Bizarr vérfarkas-regény került elő a Nobel-díjas John Steinbeck hagyatékából

Épp nemrég számoltunk be róla, hogy előkerült az irodalmi Nobel-díjas John Steinbeck egy kevéssé ismert novellája, mely a The Affair at 7 Rue de M címet viseli, és a Magazine of Horror-ban jelent meg, vagyis ahogy a lap címe is mutatja, klasszikus horrornak minősül. Ezúttal pedig az is kiderült, hogy nem ez volt Steinbeck egyetlen kirándulása a populárisabb műfajokba.

John Steinbeck Sag Harbor-ban lévő otthonában

A Texas Egyetem archívumában található Steinbeck-hagyatékból került elő nemrég a Murder at Full Moon című horrortörténet, melyet a későbbi Nobel-díjas író még legnagyobb sikerei előtt, 1930-ban írt. Íróként boldogulni régen sem volt feltétlenül könnyebb, mint manapság, ezért aztán Steinbeck is kipróbálta magát számos populárisabb műfajban, igaz, ezen írásaihoz általában álnevet használt. A most előkerült 233 oldalas kéziraton a Peter Pym név szerepel, és Steinbeck életrajzírója, William Souder szerint a teljes történet mindössze 9 nap alatt született, ám Steinbeck kiadója visszadobta azt. Jelenleg komoly vita zajlik azon, vajon a művet érdemes lenne-e kiadni több mint fél évszázaddal a szerző halálát követően.

A kézirat 1969 óta lapult az archívumban, amikor Gavin Jones professzor rátalált, és szorgalmazni kezdte, hogy mielőbb kerüljön könyvpiaci forgalomba, ám a Stanford Egyetem Steinbeck-szakértői szerint az csak lerombolná az író nimbuszát. Jones professzor azzal indokolja a megjelenést, miszerint Steinbeck az a típusú író volt, aki minden megjelenésre alkalmatlan művét megsemmisítette, a Murder at Full Moon azonban érintetetlennek és teljesnek tűnik. A történet egy klasszikus vérfarkas-sztori, Gavin Jones szerint irodalomtörténeti kuriózum lenne, ha az olvasók is a kezükbe vehetnék.

Steinbeck egyébként 1935-ben, tehát a regény megírása után öt évvel aratta első komolyabb sikerét a Kedves csirkefogók című művével, aztán 1937-ben következett az Egerek és emberek színdarab, majd 1939-ben az Érik a gyümölcs, melyért Pulitzer-díjat kapott egy évvel később. Legnagyobb sikerére azonban 1952-ig kellett várnia, ez volt az Édentől keletre (részletes portré a regény keletkezéséről ITT), mellyel ő maga is azt érezte, hogy betetőzte irodalmi pályafutását. A Svéd Akadémia végül 1962-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntette ki.

Kapcsolódó cikkek

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

Konkurens kiadók összefogásából született az új budapesti könyvkuckó

Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.