Dragomán György és Veres Attila után újabb magyar író jelenik meg hamarosan angolul

Dragomán György Máglya című kötete idén februárban már a boltokba került az Egyesült Államokban, Veres Attila pedig jövőre jelentkezik önálló novelláskötettel a tengerentúlon, és hozzájuk csatlakozott most Tompa Andrea, akinek műve az Egyesült Államokba, az Egyesült Királyságba és más külföldi országokba is eljuthat így.

Tompa Andrea regénye eredetileg 2010-ben jelent meg itthon

The Hangman’s House címmel jelenik meg július 13-án Tompa Andrea eredetileg 2010-es kiadású, A hóhér háza című kötete a Seagull Books kiadónál angolul. A kiváló mű egy kamaszlány szemszögéből mesél Erdélyről, és a Ceaușescu-rezsiről, valamint leginkább az 1989-es esztendő eseményeiről. Az angol fordításért Bernard Adams felel majd, a kiadás kezdeményezője pedig az az Ottile Mulzet, aki többek közt Krasznahorkai László Nemzeti Könyvdíjas Báró Wenckheim hazatér című kötetének fordításáért is felelt, de ő ültette át angolra Dragomán György Máglyáját is. A kötet majd a Hungarian List-sorozatba kerül.

A Könyves Magazin ezt írta a megjelenésről: „A Seagull Books ismertetőjében azt írja, a könyv a 70-es, 80-as években játszódik és egy Romániában élő család történetét meséli el. Rendkívül idők voltak azok, tele elnyomással, szegénységgel, kilátástalansággal. Tompa Andrea regénye a mindennapi életet mutatja be Ceaușescu-éra alatt. Ceaușescu a történet egészében jelen van, a portréja ott van az osztálytermekben és a tankönyvekben, az üres boltokban, a TV-műsorokban és a kötelező felvonulásokon. De a legalattomosabban az átlagemberek álmaiban és rémálmaiban jelenik meg, akik a történelemnek ebben a kegyetlen korszakában maguk is kegyetlenné válnak, akárcsak a diktátoruk. A névtelen elbeszélő, a fiatal lány megfigyeli és próbálja megérteni az életének nagy kérdéseit, hogy miért esik szét a családja, hogy miért van az édesanyjának három munkája, miért lesz az apja alkoholista, miért álmodozik a nagymamája a magyar időkről, vagy hogy miért van mindenhol üldöztetés. Bár ezek brutális idők voltak, a lány elbeszélése nem vádirat. Szeretet, érzékenység és irónia itatja át a narrációt.”

A szerző korábban a magazinnak ezt nyilatkozta a regényéről: „Ezzel talán meg is lehet szabadulni ettől a múlttól, gondoltam. A diktatúra koráról, Románia 70-es, 80-as éveiben játszódó sztoriról van szó. A megszabadulás naivitás persze, a múltunktól nem megszabadulunk, hanem talán idővel (és valamiféle feldolgozással) kimegy belőlünk a düh vele kapcsolatban, és a múlt megismerése érdekesebbé válik, mint az, hogy mennyire nyomasztó a jelenvalósága.”

Kapcsolódó cikkek

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

A boncolás titkos művészete – Könyvkritika

Utazás a lélek mélyére, kizárólag a legbátrabb olvasóknak!