Vélhetően már mindenki, legalábbis hallomásból ismeri az időközben bestsellerré vált Meseország mindenkié című válogatást. Miután Dúró Dóra nyilvánosan megsemmisítette a mesekönyv egy példányát, óriási a felfordulás a könyv körül, mely odáig fajult, hogy a mai naptól Csepel minden óvodájában tiltott olvasmánynak számít.
Jelenleg Magyarország talán legnépszerűbb kötete, pedig nem ez volt vele a cél
Borbély Lénárd, Csepel polgármestere a mai nappal a kerület minden óvodájában betiltotta a Meseország mindenkié című kötet olvasását, az erről szóló hivatalos levelet megkapták az intézményvezetők, melynek direktíváját azóta továbbították az óvónők, és nevelők felé is. A források szerint a kötet egyik óvoda tulajdonában sem volt meg, az pedig egyelőre példa nélküli, hogy a felsőbb vezetés meghatározza, mit olvashatnak fel a nevelők a gyerekeknek, és mit nem.
A mesekönyv akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa nyilvánosan ledarált belőle egy példányt, mivel „homoszexuális propagandának” minősítette, tettével pedig a cselekedet ellenzői, és támogatói közt óriási visszhangot váltott ki, mely tulajdonképpen azóta sem csitul.
A Meseország mindenkié című kötet Nagy Boldizsár szerkesztésében nemrég jelent meg a Labrisz Leszbikus Egyesület kiadásában, benne 17 kortárs magyar szerző klasszikus mesei átiratával, melynek középpontjában a másság elfogadásának hangsúlyozása állt. A mesék hősei közt találkozhatunk meleg, leszbikus, transznemű, roma, örökbe fogadott, hallássérült és idős karakterekkel is. Az elmúlt hét eseményei egyébként igazi sikerkönyvet csináltak a kötetből, melyből néhány nap alatt az összes példányt felvásárolták, jelenleg már nem is kapható könyvesbolti forgalomban.
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.
Itt az ideje támogatni egy vásárlással a magyar alkotókat.
Magyarok, akik nemzetközi viszonylatban is megállnák a helyüket.
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A vihar kapujában 1951-ben meghozta az áttörést, és a világhírt a japán rendezőnek.
A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.
Pinczés Dávid filmje bizonyítja, hogy csak egy jó forgatókönyv kell, meg két kiváló színész.
Csak remélni tudjuk, hogy jobban sikerül, mint az Oroszlánkirály.
A Nemzeti Filmintézet 4,5 milliárd forintot szavazott meg a produkciónak.
