Dühös emberek túlfűtött vitája légkondi nélkül– Színikritika

Tizenkét fáradt, ingerült férfi egy szűk raktárhelyiségben összezárva. Céljuk, hogy eldöntsék: a vádlott, egy tizenhat éves migráns fiú, bűnös-e apja meggyilkolásának ügyében. Fülledt nyári nap, a légkondicionáló nem működik, a kedélyek egyre rosszabbak. Vajon sikerül-e egyetértésre jutnia az esküdteknek, akik még abban sem tudnak megegyezni, hogy nyitva legyen-e a raktárban az ablak, vagy csukva?

12 dühös ember

Könnyen válhatott volna a 12 dühös emberből egy végtelenül unalmas előadás, ha azt nézzük, hogy lényegében tizenkét színész beszélgetése az egész cselekmény, statikus díszletek között, mégsem lett így. Leginkább ez a darab tűpontos dramaturgiájának köszönhető. Mindig a megfelelő ütemben történnek az újabb és újabb fordulatok az esküdtek vitájában, ami végül a katartikus lezáráshoz vezet. A színészek színpadi mozgása alá is húzza ezeket a pontokat, nem fenyeget annak a veszélye, hogy elsiklunk egyik vagy másik felett.

Császi Ádám, a darab rendezője megváltoztatta kissé az eredeti dráma díszleteit is, és az esküdteket egy felújítás alatt álló, rendetlen raktárhelyiségben helyezte el. Vajon ennyit romlott azóta a törvény presztízse, vagy hazánkban szokás csak az Átrium rendezője szerint az igazságot a sufniba dugni?

Mindenesetre Reginald Rose eredeti törvényszéki kamaradrámájában a férfiak vitája egy arra méltó tárgyalóteremben zajlik. Az író maga is volt esküdt egy hasonló tárgyaláson, ahol a vád szintén emberölés volt. Visszaemlékezése alapján nyolc óra hosszán át tartott az indulatoktól sem mentes vita. Rögtön felismerte a lehetőséget, hogy feldolgozza az élményt egy dráma formájában. 1957-ben Sidney Lumet rendezésében készült mozifilm az eredetileg televízióban debütált történetből.

12 dühös ember

A színészek közül a két főszerepben Mucsi Zoltánt és Gyabronka Józsefet láthattuk: Mucsi volt az igazához a végsőkig makacsul ragaszkodó hármas esküdt, Gyabronka pedig a kételkedő, a többieket is kérdések feltevésére ösztönző nyolcas. Az őt elsőként támogató, szerény és mély önismeretről tanúbizonyságot tevő kilences esküdtet Lugosi György játszotta.

Ki kell emelni még a tízes esküdtet alakító Brasch Bence játékát is, akinek az előadás kétharmadánál elhangzó monológja a nézőtéren mindenkit egyaránt letaglózott, és amely Mihályfi Balázs az Őrült nők ketrecében elhangzott hasonlóan tébolyult kirohanását idézte számomra.

A dráma az előítéleteken túl a vitához való viszonyunkat dolgozza fel. „A darab örök érvényű igazságából indulnék ki, ami hol hangsúlyosabban, hol kevésbé ráhúzható minden korra. És ez nem más, mint hogy van-e vitakultúránk, tudunk-e racionális érvekkel vitatkozni úgy, hogy félretesszük az érzelmeinket, és nem a magunkkal hozott vagy a belénk nevelt sérelmek, előítéletek határozzák meg az érvelésünket” – nyilatkozta Mucsi Zoltán a darab kapcsán a színház.org-nak. Szerepével kapcsolatban pedig a következőt mondta: „Nem veszi figyelembe a valós érveket, hiába szól minden ellene, már csak azért sem enged a maga igazából. Ő adja meg a legnehezebben magát.”

12 dühös ember

Mucsi harmadik esküdtje mellett a másik tizenegy sajnos nem rúghat labdába. Persze érthető, hogy a karakter, akit játszik, egy tenyérbe mászó, harsány figura, de alakításának intenzitása mégis inkább a többi szereplő jelenlétének rovására izzik.

Mintha nem tudnának eléggé jelen lenni mellette a színpadon, a többi karakter sokszor csak halvány körvonalú alak a színpadon a harmadik esküdthöz képest.

Az olyan súlyos témájú művekben, amilyen a 12 dühös ember is, szokás egy kis humorral oldani a feszültséget. Ezzel kapcsolatban jó lett volna, ha az Átrium Színház a kevesebb több elvet tartja szem előtt, néha ugyanis olyan éleket kerekített le egy-egy vicces gesztus vagy megjegyzés, amitől nem kellett volna megóvni a nézőt. Ugyanakkor talán pont emiatt teremt az Átrium egy szélesebb közönség számára lehetőséget arra, hogy megismerkedjenek Reginald Rose zseniális drámájával.

Kapcsolódó cikkek

Június közepétől lesz látható Presser Gábor memoárjának színpadi adaptációja

Mindössze pár nap és a rajongók láthatják a végeredményt.

Bradbury tudta, mitől kell megfosztani az embert, hogy ne érezze magát embernek – Színikritika

Bradbury világa rideg, amit kitűnően ad vissza a Radnóti Színház előadása.

Shirley Valentine lehetőséget ad mindenkinek, hogy magába nézzen és nevessen – Színikritika

Balsai Móni jutalomjátéka és a hatszoros visszatapsolás.

Nyolc új premier, köztük hat ősbemutató az Örkény Színház következő évadában

Mácsai Pál igazgató sajtótájékoztatón leplezte le a színház újdonságait.