- Kovács Krisztián
- 2021. november 30. | Becsült olvasási idő: 1 perc
Idestova három éve zajlanak az előkészületi munkálatok James Clavell világsikert aratott, gigászi regényéhez, A sógun adaptációjához, de a járvány miatt a fejlesztés hosszú időre nem csupán lassult, de meg is állt, hogy most aztán újult erővel, immáron a castingra fókuszálva induljon újra.
Az FX csatorna dolgozza fel James Clavell A sógun című regényét egy 10 epizódra tervezett miniszéria formájában, melynek egyik főszerepét az egyik, Hollywoodban is leginkább foglalkoztatott és legismertebb japán színész, Hiroyuki Sanada (Az utolsó szamuráj, 47 Ronin, Az alkonyat harcosa, Farkas) kapta, aki Yoshii Toranaga bőrébe bújik, és az is eldőlt, hogy Cosmo Jarvis lesz John Blackthorne. A produkció rendezői székét eredetileg Tim Van Pattennek szánták, de a hosszas csúszások miatt egyelőre nem tudni biztosan, hogy vállalni tudja-e a feladatot.
A feudális Japánban játszódó történet középpontjában egy angol tengerész van, aki Japán partjainál szenved hajótörést (s mely ország kultúrája teljesen megváltoztatja), valamint egy nagy hatalmú daimyo, aki veszélyes, politikai riválisaival áll harcban, valamint egy rejtélyes szamurájnő, akinek bizonyítania kell rátermettségét necces családi háttere miatt.
James Calvell a második világháborúban a japánok ellen harcoló összevont amerikai csapatok tagja volt, ekkoriban szippantotta be a Távol-Kelet misztikus tradíciókra épülő világa. 1975-ben írta meg a nevével fémjelzett Ázsia-saga első kötetét A sógun címmel. Bár sokan titulálták Clavellt egyszerű ponyvaírónak, és stílusát tekintve, van is benne valami, kevés ponyvaíró képes ilyen mélyen rétegelt társadalmi tablót festeni egy számára idegen ország kultúrájáról, egy sok száz oldalon át is letehetetlenül izgalmas és fordulatos történetbe csomagolva. Nem hiába, A sógun nemzetközi bestseller lett, a megjelenését követő 15 évben világszerte 15 millió példányt adtak el belőle, Clavell pedig további fél tucat, lazán összefüggő, de legalább ennyire parádés folytatást írt hozzá a későbbiekben.
A vihar kapujában 1951-ben meghozta az áttörést, és a világhírt a japán rendezőnek.
Pinczés Dávid filmje bizonyítja, hogy csak egy jó forgatókönyv kell, meg két kiváló színész.
Csak remélni tudjuk, hogy jobban sikerül, mint az Oroszlánkirály.
A Nemzeti Filmintézet 4,5 milliárd forintot szavazott meg a produkciónak.
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A vihar kapujában 1951-ben meghozta az áttörést, és a világhírt a japán rendezőnek.
A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.
Pinczés Dávid filmje bizonyítja, hogy csak egy jó forgatókönyv kell, meg két kiváló színész.
Csak remélni tudjuk, hogy jobban sikerül, mint az Oroszlánkirály.
A Nemzeti Filmintézet 4,5 milliárd forintot szavazott meg a produkciónak.