- Kovács Krisztián
- 2020. február 20. | Becsült olvasási idő: 1 perc
A modern technológia valóban csodákra képes, nemrég egy mesterséges intelligencia határozta meg, mely részeket írta saját darabjában William Shakespeare, aztán egy másik algoritmus fejezte be Beethoven tizedik szimfóniáját, most pedig a legkorszerűbb kutatási módszerek segítségével egy négyszáz éves festményről bizonyosodott be, hogy a világhírű Rembrandt keze munkája.
A pennsylvaniai Allentowni Művészeti Múzeumban kiállított Fiatal nő arcképe című, 1632-ben készült olajfestmény restaurálási munkálatait az elmúlt két évben a New York University művészettörténészei és restaurátorai végezték, és mikor eltávolították a művelet közben a felső lakkréteget, és megvizsgálták a festmény esetkezelését, majd összehasonlították más Rembrandt művekkel, jött a felismerés, hogy a mű kétségkívül a holland mester munkája lehet.
Később aztán röntgennel, infravörös és elektronmikroszkóppal is megvizsgálták az alkotást, az egyetem Szépművészeti Intézetének kurátora pedig kijelentette, hogy a lendületes ecsetkezelés egyértelműen elárulja a festmény készítőjét, így bár korábban is többször felmerült a gyanú, hogy nem egy ismeretlen festő vásznáról van szó, közel 400 év kellett hozzá, hogy bebizonyosodjon, Rembrandt művével van dolgunk. A művet egyébként még idén, június 7-én ismét bemutatják a felfedezés apropóján a közönségnek.
Rembrandt Harmenszoon van Rijn 1606-ban született Leidenben, zseniális festő, és gyakorlott metszetkészítő mester volt, egyben a XVII. század legjelentősebb művésze, akinek óriási része van abban, hogy művészettörténészek manapság ezt az időszakot jelölik meg a holland aranykorként.
A Cthulhu-kultusz a popkultúra és a művészetek újabb rétegét vett birtokba.
Magasan a várt árkategória felett a neves szürrealista alkotás.
Amerikai műalkotásért még soha nem fizettek ennyit.
Elrabolt ritkaságok, melyek még mindig várják a megtalálójukat.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
A rémesen vicces Addams-feldolgozás
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.