- Szabó Fruzsina
- 2021. november 12. | Becsült olvasási idő: 4 perc
„Az igazgató bemutató beszéde nem tart sokáig. Leszögezi, hogy ebben az iskolában nem lesznek rossz gyerekek. Elvárja, hogy mindenki fegyelmezetten viselkedjen, szorgalmasan tanuljon, és mostantól sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek a valós honvédelmi nevelésre. Felhívja a diákok figyelmét arra, hogy a tanáraik immár megújult, Fényben járó lelkesedéssel és odaadással fognak foglalkozni velük. Megígéri, hogy aranykor vár mindazokra, akik méltók erre.”
Varga Csaba Béla: Fénygyermekek
A tizenhét éves lány nem csupán egyszerű öltözködése és korához képest kis termete miatt lóg ki diáktársai sorából. Katika, akinek a szemén keresztül ismerjük meg a történet eseményeit, nehezen igazodik el a kinti világban, és buzgó keresztény lévén rengeteget imádkozik azért, hogy egy szép napon végre jobbra forduljanak a dolgok az ő és a családja számára. Talán ez a nap nincs is olyan messze. Azonban, ahogyan az lenni szokott, ami az egyik embernek jó, az a másiknak lehet, hogy maga a pokol…
A történet egy nem túl távoli alternatív jövőben játszódik, ugyanakkor ez a jövő nem is tűnik olyan valószerűtlennek. Szeretném azt írni, hogy úgy éreztem, a szerző nagyon is elrugaszkodott, amikor felvázolta egy esetlegesen eljövendő Magyarország viszonyait, de nem tehetem: sajnos egyszer sem éreztem azt, hogy a novellában bemutatott prognózis még véletlenül sem válhat valóra hazánkban. Remélem csak arról van szó, hogy pesszimizmusra hajlamos olvasó vagyok.
Varga Csaba Béla
A történet fókuszpontjában az oktatás, és az abban résztvevő tanárok és a diákok, azaz a Fénygyermekek állnak. Tanúi lehetünk egy rendkívül izgalmas oktatási reformnak, bár ez a „reform” szó a novella olvasása után erős eufemizmusnak hathat… Az új rend kegyetlenül elbánik felnőttel, gyerekkel, ám ez ellen csak kevesen tiltakoznak, annál többen tapsolnak.
Katika mellett találkozhatunk Lacival, Katika bátyjával, aki besorozott honvédként védelmezi a Fény Rendjét, az iskola nyugdíjaskorú, de munkára kényszerített portásával, és Dzsenivel, a talpraesett és szókimondó „romikával” is, aki a saját bőrén tapasztalja meg, mit kap az, aki nem hajlandó feltételek nélkül meghódolni.
Varga Csaba Béla: Fénygyermekek
A történet írója más műveiben is előszeretettel sorakoztat fel hátrányos helyzetű, sokszor roma származású hősöket, mivel fontosnak érzi az irodalomban gyakran mellőzött kisebbségek reprezentációját. Hasonló hátterű szereplőkkel találkozhatunk például a Féregszív trilógia köteteiben is, melynek első könyve a Delta Vision gondozásában jelent meg 2013-ban.
Varga Csaba Béla magyar író és műfordító. A Galaktika magazinban 1994-ben jelent meg első saját novellája, az Asimov halála. 2013 óta több regénye is napvilágot látott, többek között a fent említett Féregszív trilógia. Az író évekig élt Indiában, számos cikket írt Ázsia országairól és az Afganisztánban a közelmúltban lezajlott események kapcsán ebben az interjúban beszélgettünk vele.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
A rémesen vicces Addams-feldolgozás
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
