• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Csontos Imola - Az óceán kis gyöngye. Talán

Hírek

  • 2021. március 31. | Becsült olvasási idő: 4,5 perc

Amikor a hétköznapi is lehet különleges – Könyvkritika

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Nem kell mindenkinek kiválasztottnak lennie, zombikkal harcolnia, megmenteni a világot a közelgő apokalipszistől, vagy mindenféle új és fenyegető dologgal szembeszállnia. Az óceán kis gyöngye. Talán nem a nagy és hangzatos dolgokon keresztül szemléli a világot, hanem az apró, ám annál értékesebb históriák szemüvegén keresztül, ahol a teljesen hétköznapi embereknek is lehetnek érdekes és tanulságos történetei.

Én, aki döntő többségében mindig valamiféle sci-fi, fantasy vagy krimi regénynél kötök ki, nemrégiben egy elbeszélésekből álló könyvet vettem a kezembe, amit a kortárs és klasszikus szerzők szépirodalmi művei mellett találhattok meg a könyvesboltban. Bár nagyon ódzkodom a kategorizálástól, és egyébként sem gondolom, hogy szükségünk van ilyesféle határokra, Csontos Imola tavaly év végén megjelent könyvét a hagyományos értelemben véve mégis szépirodalomnak mondanám, minőségét és mondandóját tekintve legalábbis mindenképpen.

Csontos Imola - Az óceán kis gyöngye. Talán

Csontos Imola – Az óceán kis gyöngye. Talán

A nem főszereplő Anna

Bár Az óceán kis gyöngye. Talán című kötet szokatlan címválasztása elsőre szemet szúrt, nem igazán tudtam mire számítsak, hiszen önmagában sem a cím, sem a fülszöveg nem árult el túl sokat, azon túl, hogy előbbit egyértelműen Petőfi Sándor A bánat? egy nagy oceán című verse inspirálta. A kötetet kézbe véve első blikkre nem tűnt túl különlegesnek ez a kicsiny, puhafedeles, alig százhetven oldalas könyv, ám a látszat – ahogy oly sok esetben már – most is megtévesztett.

Ez a huszonegy fejezetből álló kötet hatalmas és meghatározó élmény, aminek szerintem feltétlenül el kellene jutnia minél több, a húszas évei elején járó fiatalhoz.

Bár klasszikus értelemben véve ez a kötet nem kapott főszereplőt, a mű legfőbb karaktere egy Anna nevű fiatal lány, aki az írásba menekül, hogy feldolgozza az őt ért szörnyű tragédiát. Az óceán kis gyöngye. Talán fejezetekre osztott elbeszélésekből áll, melyek mindegyike Annával, a családjával vagy a barátaival történt egy-egy eseményt dolgoznak fel, mindig annak a szemszögéből bemutatva a történetet, akiről éppen az adott fejezet szól. Ezáltal minden szereplő fejébe beleláthatunk picit: olvashatunk benne Anna édesanyjának felejthetetlen nyári táboráról, a nagymama sokat érő cipőgyári részvényeiről, közeli barátokról, távoli barátokról, a barátok barátairól, sőt még olyanokról is, akiket Anna is csak hallomásból ismert. A hangulatos történetek mellett külön tetszett, hogy Anna önironikus hangoktól sem mentes kommentárokkal kíséri végig a kötet történéseit, ahol féltékenység, népszerűség, szerelem, mind, mind szerepet kapnak egy-egy elbeszélésben. A kötet végén pedig egy lejátszási lista is helyet kapott, amellyel Anna szerint még közelebb kerülhetünk a történetek hangulatához és megértéséhez.  

Csontos Imola - Az óceán kis gyöngye. Talán

Csontos Imola – Az óceán kis gyöngye. Talán

Egy ízig-vérig magyar sztori

Ahogy klasszikus értelemben vett kortárs szépirodalomhoz, úgy magyar írók regényeihez is ritkán nyúlok, ám azon különleges alkalmakkor, amikor mégis hazai szerzőktől olvasok, valahogy mindig pozitívan csalódok. Most is éppen ez történt: adott egy könyv telis-tele magyar szereplőkkel és itthoni helyszínekkel, ahol kicsit minden olyan ismerős, de szerencsére nem a nagy nemzeti, „magyarkodós” értelemben. Egész egyszerűen csak arról van szó, hogy az Óceán kis gyöngye. Talán olyan szereplőket mutat be, akikkel könnyű azonosulnunk, hiszen mi is találkozunk velük nap, mint nap a családban, a barátok között vagy az utcán.

Félreértés ne essék, nem egy brutálisan realisztikus, lehúzó kötetről van szó, egész egyszerűen csak olyanról, ami se nem több, sem nem kevesebb annál, mint ami a mi valóságunkban is zajlik.

Ami a könyv stílusát illeti, az író elkerülte a szépirodalmi művekre sokszor jellemző túldíszített és okvetlen líraiságot, és az olykor nehezebben emészthető történeteket is könnyed és olvasmányos hangnemben tálalta. Ezzel sem az éle, sem a drámaisága nem veszett el a sztoriknak, csupán a nehéz könyvekre jellemző emelkedett nyelvezet maradt el, amelyet személy szerint én csöppet sem bántam.

Csontos Imola - Az óceán kis gyöngye. Talán

Csontos Imola – Az óceán kis gyöngye. Talán

A szépirodalom és a ponyva határán

Az igazi könyvmolyok jól tudják, hogy egy elbeszélésekből álló kötet egészen más élmény, mint egy hagyományos értelemben vett összefüggő regény. Bár Imola könyvében családtagok, ismerősök és barátok történeteit olvashatjuk, így olykor átfedések is vannak a sztorik között, de összeségében mégis minden egyes elbeszélés egy külön kis világ, sajátos sors és egyedi kaland volt a számomra.

És, hogyan is lehetne összefoglalni, hogy miről szól Az óceán kis gyöngye. Talán?  Képzeljétek el, hogy a ma oly divatos, mindenféle természetfeletti dologgal feltuningolt történet helyett kaptok egy olyat, ahol se drámai fordulatok, se szuperképességekkel megáldott fiatalok nincsenek, csakis olyan hétköznapi emberek, akikkel semmi olyan nem történik, ami nem eshetne meg velünk is.

Csontos Imola első könyve értékes mondandójával és könnyed stílusával képes hidat képezni a nehezen fogyasztható szépirodalom és a sokak szemében lesajnált ponyva között,

és bár a magyar piac elég élesen elválasztja egymástól a két kategóriát, itt az élő példája annak, hogy hús-vér emberekkel és valós történetekkel is lehet értékes, ugyanakkor olvasmányos és szórakoztató történetet alkotni.

Kapcsolódó cikkek

Bezárt az Ectopolis Magazin!

4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

Richard Osman: Az eltévedt golyó /Forrás: https://www.facebook.com/photo/?fbid=577645514365115&set=a.546160457513621/

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo: Papirusz

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Egri Lajos: A kreatív írás művészete

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    Legutóbbi cikkek

    • 2023. március 10.

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    • 2023. január 5.

    A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

    A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

    • 2023. január 5.

    Haláli hullák szerdája – Wednesday – Sorozatkritika

    A rémesen vicces Addams-feldolgozás

    • 2023. január 5.

    Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

    Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

    • 2023. január 5.

    Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

    Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.