Egy elveszett Leonardo da Vinci-remekmű, mely valójában nem is létezik?

Maurizio Seracini olasz kutató hosszú évek munkáját fektette abba, hogy meglelje Leonardo Da Vinci egyik elveszettnek hitt freskóját, Az Anghiar-i csatát, melynek egy részletét egykor egy Giorgio Vasari-festmény mögött vélte felfedezni, most azonban a legújabb kutatások szerint az a festmény valójában nem is létezik.

“Az elveszett Leonardo”, mely kétséges, hogy egyáltalán valóban létezik-e

Másfél héttel ezelőtt Roberta Barsanti, Giancula Belli, Emanuela Ferrretti és Cecilia Frosinini művészettörténészek kerekasztalt tartottak a firenzei Uffizi Galériában, ahol részletesen beszámoltak az eltűnt freskót érintő kutatásaikról, többek közt arról, hogy az egyértelműen nem található meg korábban feltételezett helyén, a firenzei városháza, a Palazzo Vecchio falain. Maurizio Seracini korábban abból indult ki, hogy a városháza falain talált festékfoszlányok megegyeznek azzal az anyaggal, mellyel a Mona Lisa is készült, így kötötték a lehetséges freskót Da Vincihez, ám a kerekasztal rámutatott arra is, hogy ez a festék Da Vinci idejében igen elterjedtnek számított.

Az Anghiar-i csata feltételezhetően 1503 környékén készülhetett, a vázlatai mindenesetre megtalálhatóak Da Vinci hagyatékában, noha arra nincs egyértelmű bizonyíték, hogy végül meg is festette a képet, mely egyébként egy 1440-es lombardiai csatát ábrázolt volna. A freskó ötlete állítólag egy Michelangelo-val folyó versenyfutás során született, mikor is Da Vinci vetélytársát a cascinai csata megfestésével bízták meg, de általánosan elfogadott nézet, hogy végül egyik mű sem készült el.

Seracini egyébként 1975 óra foglalkozik Az Anghiar-i csata történetével, 2002-ben pedig még a National Geographic is jelentős összegekkel kezdte támogatni a kutatásait, a szakember pedig a jelenlegi vizsgálatok dacára sem tett le róla, hogy egyszer meglelje a freskót, mert az szerinte alapjaiban változtatná meg a Da Vinci-ről a közvéleményben élő képet, és korunk egyik legnagyobb művészettörténeti szenzációját jelentené.

Kapcsolódó cikkek

A szín olyan erő, mely közvetlenül hat a lélekre – Vaszilij Kandinszkij párizsi korszaka

Az egykori jogászprofesszor jelentős elméleti szakember is volt egyben.

Giorgio de Chirico, André Breton és Guillaume Apollinaire – Három festmény, két barát

Avagy három festmény, melyet a legmélyebb barátság ihletett.

A francia panelkirály – 7 lenyűgöző képregény Moebius műhelyéből

Sokoldalú zseni, aki kizárólag a legendás Hergé-vel említhető egy lapon.

Három nő a szökőkútnál – 100 éve zajlott le Pablo Picasso stílusváltása

1921 sok szempontból fordulópont volt a korszakos zseni életében.