• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!

Hírek

  • 2019. október 23. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc

Aki Kepes, az talál – tudósítás a Csillagok nyomában című estről

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Tóth András írása…

Kepes Andrást senkinek sem kell már bemutatni, hiszen évtizedek munkájával kivívta magának a megérdemelt hírnevet. Egy azok közül, aki végigjárva a ranglétrát, saját műsorral is szórakoztathatta a nagyérdeműt. Némi könnyebbség, hogy már nem kell bemutatni, mivel nehéz is lenne tökéletesen és részleteiben leírni, mely területekkel is foglalkozott televíziós pályafutása során.

A műsorszerkesztéstől kezdve, a műsorvezetésen át, a riporteri szakma mélységéig, karöltve az írói és újságírói munkásságával, a külföldön töltött éveivel egy garantáltan kalandos és emlékezetes utazás elé nézhettünk azon a csütörtök estén, mely, ahogy azt az előzetesekből megtudtuk, javarészt világsztárokkal készített interjúinak emlékéből és élményéből táplálkozott, ahogy azt a cím is előre vetítette: Csillagok nyomában.

Kepes András: Csillagok nyomában /Fotó: Bärlein Martin/

Kepes András: Csillagok nyomában /Fotó: Bärlein Martin/

Régi vágás, új fazon

Kepes András azon kevés emberek közé tartozik, akik tevőlegesen részt vettek a televíziózás hazai, kezdeti korszakában, majd évtizedeken keresztül részesei és tevékeny alakítói is maradtak. Minden bizonnyal külföldön töltött fiatalkorának is köszönhető, hogy minden esetben nyitott tudott maradni, így nem kellett attól tartani, hogy az előadás a régen-minden-jobb-volt típusú frázist puffogtatja majd a televízió elmúlt tíz-tizenöt évének kétséges hírű evolúciójára vonatkoztatva.

Egyszer sem lyukadt ki oda, hogy összemérje a jelenlegi tévés helyzetet a korábbi állapotokkal, ami szerencsés, hiszen a világ is annyit változott, hogy egy külön előadás, beszélgetés vagy vitaest lenne szükséges ahhoz, hogy a változások mibenlétét érdemleges módon boncolgathassuk. Tovább csavarja az élménybeszámolókat a 80-as évek viszontagságos politikai helyzete, mely képes volt egy riporter munkáját nagyban megnehezíteni. Ennek ellenére, ahogy ő is fogalmazott, így volt igazán szükség a találékonyságra és furfangra, ami végül a megszámlálhatatlan kaland, anekdota, történet, és emlék alapjául szolgálhatott.

Kepes András: Csillagok nyomában /Fotó: Bärlein Martin/

Kepes András: Csillagok nyomában /Fotó: Bärlein Martin/

Önirónia, a hiányzó láncszem

A nyitott, érdeklődő, sokat megélt személyisége mellett a legmeghatározóbb számomra Kepes András öniróniája volt. Persze sokszor forgatta ezt ki és tett egyértelműen poénnak szánt, beképzeltnek tűnő megjegyzéseket, de megtehette, hiszen érezhető volt, hogy ezek egytől-egyig a humort szolgálták. A legtöbb esetben azonban saját magán élcelődött a legnagyobb természetességgel, és anélkül, hogy mindez kétséges álszerénységbe fordult volna át.

Tisztában lenni önmagunkkal és az elért eredményeinkkel még nem tesz beképzeltté; az, hogyha úgy érezzük, hogy ezt mindenáron éreztetni kell minden lehetséges helyzetben, annál inkább. Ez természetesen köszönhető annak is, hogy Latin-Amerikától kezdve az Egyesült Államokon át, a Közel-Keleten és Európában is jelentős időt töltött, így sok különböző kultúra hatását építhette be saját világnézetébe és énképébe, és a tolerancia, a türelem, egymás elfogadása vélhetően nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megtalálja az önmagához vezető utat, emiatt pedig a beszámolói alatt sokszor éreztük, mintha a nagyapánk kedélyes beszámolóit hallgatnánk fiatalkora kalandjairól.

Kepes András: Csillagok nyomában /Fotó: Bärlein Martin/

Kepes András: Csillagok nyomában /Fotó: Bärlein Martin/

Régi történetek a nagypapától?

Az egész előadás vezérfonala egy rendkívül tanulságos társadalmi jelenség köré csoportosult: miként is koptak ki azok a szociális terek, ahol az emberek összejöttek történeteket mesélni egymásnak, pl. ahogy régen a kávéházakban vitatták meg az élet nagy dolgait. Ezt a hangulatot igyekezett felidézni Kepes András egy egyirányú beszélgetéssel, és megnyerő volt hallgatni, hogy hiába szólt épp a téma Julio Cortázar, Martin Scorsese, vagy épp a Dalai Láma becserkészéséről, a történetek mindig túlmutattak a világsztárokkal való találkozások élményén, és sokkal inkább globális élettapasztalatokat közvetítettek.

Az előadás alatt többnyire saját fényképeket láttunk a vásznon, egy részét Kepes András személyes archívumából, mely alátámasztandó a történeteket, rendkívül bensőséges atmoszférát kölcsönzött ennek a csütörtök estének. Nehéz volt eldönteni, hogy a nagypapa mesél a régi szép időkről, vagy egy barátunk tart élménybeszámolót lenyűgöző utazásairól a világban, de bármelyik is, olyan örökérvényű életbölcsességek hangzottak el, melyek kétségtelenül egy olyan férfi sajátjai, aki egész életében tanítani akart, hol a televízió képernyőjéről, hol könyve lapjairól. És Kepes Andrásnak volt mit mesélnie, olykor szemmel láthatóan nehezen is szelektált a rengeteg élmény, és kaland közül.

Kepes András: Csillagok nyomában /Fotó: Bärlein Martin/

Kepes András: Csillagok nyomában /Fotó: Bärlein Martin/

Sztárallűrök

Mi a közös Psota Irénben, Woody Allenben, Gabriel García Márquezben? Mindannyian Kepes András riportalanyai voltak és most kíméletlenül lerántotta a leplet az interjúk kulisszatitkairól. A sokat emlegetett önirónia visszacsengésén át a szemünk előtt vált a rajongó zöldfülű riporterré, majd az vérprofi műsorkészítővé, hiszen szerencsénkre az élet, vagy a körülmények úgy hozták, hogy egyik riport sem volt átlagosnak vagy épp zökkenőmentesnek nevezhető. Mi tévénézők persze mindezekből semmit sem érzékeltünk, és ha ez így van, márpedig így van, akkor Kepes András kétségtelenül jól végezte évtizedeket átfogó munkáját.

Történetein keresztül bepillantást nyerhettünk András személyes elhivatottságába is, mivel nem egyszer éveken, pár alkalommal évtizedeken keresztül ,,üldözött” egyes színészeket, írókat, hogy végül nyélbe üsse a várva várt interjút, emiatt megint csak örökérvényű tanulsággal szolgált a jelenlévők számára a tekintetben, hogy a kitartó munka előbb-utóbb mégiscsak meghozza a maga gyümölcsét. Ráadásul hiába volt szó a fáma hírességekről, és világsztárokról, a mesék egyáltalán nem távolodtak el a bulvár irányába, ami külön üdvözlendő, látván, manapság mennyire elvetik a sulykot e téren a különböző médiumok.

Kepes András: Csillagok nyomában /Fotó: Bärlein Martin/

Kepes András: Csillagok nyomában /Fotó: Bärlein Martin/

Rajongó kontra szakember

Kepes András személyiségének sokszínűsége visszatükröződött a közönség korosztálybeli összetételén is. Remek történeteken keresztül, célirányosan fejtette fel a válogatott kalandjai mögött megbúvó temérdek munkát, és szerteágazó tapasztalatot. Szinte rajongással mesélt egyes színészekről, rendezőkről, írókról, hiszen, ahogy fogalmazott: ő nem csak egy szakember, hanem a szakmájának rajongója, aki valóban nem kérészéletű sztárocskák és celebek kérdezője volt. András interjúalanyait a mai napig a zene, a filmművészet és az irodalomtörténet halhatatlanjai közt tartjuk számon, manapság pedig, mikor az érték kiveszőben van a közbeszédből, még inkább felértékelődnek e találkozások.

Egy sokat tapasztalt riporter, újságíró, író, aki láthatóan még mindig imádja a szakmáját, és akinél érezhetően kevésnek bizonyult a Lurdy Mozi csordultig telt termében eltöltött, szűkre szabott két óra, hiszen még vélhetően napokig képes lett volna sztorizgatni, és szórakoztatni minket. Nem csupán átfogó képet kaptunk Kepes András karrierjéről és munkásságáról anélkül, hogy a legcsekélyebb mértékben is öntömjénezésbe fulladt volna az est, de két órára mi is újra gyerekek lehettünk, olyan gyermekkori álmok élményeinek hallgatói, akik olykor maguk is tele voltak ábrándokkal messzi vidékekről, nagy találkozásokról, és akik aznap este át is élhették őket újra.

Kapcsolódó cikkek

Kepes András Tövispusztájának új kiadása ma kerül a könyvesboltokba

Kepes András alaposan átírta egyik legnépszerűbb regényét

10 évvel az eredeti megjelenés után megújult a Tövispuszta.

Törőcsik Mari nevét hamarosan egy utca is viselheti majd

Szobrot kaphat utolsó lakhelyén Törőcsik Mari

Ráadásul hamarosan egy utca is felveheti majd a színművésznő nevét.

Dörzsölt detektívek a krimi berkeiből

15 dörzsölt detektív a bűnügyi irodalom berkeiből

Változatos paletta a rejtélyek megoldóinak személyiségéről.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Írás, olvasás, irónia – Így látta Jean-Paul Sartre a saját gyerekkorát

    Kora egyik leghíresebb filozófusa jól tudta, hogy minden a gyerekkorban gyökerezik.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. június 21.

    Az igazán nagy írók nem írni, hanem élni tanítanak – Filmkritika

    Az Egy évem Salingerrel nem jó film, mégis kellemes élmény.

    • 2021. június 21.

    Bűnügyi regénnyel jelentkezik a kétszeres Pulitzer-díjas Colson Whitehead

    Rajta kívül mindössze három író mondhatja el magáról, hogy kétszer is elnyerte a kitüntetést.

    • 2021. június 21.

    Ellopott malacát keresi Nicolas Cage a legújabb filmjében

    Cage megint valami egészen furcsába kezdett, mutatjuk is az előzetest.

    • 2021. június 18.

    Elfeledett klasszikusokkal indít új sorozatot az Európa Könyvkiadó

    Elfeledett, és máig tisztelt irodalmi klasszikusokat most a farzsebben is magunkkal vihetünk majd.

    • 2021. június 18.

    Jövőre Madame Tussaud panoptikum nyílik Budapesten

    Ez lesz a világ első franchise-alapon működő Tussauds-múzeuma.