Talán nem is annyira meglepő módon számtalan, reprezentatív kutatás készült az elmúlt hetekben a különböző kulturális irányzatok iránti jövőbeli igények feltérképezése végett. Azt már tudjuk, hogy a karantén változtatott az olvasásra fordított időn, most pedig egy a Variety-ben közzétett cikkben arra is rávilágítottak, hogy a filmezési szokásaink is alapjaiban formálódtak át a karantén hatására.
A Variety cikke egy reprezentatív kutatás eredményeit idézi
Performance Research és a Full Circle Research Co. egy közös projekt keretében 1000 amerikait kérdezett a karantén alatti filmezési szokásokról, valamint az esetleg újranyitás utáni viszonyokról. A megkérdezettek 70%-a mondta azt, hogy a jövőben, ha választhat, mindenképpen inkább otthonában online tekintené meg a legújabb filmek premierjét ahelyett, hogy moziba menne. A vetítőtermekbe mindössze a megkérdezettek 13%-a térne csak vissza szívesen, ami meglehetősen élesen egybevág a kérdőív egy másik tételével, miszerint 52% a járvány lecsengése után kevésbé szívesen látogatná a közösségi tereket.
A kutatás kitért arra is, hogy vajon a jelenlegi helyzetben mely műfajok érdeklik leginkább az embereket, itt nem túlságosan meglepő módon a vígjáték nyert, közel a megkérdezettek fele erre voksolt, de kimagasló százalékot kaptak a drámák, és az új szuperhős filmek is. Kiderült az is, hogy a sportesemények kapcsán a megkérdezettek 59%-a várja, hogy akár üres stadionokban is, de ismét láthassa kedvenceit.
Mint az látható is, a kutatás az élet rengeteg területét érintette a kultúra fogyasztói szokásain túl, többek közt kiderítette, hogy a megkérdezettek 46%-a használná csak a mosdót, amennyiben nyilvános rendezvényen venne részt a későbbiekben, és 47% vásárolna az ott elhelyezett büféknél. Fontos persze megemlíteni, hogy ez a kutatás leginkább az amerikai viszonyokra fókuszál, természetesen elképzelhető, hogy más országok, más kultúrák ettől eltérő módon viszonyulnak a lehetséges jövőképekhez.
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A vihar kapujában 1951-ben meghozta az áttörést, és a világhírt a japán rendezőnek.
Pinczés Dávid filmje bizonyítja, hogy csak egy jó forgatókönyv kell, meg két kiváló színész.
Csak remélni tudjuk, hogy jobban sikerül, mint az Oroszlánkirály.
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A vihar kapujában 1951-ben meghozta az áttörést, és a világhírt a japán rendezőnek.
A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.
Pinczés Dávid filmje bizonyítja, hogy csak egy jó forgatókönyv kell, meg két kiváló színész.
Csak remélni tudjuk, hogy jobban sikerül, mint az Oroszlánkirály.
A Nemzeti Filmintézet 4,5 milliárd forintot szavazott meg a produkciónak.
