Dokumentumok bizonyítják, hogy George Orwellt szovjet kémek figyelték

Ami nem csoda, ismerve az Állatfarm, vagy az 1984 történetét, és társadalomkritikus szemléletét, de érdekes módon a szerző már jóval leghíresebb művei megszületése előtt a szovjetek célkeresztjébe került egy most előkerült dokumentum szerint.

1936 júliusában 80 ország közel 35 ezer polgára érkezett meg Spanyolországba, hogy a fasizmus és Francisco Franco tábornok serege ellen harcoljon. Köztük volt többek közt Ernest Hemingway, Robert Capa, John Steinbeck, vagy épp Eric Arthur Blair, azaz George Orwell is. Orwell és felesége a POUM gárdájában, azaz szabadfordításban a Marxista Egyesülés Munkáspártjában szolgált többek közt Aragonnál, és az itt szerzett tapasztalatai voltak azok, melyek miatt később a sztálini rendszer ellen fordult.

Giles Tremlett kutató moszkvai archívumokban akadt rá azokra a dokumentumokra, melyek bizonyítják, hogy a hivatalosan Orwell csapatával szövetséges szovjet kémek jelentéseket tettek az akkor még viszonylagos ismeretlenségben lévő íróról. A jelentések később is folytatódtak, és állítólag megerősítették az író a szovjet rendszer elleni vélekedéseit, melyeket Orwell aztán a háború után a Hódolat Katalóniának című művében foglalt keretbe, ahol arról írt, hogy Barcelonában borzalmas légkör uralkodik, azaz „félelem, gyanakvás, gyűlölet, cenzúra, zsúfolt börtönök, fegyveres férfiak, ételért sorban álló éhezők.”

A dokumentumok szerint Orwell felesége, Eileen jó viszont ápolt férje katonai parancsnokával, Georges Koppal, aki tájékoztatta a nőt a körülöttük ténykedő kémekről, így amikor Orwell golyót kapott a vállába az aragóniai fronton, aztán pedig visszatért a barcelonai kórházból, állítólag felesége színpadiasan megölelte a madridi Hotel Continental előcsarnokában, és a fülébe súgta, hogy „azonnal tűnj el innen!” Később állítólag e jelentésekre alapozva egy Peter Smollett nevű férfi beszélte le az Állatfarm kiadásáról a londoni szerkesztőt, Jonathan Cape-t is. Smollett-ről később kiderült, hogy szovjet kém volt.

Kapcsolódó cikkek

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

A boncolás titkos művészete – Könyvkritika

Utazás a lélek mélyére, kizárólag a legbátrabb olvasóknak!