• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!

Hírek

Alkony Motel – Avagy a Ragyogás óta minden hotelt szellemek laknak?

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

„A Ragyogás óta minden hotelt szellemek laknak, nem igaz?”kérdi az Alkony Motel című regényben egy Heather nevű lány, miután Carly, a történet egyik főszereplője a könyvben ábrázolt motelről érdeklődik tőle. És valóban – akár a Panoráma Stephen King egyik (ha nem) a legjobb regényében, A ragyogásban, akár Norman Bates lakhelye a Psyichóban… úgy tűnik, az elzárt hotelekkel vagy motelekkel csak a baj van. Hullák hevernek a fürdőkádban, életre kelt sövényállatok grasszálnak a parkban, a zuhanyzás pedig életveszélyes foglalatossággá válik – és akkor a hotelekben ki-be járkáló kísértetekről még nem is beszéltünk…

Az Alkony Motel miért is lenne jobb hely? Az eldugott kisvárosban, Fellben található motelben az ajtók önmagukat nyitják és csukják – méghozzá meglehetős hangerővel -, az áram időnként kimarad, és olyankor a teljes épület totális sötétségbe borul. Ha épp egy szobában tartózkodsz, amkor az ajtók önálló életre kelnek, akkor biztosan csapdába kerülsz, mert az ajtók se kulccsal, se erővel nem nyílnak, csak amikor ők maguk úgy döntenek. És akkor még nem beszéltünk a folyosókon időnként átrohanó kisfiúról, a cigifüstről, ami akkor is körüllengi az embert, ha a környéken senki sem dohányzik… vagy a nőről, aki hirtelen előbukkan a kocsid mellett a sötétben, és rád ordít, hogy: „Menekülj!”. Aztán meg simán szertefoszlik…

Alkony Motel

Alkony Motel

A történet két fő szálon fut, így két főhősünk is van: Viv és az unokahúga, Carly. A sztori 1982 novemberében indul, méghozzá, bármilyen meghökkentő is, Viv életének valószínűleg utolsó napjával. A fiatal lány, aki az Alkony Motel éjszakás recepciósa, a motel előtt ül az autójában. Halálosan fél, tudja, hogy nem lenne szabad bemennie az épületbe, mégis megteszi – és azután, még ezen az éjszakán nyomtalanul eltűnik. Úgy harminc évvel később az unokahúga, Carly, édesanyja elvesztése után a nagynénje keresésére indul. Eljut a motelhez… és az a fura helyzet áll elő, hogy tulajdonképpen perceken belül belőle is az Alkony éjszakás recepciósa válik. De nem bánja, hiszen azt reméli, így sokkal könnyebben fejtheti meg a nagynénje eltűnése körüli rejtélyt.

Viv és Carly az Alkony Motel alkalmazottja lesz, és szinte azonnal értesülnek a Fellben lezajlott, hátborzongató gyilkosságokról, ahol az áldozatok fiatal nők voltak. Azután mindketten megismerkednek egy-egy szimpatikus sráccal, találkoznak néhány alkalmi és állandóan visszatérő vendéggel… és a különös eseményeket is mindketten megtapasztalják.

A kisfiú talpcsattogása a folyosókon, a kiabálás, hogy valaki hívjon mentőt, a fiatal nő, akit hol épen, hol rémesen összeverve látnak… és aztán arra is rá kell jönnie mindkét nőnek, hogy ezeket a jelenségeket rajtuk kívül szinte senki sem látja.

Alkony Motel

Alkony Motel

Abban is párhuzamos a cselekmény, hogy mindkét lánynak akadnak segítői. Vannak új szereplők – ami az eltelt évek száma miatt teljesen érthető -, de olyanok is, akik már Vivet is segítették a nyomozásban – így, Alma Trent, a városka egyetlen női rendőre, vagy Marnie, a fotós. Akik, bár örülnek, hogy megismerhetik Viv rokonát, neki mégsem segítenek olyan lelkesen, mint korábban Vivnek.

Ha a magánéletüket nézzük, még akkor is találhatunk párhuzamokat, mivel mindkét lány családi háttere rendezetlen, és tulajdonképpen az elől menekülve jutnak el Fellbe, ahol ott is ragadnak, mert a Motel szinte beszippantja őket. Mindkettőjüknek egyedül kell talpra állniuk, és bár akadnak segítőik, végül a nyomozásban is magukra maradnak. És a legvégén mindkettőjüknek meg kell hozniuk egy döntést, a veszély ismeretében: hagyják a hotelt és a nyomozást a fenébe, hiszen már a saját életük is veszélybe került, vagy a korábbi – és a későbbi lehetséges – áldozatok miatt mégsem hátrálnak meg.

A hírhedt Bates Motel

A hírhedt Bates Motel

Számomra annyiból volt csalódás a történet, hogy az összes ajánló és fülszöveg olyan rettegést, félelmetes és hátborzongató eseményeket ígért, amitől az ember majd nehezen alszik el – nekem mégsem volt meg ez az érzés. És bár én nem szeretek rettegni, mégis kíváncsi voltam a Motelre – ami nagyrészt szintén csalódást okozott. Bár voltak kísértetek, és ijesztő(nek szánt) jelenségek és események, félelmetes hotelnek nekem annyira nem volt félelmetes, mint vártam. Egyáltalán nem volt meg az a rettegésfaktor, mint a Panoráma esetében, amikor pár oldal elolvasása után nem mertem éjjel kimenni a sötét előtérbe… és megfogadtam magamnak, hogy sose megyek olyan hotelbe, ahol állatformájúra nyírt sövény veszi körül az épületet.

A krimiszál viszont annál érdekesebb és izgalmasabb, még akkor is, ha néhány esemény – sőt, egy csavar is – tulajdonképpen előre borítékolható.

Ráadásul itt a félelemfaktor is jóval erősebb volt a számomra: amikor Viv követi a feltételezett gyilkost, és többször is majdnem lebukik, ott igenis éreztem azt, ha most egy olyan jelenet következik, ahol Viv elbújik a kocsijában, azt remélve, hogy a gyilkos nem veszi észre… aztán felnézve megpillantja a tettest, ahogy őt nézi az üvegen keresztül, akkor kapok egy kisebb szívrohamot.

Panoráma Szálló Stanley Kubrick King-adaptációjában

Panoráma Szálló Stanley Kubrick King-adaptációjában

Amit még hiányoltam, az a 80-as évek megidézése. Viv története 1982-ben indul, és a szerző a kort igazából csak az öltözködésen, a sminken és a frizurákon keresztül mutatja meg. (Úgy tűnik, ha az ember Stephen Kingen nevelkedett, aki a rettegés kiváltásán kívül a korrajzban, régi, álmos kisvárosok zseniális ábrázolásában is jeleskedik, akkor egy múltbéli helyszín és kor ábrázolásánál nem elégszik meg a kevéssel.) Én elbírtam volna például régi, 80-as évekbeli slágereket, amik a motel rádiójából szólnak, vagy az autórádiókból, esetleg a kisvendéglőkben, ahol Viv is evett olykor.

De, hogy a cikk végén a könyv legjobb részét említsem: zseniális húzásnak érzem a szerző részéről az első pár oldalt, ami a könyv vége felé szinte ugyanúgy megismétlődik – csakhogy, az azóta megismert események miatt teljesen más hangsúllyal. Így rögtön más értelmet kap minden mondat, Viv minden gondolata (érdemes is gyorsan újraolvasni az elejét, és közben bőszen aházni és bólogatni hozzá).

Összegzésként azt mondanám, nekem az Alkony Motel inkább egyéjszakás kaland, mint hosszan tartó kapcsolat, egy jó kis kísértetjárta krimi, amit nem bántam meg, hogy elolvastam, miután pedig ez Simone St. James első regénye, mindenképpen ígéretes kezdetnek tűnik.

Kapcsolódó cikkek

Bezárt az Ectopolis Magazin!

4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

Richard Osman: Az eltévedt golyó /Forrás: https://www.facebook.com/photo/?fbid=577645514365115&set=a.546160457513621/

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo: Papirusz

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Egri Lajos: A kreatív írás művészete

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    Legutóbbi cikkek

    • 2023. március 10.

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    • 2023. január 5.

    A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

    A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

    • 2023. január 5.

    Haláli hullák szerdája – Wednesday – Sorozatkritika

    A rémesen vicces Addams-feldolgozás

    • 2023. január 5.

    Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

    Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

    • 2023. január 5.

    Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

    Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.