• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Therese Anne Fowler: Rendes környék

Hírek

Amerikai tragédia, avagy a szürke kertvárosok sötét arca – Könyvkritika

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

F. Scott Fitzgerald és A nagy Gatsby óta tudjuk, hogy a gondtalan kevesek fényűző élete sem fenékig tejfel, és az azóta eltelt közel 100 esztendőben számos amerikai író bizonyította már nekünk, hogy az Ígéret Földje a legtöbb esetben valóban ígéret marad, mert az emberi gyarlóságot nincs, ami felülírja. Therese Anne Fowler új regényének témáját tekintve igen, jelentőségét tekintve persze nem képes a nagy elődök nyomdokain járni, noha meglehetősen szellemesen követi a kitaposott ösvényt, de talán túlságosan is nyilvánvaló módon reflektál túlságosan is nyilvánvaló társadalmi problémákra. Az, hogy az Európa Könyvkiadónál megjelent Rendes környék mégis működőképes, leginkább szépen megfestett központi szereplőpárosának köszönhető, akiknek hála az olvasás idejére némileg újraélhetjük a tinédzserkorunkat.

Therese Anne Fowler: Rendes környék

Therese Anne Fowler: Rendes környék

Therese Anne Fowler nevét idehaza leginkább a Z: Zelda Fitzgerald regénye című kötetéről ismerhetjük, a főleg történelmi regényekre szakosodott szerző ebben állított emléket F. Scott Fitzgerald tragikus sorsú feleségének, és kettejük hányatott házasságának. Új műve, a Rendes környék – ahogy ő maga is megjegyzi a kötet köszönetnyilvánításában – némileg váltást jelent írói karrierjében, ugyanakkor a regény keletkezése és témája világosan nyomon követhető az elmúlt 2-3 év amerikai közéleti eseményeit ismerők számára, ez pedig nem mindig tesz kifejezetten jót a sztorinak.

A történet főszereplője Xavier, a fehér apától és fekete anyától született fiú, aki épp nemrég nyert el egy rangos állami, zenei ösztöndíjat. Xavier érzékeny és intelligens fiatalember, mindene a gitárja, és a klasszikus zene, és már csak néhány hét választja el attól, hogy megkezdje a nagybetűs életet, amikor a szomszédjukba költözik Juniper, a vele egykori, fehér lány, akinek családja látszólag az amerikai álom megtestesítője. Juniper és Xavier hamar egymásra találnak, bimbódzó és szárba szökkenő szerelmük azonban egy tragikus Rómeó és Júlia-finálé felé robog, melynek előmozdítói leginkább rendkívül konok és saját társadalmi megbélyegzettségüktől szabadulni képtelen szüleik.

A Rendes környék szerelmeslevél az első tinédzserkori szerelemhez, az első fellobbanó vágyhoz, ám bármennyire is úgy tűnik, mégsem egy klasszikus romantikus történet, sokkal inkább az emberi gyarlóság éjsötét krónikája.

A szerző előző műve, a Z: Zelda Fitzgerald regénye

A szerző előző műve, a Z: Zelda Fitzgerald regénye

A Rendes környék rendkívül ékesen beszél a jelenkor társadalmi rákfenéiről, a féktelen ambíciók káros hatásáról, a szinte észrevétlen társadalmi szegregációról, az amerikai közéletbe évszázadok óta bevésődött rasszizmusról, valamint a gyermeki lelket megnyomorító vallási fanatizmusról, és azokról az ostoba pedagógiai dogmákról, melyek semmiféle szinkronban sincsenek a világ fejlődésével.

Fowler műve persze nem képes versenyezni Jonathan Franzen féltégláival, ugyanakkor éppúgy a családon belüli diszfunkcionalitás rémképét járja körbe, a legszentebb mikrokörnyezetünk kiismerhetetlenségét, és személyiségformáló hibáit, melyek egy életre képesek megnyomorítani a lelket.

Juniper, a nevelőapjának szüzességi fogadalmat tett fehér lány, Xavier, a félig fehér félig fekete útkereső művész sorsa Észak-Karolina tradícióktól terhelt közegében eleve halálra van ítélve, és a végig a szöveg felett lebegő, eljövendő tragédiájuk anélkül is egyértelmű, hogy spoilert kiáltanánk. A Rendes környék ugyanakkor mégsem kizárólag az ő történetük, hiszen ott van még Brad, Juniper nevelőapja, a törtető vállalkozó, aki a semmiből építette fel magát, és foggal-körömmel ragaszkodik saját társadalmi státuszához, és végtelen hatalmának illúziójához; ott van Julia, Juniper anyja, és Brad felesége, a pénz és kényelem ígéretével megalkuvó háziasszony, és persze ott van Valerie, Xavier édesanyja, akit a mai napig megihlet Martin Luther King és Malcolm X bátorsága, és aki akkor is hisz az igazság mindent elsöprő erejében, amikor az amerikai igazságszolgáltatás összetöri az álmait és reményeit.

Therese Anne Fowler: Rendes környék

Therese Anne Fowler: Rendes környék

Therese Anne Fowler olvasmányos regénye, bár fontos problémákat boncolgat, éppen azért tűnik némileg mégis súlytalannak, mert nem ereszkedik olyan mélyre, mint Franzen, Roth, DeLillo, vagy épp Nathan Hill, ráadásul a fehér lány kontra fekete fiú szerelmi története egyértelműen felül az elmúlt másfél évben zajló polgárjogi mozgalmak utózöngéinek járatára, és sajnos éppen emiatt veszít a jelentőségéből, mert valami olyasmit akar elmondani, amit előtte már sokan, és sokkal jobban megfogalmaztak.

Talán éppen ezért, a Rendes környék nem akkor működik igazán, mikor szociológiai kortabló igyekszik lenni, sokkal inkább akkor, mikor két tinédzser főszereplőjének lelkébe, és mindennapos vívódásaiba igyekszik betekintést engedni.

Xavier és Juniper nyíló szexualitása, egymás iránti tiszta és őszinte vágyódása nekünk is tinédzserkorunk szerelemittas nyarait juttatja eszünkbe, amikor a gondok olyan távolinak, az érzelmek olyan hevesnek és végtelennek tűntek, mintha miénk lenne a világ, és nem lenne holnap. Aztán persze felébredtünk rózsaszín ábrándjainkból, ahogy tette azt Xavier és Juniper is, és csak remélhetjük, hogy minket nem ejt így csapdába saját környezetünk gátlástalansága, makacssága és kicsinyessége.

Kapcsolódó cikkek

Richard Osman: Az eltévedt golyó /Forrás: https://www.facebook.com/photo/?fbid=577645514365115&set=a.546160457513621/

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo: Papirusz

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Egri Lajos: A kreatív írás művészete

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

Konkurens kiadók összefogásából született az új budapesti könyvkuckó

Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    Legutóbbi cikkek

    • 2023. március 10.

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    • 2023. január 5.

    A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

    A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

    • 2023. január 5.

    Haláli hullák szerdája – Wednesday – Sorozatkritika

    A rémesen vicces Addams-feldolgozás

    • 2023. január 5.

    Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

    Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

    • 2023. január 5.

    Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

    Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.