
- Kovács Krisztián
- 2019. december 10. | Becsült olvasási idő: 1 perc
Rendkívül jól eső érzés, hogy már mi is nap, mint nap újabb és újabb izgalmas színházi történésekről és bejelentésekről adhatunk hírt, ezúttal egy közelgő premierre hívnánk fel a figyelmet, hiszen William Shakespeare utolsó drámája december 20-án áll színpadra a Nemzeti Színházban az Üvegtigrisből is ismert Horváth Lajos Ottóval Prospero szerepében.
William Shakespeare: A vihar
Shakespeare 47 évesen írta meg utolsó darabját, a Vihart, amely a mai napig a világ színházi repertoárjának legnépszerűbb előadásai közé tartozik, és a szerző egyik leggyakrabban játszott műve. E titkokkal és szimbólumokkal teli színdarab mégis folyamatos megfejtést igényel, szereplőit és gondolatait minden kor, minden rendező megpróbálja újra értelmezni. Andrzej Bubień, a neves lengyel rendező, aki legutóbb Gombrowicz Operett c. darabjával mutatkozott be a Nemzeti Színház színpadán, kifejezetten törekszik a nagy klasszikus művek mélyebb megértésére, összetett megjelenítésére.
„Mit is jelent ma számunkra a mágia és a csodák világa? Mára a mágia világa – a virtuális világ. Az a tér, ahol minden lehetséges és minden megengedett, az emlékezet funkciója pedig a manipuláció fegyverévé válik. Mai világunk eltörli a valódi emlékezetet, és egy új valóság létrehozásának eszközévé teszi. Prospero bosszúja a száműzetésért és hatalmának elvesztéséért az értelem játékszerévé válik: innentől megengedhető bármilyen manipuláció, a manipulált emlékezet pedig felhasználható egy jobb, új világ megteremtésére irányuló küzdelemben. Shakespeare Viharja – egy olyan civilizáció szétesésének diagnózisa, amely a harmónián, a szereteten illetve az emberiség reneszánsz ideáljain alapult. Ez egy baljós figyelmeztetés a világ felé, hogy hamarosan a valódi, eredeti, igazi értékeket nem lehet majd megkülönböztetni a hamis, olcsó, ravasz álságosságtól és hazugságtól. Ez a darab a felháborító hálátlanságról, ravaszságról és erőszakról szól, ugyanakkor fontos gondolatokat közvetít a művészet és a művész mai világban betöltött szerepéről. Egy ember varázserő nélkül is ember maradhat. Viszont a mágikus képességekkel bíró, de belső, lelki emberi tulajdonságoktól megfosztott személyt nem tekinthetjük egyértelműen a nagybetűvel írt “emberi nem” képviselőjének. Mai világunkban a megbocsájtás egyre inkább csak egy retorikai fordulattá, a bosszú pedig a világ működésének lényegévé válik. Addig létezünk, ameddig az emlékünk fennmarad. De a legszörnyűbb, ha elkezdjük az emlékezetet korlátlanul manipulálni.” – Andrzej Bubien. Jegyek ide kattintva érhetőek el az előadásra.
/Forrás: nemzetiszinhaz.hu/
Jack Nicholson és Steven Weber után öltheti magára Jack Torrance szerepét.
A művész, akinél senki sem értette jobban Shakespeare-t.
Brecht parádésan mosta össze a náci Németországot és a chicagói alvilágot.
Meglehetősen érdekes párosítás a legújabb Shakespeare-adaptációban.
Avagy néhány animáció, amit felnőttek és gyerekek egyaránt élvezni fognak.
Albert Camus élete csupa izgalom, melyet most az Ectopolis szerzőjének út kötete segít megérteni.
Mágikus realista történet Szerencsés Dániel tollából, Csiby Gergely előadásában.
Egyedülálló kísérlet az Amerikában is olvasott író novellájához.
A mű a száz legjobb angol nyelvű regény közé is bekerült.
Avagy mi az, ami igazán fontos az életben?