Az Edward-korszak popkulturális öröksége – Könyvkritika

P. G. Wodehouse neve szerencsére még mindig sokak számára ismerősen cseng. Ő maga az angol kulturális örökség része, a huszadik század egyik legnagyobb regényírója. Az évtizedek alatt a bohózat mestere lett, aki csodálatos karaktersort és saját képzeletbeli tündérországot teremtett az Edward-korabeli brit felső osztály alapján. Mintegy 100 könyvét számtalan nyelvre lefordították, és továbbra is a populáris kultúra fontos részét képezik. Wodehouse-t sokan Psmith és Jeeves megalkotójaként ismerik, azonban korai műveiben a diákévek izgalmaiba, mulatságos mindennapjaiba tekinthetünk be. Hatalmas élmény újra Wodehouse-t olvasni magyarul, külön köszönetünket fejezzük ki érte a Ciceró Kiadónak.

P. G. Wodehouse: Diákélet St. Austinban

Pelham Grenville Wodehouse 1881. október 15-én született az angliai Guildfordban. Apja bíró volt Hongkongban, ezért Wodehouse jó nevelésben részesült. Wodehouse-t szülei a Dulwich College bentlakásos iskolájába küldték, és gyakran töltötte vakációját különböző nagynéniknél az angol vidéken. Ezek a gyermekkori élmények és az általa megismert emberek később beépültek regényeibe, mindannyian emlékszünk Bertie Wooster félelmetes Agatha nénijére vagy Dahlia nénire. Az állami iskolában kiváló tanuló és sportoló volt, a futball és krikett első csapatában játszott.

Kezdetben családja banki karriert tervezett neki a Távol-Keleten. A hongkongi és a Shanghai Banknál végzett első munkája után azonban hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy az ismétlődő papírmunka rossz választás volt Wodehouse kreatív elméje számára. Otthagyta a bankot, hogy újságírói és írói karriert kezdjen. Korai történetei az állami iskolai életen alapultak, és különösen két karakter szerepelt benne – Mike, a briliáns krikettjátékos és minden tekintetben jó tojás, valamint az alternatív alteregója, P. Smith. Wodehouse friss, újító és komikus írásstílusa hűséges követőkre tett szert az iskolások és a felnőttek körében egyaránt. Tisztelhetetlen, mégis tiszteletreméltó szellemessége, könnyedsége és varázsa csodálatos anekdotákat teremtett az Edward-korabeli Anglia csendes világához.

Wodehouse azon ritka regényírók egyike volt, aki képes volt hangos nevetésre késztetni az olvasót, nem csupán mosolygásra. Ez a képessége már egészen korai munkáiban is megnyilvánult, jelen könyvében is a rá jellemző egyedi humorral mutatja be a diákok csetléseit, botlásait, humoros kalandjait.

P. G. Wodehouse karikatúra

Az első világháború előtt Amerikában járt New Yorkban, amely második otthonává vált – végül amerikai-brit kettős állampolgárságot kapott. New Yorkban Wodehouse 18 zenés vígjátékot írt, a zenéhez különösen közel állt, Hollywood nagyjaival kis kapcsolatba került, mint George Gershwin, vagy Cole Porter. P. G. Wodehouse hírneve az 1920-as években emelkedett magasba, amikor megjelentek Jeeves és Wooster történetei. Ezek a történetek megörökítették az ártatlanság aranykorát, és nem akartak többek lenni, mint saját osztályának szelíd szatírái, éppen ezért is lehetnek halhatatlanok.

A könyv, ahogy más munkáinak ereje is abban a csodálatos komikus tehetségben rejlik, amelyet a különféle karakterek és párbeszédek megírásában mutat meg. Mindegyik karakter humoros túlzásnak tűnik.

A kötet írásainak helyszíne a St. Austin gimnázium és annak kollégiuma. A pályakezdő P. G. Wodehouse korai, de annál szeretetreméltóbb írásai ezek, amelyekben azonban már jól észrevehető a későbbi érett alkotó humora és szellemessége.

P. G. Wodehouse könyvei

A korabeli, jellegzetesen angol, bentlakásos diákélet leírásában természetesen Wodehouse életét jól ismerve nem meglepően szerepet kap a krikett, a rögbi és az egyéb sportesemények, amelyek döntő fontosságúak voltak az iskola hírnevének megőrzésében.

A diákcsínyekről és tréfákról, a dolgozatok ellógásáról, a tanárok bosszantásáról és az időnként elkerülhetetlen összecsapásokról szóló szórakoztató, vidám krónika jó szívvel ajánlott rajongóknak, az angol irodalom kedvelőinek és pusztán irodalomkedvelőknek egyaránt.

Kapcsolódó cikkek

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

A Zsiványos nevű űrkalóz, és mindaz, amit nem akartál tudni a lázadásról – Sorozatkritika

A Star Wars: Andor előzménysorozata a Zsivány egyes előzményfilmnek, és nem biztos, hogy indokolt volt a Disney-nek ennyire a távolba révednie.