„Ha szellemed megtörik, az lesz a végzeted.
Ha meghalsz is, mások átveszik a részedet.
Ám ha elcsüggedsz és a kétely nyer teret.
Halál sújtja a teljes egértelepet.”
Akadnak történetek, melyekre könnyű lenne rásütni, hogy gyerekeknek szólnak, de valójában komoly mondanivalót hordoznak. David Petersen világa kicsi, ám annál elszántabb és bátrabb egereivel nemcsak a gyerekek, hanem sokkal inkább az ifjúság és a felnőttek is képesek lesznek azonosulni. Petersen Frank Miller világán nevelkedett képregényíró, aki a Michigani Egyetemen végzett. A történetek olvasása közben – nem mellékesen a káprázatos rajzokat csodálva – az az érzésünk támad, mintha régi eposzok szemtanúi lennénk. Az eredetileg 1149-ben kezdődött történet folytatása az Egérőrség 1152. Ősz tavaly jelent meg hazánkban, most pedig itt a folytatás, amely még több kalandot tartogat. Nem véletlen, hogy a kötet elnyerte az Eisner-díjat is, ami az amerikai képregények között évente kiadásra kerülő legrangosabb elismerés.
David Petersen: Egérőrség – 1152. tél
Az őszi részben megismerkedhettünk az egerek világával, s megtudtuk, hogy az erdő veszedelmes hely, különösen a hozzájuk hasonló apró állatok számára. Egykor egy menyét hadúr zsarnokoskodott az egerek fölött, mígnem harcosaik egy nemes szívű csoportja fölvette vele a harcot. Az egérőrség, fajuk lebátrabb harcosainak vakmerő sereg, azóta is rendületlenül őrzik birodalmuk békéjét. A felderítők, időjárás-figyelők, úttörők és védelmezők ligája nemzedékről nemzedékre továbbadja tudását. Az őrség három legkiválóbb egerét azzal a küldetéssel bízzák meg, hogy kerítsenek elő egy szőrén-szálán eltűnt gabonakereskedőt. Eközben az elégedetlenkedő Éjfél sereget toborzott, hogy betörje Óvrejtek kapuját és végezzen Gwendolynnal, aki az őrség vezetője és mátriárkája.
Mostani kötetünk 1152 telén játszódik, amikor az egerek életét élelemhiány fenyegeti. Az egérőrség legkiválóbbjai, összesen tizenketten három csoportra osztva a legendás Fekete Fejsze vezetésével bejárják a hó borította vidéket, hogy megerősítsék az egérvárosok közti szövetséget és létfontosságú gyógyírt és élelmet vigyenek Óvrejtekbe.
David Petersen: Egérőrség – 1152. tél
Az Egérőrség a balladák és eposzok világába vezet minket, a régmúlt hőseinek univerzumába, ahol bár egerek a főhősök, mégis emberi érzésekkel és hősies cselekedetekkel ismerkedhetünk meg. A részletgazdag, igazán szemet gyönyörködtető illusztrációk egyébként hamisítatlan középkori hangulatot árasztanak magukból, a sziklák közé faragott, esetleg fák törzsébe vájt rejtett városok, vidékek nevei gazdag fantáziáról árulkodnak.
A legszebb szavakat Fekete Fejszétől halljuk, aki ezt mondja az ifjú Lieam-nek: „Igyekezz mindig önálló egér lenni Lieam. Sőt… már most is az vagy. Önmagadban légy teljes, ifjú Rőtprémes.”
Csodálatos jelenet az, amikor az idős mester átadja a helyét ifjú tanítványának, miután tudását és tanácsait ráhagyta. A fantasy-k örök témája a mester és tanítványa kapcsolata, gondoljunk csak Gandalfra, Merlinre, Albous Dumbledore-ra vagy Luke Skywalkerre. A hely, amelyet az idősebbek üresen hagynak, nem marad betöltetlen, hiszen az örökségből új tettek és hagyatékok születnek. Nem lesz ez másképpen ebben a történetben sem, hiszen az ifjú Lieam-ra mág nagyon sok dicső tett végrehajtása vár.
David Petersen: Egérőrség – 1152. tél
Azt gondolom, hogy a képregény szavai mindannyiunk számára megfontolandók, úgy ahogyan ez az idézet is:
„Életed útján gyűjts össze számos kincset:
Tanítást, barátságot, ellenséget, mindet.
Mit elhagysz: elveszted, nincs visszaút oda.
A halál partjáról nem térsz vissza soha.”
Ezekkel a gondolatokkal ajánlom jó szívvel a kötetet nemcsak a képregények, hanem az eposzok és a fantasy-k kedvelőinek is és nagyon várom a folytatást, amely a Fekete fejsze címet kapta. Remélhetőleg ebben a kötetben fény derül nemcsak a Fekete fejsze jövőjére, hanem a múltjára is, amely további réteggel színesíti majd ezt az egyébként is egészen különleges világot.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
A rémesen vicces Addams-feldolgozás
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
