• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Robert Iger: Hullámvasút egy életen át

Hírek

  • 2020. december 8. | Becsült olvasási idő: 4 perc

Az üzletemberek sem csak lelketlenek és kapzsik lehetnek – Könyvkritika

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Biztos vagyok benne, hogy a Walt Disney-filmekről mindenki őriz néhány jóleső gyermekkori emléket. Gyerekkoromban nővéremmel megkaptuk a Hófehérke és a hét törpét videokazettán. Akkor gyerekként a Walt Disney csak a mesékről szólt, meg arról a soktornyos kastélyról, ami felett félkörívesen átsuhan egy csillag, pedig valójában egy hatalmas gépezetről, médiabirodalomról volt szó, aminek, mint minden üzletnek, a legfontosabb célja, hogy pénzt termeljen. Robert Iger, a Walt Disney Company vezérigazgatójának könyve pont ebbe a világba nyújt betekintést, ami bármennyire mesementes övezet, a felnőtteket legalább annyira ámulatba ejtheti, mint ahogy gyerekkorukban ámulatba ejtette őket a Hófehérke vagy az Aladdin.

Robert Iger: Hullámvasút egy életen át

Robert Iger: Hullámvasút egy életen át

Robert Iger karrierje az 1970-es évek közepén kezdődött, akkor még az ABC televíziótársaságnál dolgozott, annak is a sportrészlegén. Kemény munkával, egyre feljebb és feljebb kapaszkodott a ranglétrán, mígnem 1996-ban az ABC-t felvásárolta a Walt Disney. A férfi számára ez sem jelentett megtorpanást, pusztán újraprogramozást, a megszokott rendszer helyébe egy új lépett, ám ő továbbra is szárnyalt felfelé, 1996-ban a Disney vezetőségének tagja lett, három évvel később a Walt Disney International elnöke. Elnöksége alatt a Walt Disney nemcsak a Pixart, hanem a Marvelt is megvásárolta, de erről majd később.

Iger úgymond férfias stílusban ír, lényegre törően és racionálisan mutatja be azt a (laikusoknak mindenképp) lenyűgöző és ámulatba ejtő tévés világot, ami ötven évvel ezelőtt még teljesen másképp működött, mint ma. A könyv első részének olvasása közben deja vu érzésem támadt, a szintén a 21. Század Kiadónál megjelent A Jóbarátok-generáció jutott az eszembe, amivel egy kicsit szintén bekukucskálhatunk az amerikai filmgyártás kulisszatitkai mögé. Iger karrierjének korai fázisa nemcsak azért érdekes, mert megtudhatjuk, hogyan működött több évtizeddel ezelőtt egy nagyszabású tévétársaság (és hogy mekkora rizikót vállalt, amikor rábólintott a Twin Peaksre), hanem azért is, mert ráébreszt, mennyire megváltozott azóta a világ.

Ma, amikor már szinte mindenki temérdeknyi közösségi oldalon van fent és a metrón utazva is a híreket böngészi a mobiltelefonján, szinte elképzelhetetlen belegondolni, milyen is volt az a kor, amikor a hírek (legyen szó politikairól, gazdaságiról, bulvárról vagy sportról) többnyire a tévéből érkeztek.

Robert Iger: Hullámvasút egy életen át

Robert Iger: Hullámvasút egy életen át

A másik meglepő dolog (legalábbis 2020 Magyarországáról nézve), hogy Iger korrupciómentesen, kemény munkával haladt előre, elkerülve a MeToo-botrányokat és a hatalommal való visszaélés bármelyik formáját. Persze, mivel ő maga írta le a történetét, nem lenne meglepő, ha az apró stiklijeiről mélyen hallgatna, azonban (egy újabb szimpatikus vonás) az üzletember több olyan esetet is említ a könyvben, amikor tévesen értékelt egy helyzetet és rosszul döntött, vagyis valószínűsíthetjük, hogy a férfi nem akarja jobb színben feltüntetni magát.

Iger mert álmodni és cselekedni. Rájött, hogy a cége vagy a változások mozgatórugója, vagy lemaradott áldozata lesz, köztes állapot nem igazán létezik.

A Disney és a Pixar már az ő elnöksége előtt is tető alatt hozott közösen néhány filmet, csakhogy az együttműködés megfeneklett, a felek közötti viszony ellenségessé vált. Iger úgy szerezte meg Steve Jobs cégét, a Pixart, hogy közben végig egyértelművé tette, mennyire tiszteli a cég dolgozóit és munkájukat. Később, amikor a Marvelre vetette ki a hálóját, szintén hasonlóan cselekedett: nem egy hegemonikus médiabirodalmat akart kiépíteni, hanem egy olyan gigászi méretű céget, ahol a döntések helyben, a helyi vezetők által születnek, mindenki munkáját elismerik és motiválják is. A vállalatvezetésnek ez a demokratikus, többszínűségre, elfogadásra és támogatásra épülő változata csakis pozitív benyomást tehet az olvasóban. És ha már a demokratikus berendezkedés jött szóba: Iger még a politikai pályával is kacérkodott, előbb a demokrata oldalon, később függetlenként politizált, Obamával is jó viszonyt ápolt, aki nem mellesleg lelkes Marvel-fan, és a Fekete Párduc nagy rajongója.

Robert Iger: Hullámvasút egy életen át

Robert Iger: Hullámvasút egy életen át

A Hullámvasút egy életen át egy karrierút története, nem Iger magánélete kerül fókuszba, főleg, hogy a könyv olvasása közben mindvégig az az érzés motoszkált bennem, hogy Iger komoly áldozatok árán vált sikeres médiamogullá: családjának csak a második hely juthatott.

Ez egy teljesen szubjektív meggyőződés, Iger többször is utal gyerekeire a könyvben, például ahogy fiával elment meccset nézni, ugyanakkor azt is leírja, hogy első felesége nagyon nem örült, amikor a férfi munkája miatt New York-i életüket fel kellett számolniuk, hogy az USA másik felére költözzenek, és később végül el is váltak.

A könyv végig olvasmányos stílusban íródott, egyedül a vége volt némileg kevésbé ínyemre való, amikor Iger, mint egy általános iskolai tanár, még egyszer, pontokba szedve összegzi könyve főbb tanulságait, mintha attól félt volna, az olvasó eddig nem fogta fel, miről is volt szó. A Hullámvasút egy életen át számomra 2020 legnagyobb pozitív csalódása a hazai könyvmegjelenések terén, az utolsó fejezetekre már annyira közel éreztem magamhoz a szerzőt, hogy szinte gondoskodó mentorként gondoltam rá, aki elhitette velem, hogy egy csúcsra törő karriert emberségesen és igazságosan is fel lehet építeni.

Kapcsolódó cikkek

Tollriválisok 2.0

Tollriválisok 2.0 – Még 7 legendás írói csatározás a XX. század irodalmából

Világhírű írók, akik finoman szólva sem jöttek ki egymással, és ennek hangot is adtak.

Irodalmi díjat alapítottak a fantasy legenda, Ursula K. Le Guin emlékére

A sötétség balkeze kultikus szerzője 2018-ban hunyt el.

William Gibson: Neurománc

Világirodalmi krónikák 41. – William Gibson: Neurománc

Egy feltörekvő szerző új távlatokat nyitott a sci-fiben 1984-ben.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Tollriválisok 2.0

    Tollriválisok 2.0 – Még 7 legendás írói csatározás a XX. század irodalmából

    Világhírű írók, akik finoman szólva sem jöttek ki egymással, és ennek hangot is adtak.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. október 25.

    Mégsem megfilmesíthetetlen Frank Herbert királydrámája – Filmkritika

    Denis Villeneuve rendezését látva csak azért kérdezzük, hol a folytatás?

    • 2021. október 25.

    Magyarországra érkezik a Doktor Szöszi Broadway-musical

    Londonban és New Yorkban már nagy sikert aratott a színpadi adaptáció.

    • 2021. október 22.

    A Stanley Kubrick-forradalom, avagy az agyfilmek tönkreteszik Hollywoodot – Könyvkritika

    Hollywoodi tárgymutató, és szerelmeslevél az álomgyárhoz.

    • 2021. október 22.

    Irodalmi díjat alapítottak a fantasy legenda, Ursula K. Le Guin emlékére

    A sötétség balkeze kultikus szerzője 2018-ban hunyt el.

    • 2021. október 22.

    Három Oscar-díjas színész repít vissza Hollywood aranykorába

    Nicole Kidman, Javier Bardem és J. K. Simmons egy filmben.