőt olykor kicsinyes lakójának életébe nyerhetünk bepillantást. Ringer asszony, a könyvtáros, Ringer, a „náccik” fő ellenfele, Köhler úr, a fizikatanár, a Bossz és neonáci bajtársai, a postavezető házaspár, a városon kívül élő vadőr vagy a pletykálkodó szomszéd nénik külön bejáratú mikrokozmoszai között ugrálunk ebben a középpont nélküli szerkezetű történetben.  Florian árvaként kerül a Bach zenéjének bűvöletében élő, neonáci Bossz szárnyai alá, aki munkát ad neki a saját falmosó vállalkozásában. Egyrészt az árvaházból, másrészt angyalként egy meghatározhatatlan tartományból jön. Tele van hálával az életért, amit élhet, és ezt folyamatosan igyekszik kifelé sugározni. A nagy testi erővel rendelkező, tiszta kék szemű fiú kicsit lassúnak tűnik, ám kedvenc foglalatossága a kvantumfizikai kérdések fejtegetése tanára, Köhler úr társaságában.

Miután a fizikatanár a világ keletkezéséről beszélgetett vele, kényszerképzetként fészkeli be magát a gondolat Florian fejébe, hogy az anyag-antianyag egyensúlyban bármikor ismét felléphet egy hiba, amely az egész kozmosz létét fenyegeti. Ha az Ősrobbanáskor keletkezett plusz egy anyagi részecske a remény, akkor a plusz egy antianyag részecske keletkezésének gondolata maga a kétségbeesés. Még maga Köhler úr sem képes Floriant megnyugtatni, kettejük viszonya megromlik. A fiú azonban vigaszt talál Bach zenéjében, sőt megoldást vél felfedezni a fenyegetésre. Ahogy a könyvbemutatón az író is magyarázza, Bach művészetében Florian magát a változtathatatlan jót látja, és ebbe csap bele, mint egy gonosz meteor, amikor lelepleződik a náci terror.

Szemében Angela Merkel testesíti meg a kompetens, biztonságot nyújtó gondviselőt, ezért újra és újra megpróbál vele kapcsolatba lépni és leveleiben beavatni őt az előtte feltáruló problémába.

Krasznahorkai László: Herscht 07769

Krasznahorkai László: Herscht 07769 /Forrás: telex.hu/

Nem várnunk kell az apokalipszisre – meg kell értenünk

A farkas visszatérő motívummá vált Krasznahorkai műveiben, és a Herscht 07769-ben is megjelenik. Az író számára a farkas a természetet jelképezi, amelyben Florian a náci terror lelepleződését követően az emberi világból távozva feloldódik és rátalál animális erejére. Ez a természet az író értelmezése alapján a szerves és szervetlen résztvevők rettenetes küzdelme, ahol az erősebbik szerencsés győz. Ez a küzdelem és annak kimenetele a könyv záróakkordja, amikor az angyal megmutatja arcának másik, borzalmas oldalát. A Florianhoz közelálló Ringer asszony felhívja az olvasó figyelmét: az a Florian, akit a történet elején látunk, és az akit a végén, az egy és ugyanaz a bonthatatlan személy.

Habár első pillantásra visszarettentheti az olvasót az egyetlen mondatban hömpölygő, kissé szokatlan központozású történet, a Herscht 07769 egy nagyon szórakoztató, jó humorral megírt izgalmas elbeszélés.

Olvasását elsősorban Bach kedvelőinek, angyaloknak és farkasoknak ajánlom.

Kapcsolódó cikkek

Ernest Hemingway

Így írtak ők – 6 világhírű író, 6 különböző munkamódszer

Az írás nem egzakt tudomány, ezek pedig nem tanácsok az írópalántáknak.

Jack Ketchum: A szomszéd lány

Jack Ketchum regénye az a könyv, amit soha nem akarsz újra elolvasni – Könyvkritika

Egy realista horrorremekmű, melyet még Stephen King is tisztel.

Az online ugródeszka – Regények, melyek az interneten kezdték diadalmenetüket

Avagy semmi sem lehetetlen, csak bátorság és szerencse kérdése.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Ernest Hemingway

    Így írtak ők – 6 világhírű író, 6 különböző munkamódszer

    Az írás nem egzakt tudomány, ezek pedig nem tanácsok az írópalántáknak.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. július 23.

    A koreai álom, avagy sehol sincs kolbászból a kerítés – Filmkritika

    A Minari – A családom története hétköznapi film, mert megmutatja, milyenek a mi hétköznapjaink is.

    • 2021. július 23.

    Kevésbé népszerű Neil Gaiman-regényből készít sorozatot az Amazon

    Az Amerikai istenek és az Elveszett próféciák után íme az újabb adaptáció híre.

    • 2021. július 22.

    Jack Ketchum regénye az a könyv, amit soha nem akarsz újra elolvasni – Könyvkritika

    Egy realista horrorremekmű, melyet még Stephen King is tisztel.

    • 2021. július 20.

    A gonosz építésze, avagy Albert Speer küzdelme az igazsággal – Könyvkritika

    A bűn roppant arányai lehetetlenné tesznek minden kísérletet az önigazolásra.

    • 2021. július 19.

    Középszerű kalandok a biológiai hadviselés korában – Filmkritika

    A legmegosztóbb zombis kaland, amit eddig láttál.