- Kovács Krisztián
- 2019. november 26. | Becsült olvasási idő: 1 perc
Az Oscar-díjas rendező egy rendkívül fontos, kevésszer feldolgozott izgalmas történelmi időszakot választott következő filmje témájául, és látva Az Argo-akció minőségét, azt biztosan elmondhatjuk, hogy jó érzékkel nyúl történelmi és politikai tárgyú témákhoz.
Ben Affleck új filmje rendkívül izgalmasnak ígérkezik
Adam Hochschild King Leopold’s Ghost: A Story of Greed, Terror, and Heroism in Colonial Africa című kötete képezi Ben Affleck következő filmjének alapját. A történet II. Lipót belga királyról szól, aki többek közt a neves felfedező, újságíró Henry Morton Stanley közbenjárásával szerezte meg a kongói gyarmatot, regnálásával pedig a közép-afrikai ország sosem látott rémuralma köszöntött be. Lipót könyörtelenül kizsákmányolta a Kongói Szabadállamot, a helyi törzsek tagjait elraboltatta, hogy aztán kényszermunkában dolgoztassa őket az elefántcsont kitermelésben, az ellenszegülőket pedig kegyetlen csonkításokkal büntette.
Affleck története, és így Hochschild regénye is három történetszálon indul a tények feltárására: egy fekete, amerikai misszionáriust, egy brit oknyomozó újságírót, valamint egy kém ténykedését követhetjük nyomon. Premierdátum még nincs, bár mi már most nagyon várjuk a filmet, egyelőre csupán annyi tűnik biztosnak, hogy a forgatókönyvért Farhad Safinia felel majd, akinek többek közt a Mel Gibson-féle Apocalyptót is köszönhetjük, ami elég jó ajánlólevél.
Ben Afflecknek ez lesz az ötödik rendezése, korábban a Hideg nyomon, A tolvajok városa, Az Argo-akció, és az Éjszaka törvénye című filmeket jegyezte, valamint természetesen a Matt Damonnal közös Good Will Hunting forgatókönyvért, melyért Golden Globe- és Oscar-díjat is kaptak.
A vihar kapujában 1951-ben meghozta az áttörést, és a világhírt a japán rendezőnek.
Csak remélni tudjuk, hogy jobban sikerül, mint az Oroszlánkirály.
Még idén láthatjuk a mozikban a második Benoit Blanc kaland.
A száműzetésre ítélt színész Európában találhatja meg a számításait.
Itt az ideje támogatni egy vásárlással a magyar alkotókat.
A vihar kapujában 1951-ben meghozta az áttörést, és a világhírt a japán rendezőnek.
A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.
Pinczés Dávid filmje bizonyítja, hogy csak egy jó forgatókönyv kell, meg két kiváló színész.
Csak remélni tudjuk, hogy jobban sikerül, mint az Oroszlánkirály.
A Nemzeti Filmintézet 4,5 milliárd forintot szavazott meg a produkciónak.