• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Marcus Rosenlund: Az időjárás és a történelem

Hírek

  • 2021. február 18. | Becsült olvasási idő: 4,5 perc

Egy rendhagyó időjárásjelentés könyvmolyoknak – Könyvkritika

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Az időjárásról általában akkor kezdünk el beszélni, ha egy régen látott vagy kevésbé kedvelt ismerőssel futunk össze, és megpróbáljuk áthidalni a kínos csendet. Csakhogy az időjárás lehet akár izgalmas téma is, erre példa Marcus Rosenlund könyve, a Cser Kiadó gondozásában megjelent Az időjárás és a történelem, ami (szerencsére) nem a jövő vonatkozásában vizsgálja az időjárást és riogat a globális felmelegedéssel (ami ugyan valós veszély, de több ezzel foglalkozó könyv is megjelent az utóbbi időben), hanem inkább hátratekint, és megmutatja, néhány drasztikus időjárásváltozás hogyan hatott a történelmünk alakulására.

Marcus Rosenlund: Az időjárás és a történelem

Marcus Rosenlund: Az időjárás és a történelem

Mivel egy idehaza ismeretlen szerzőről van szó, először is be kell mutatunk az írót, Marcus Rosenlundot, akinek ez az első megjelent könyve. Rosenlund már húsz éve dolgozik egy svéd nyelvű finn rádiócsatornánál, ahol különböző tudományos-ismeretterjesztő műsorokat vezet. 2015-ben megnyerte a Topelius-díjat, amit azzal érdemelt ki, hogy a tudomány legújabb eredményeit mindenki számára érthető módon ismertette. Igaz ez a gördülékeny, könnyen befogadható stílus Az időjárás és a történelemre is, ami kicsit sem hangzik (vagy inkább olvasódik?) úgy, mintha egy földrajzórára ültünk volna be.

Rosenlund inkább mesél, sztorizgat, és bár állításait tényszerű adatokkal, információkkal is alátámasztja, az egész könyv inkább egy izgalmas diskurzusra hasonlít; nem tényekkel áraszt el, hanem egy újfajta megközelítéssel, amitől picit másképp gondolunk majd az időjárásra, vagy még inkább az időjárás ránk gyakorolt hatására.

Bár az első bekezdésben arról írtunk, hogy nem a jövőbe tekint a könyv, ez valamelyest csalóka, hiszen a történelem (és mint a könyvből kiderül, az időjárás is) ismétli önmagát, így több olyan múltban történt esemény is akad, ami újra megtörténhet – és most nemcsak a legkézenfekvőbb példára, a vulkáni működésekre gondolunk. Persze, a vulkánok mellett sem érdemes elmenni szó nélkül, a legutóbbi, nagyobb médiafigyelmet is keltő vulkáni aktivitás már több mint tíz éve, történt, amikor Izlandon az Eyjafjallajökull nevű, jégmező alatti vulkán felébredt hosszú álmából lebénítva a légi közlekedést. Ennél sokkal nagyobb vulkáni aktivitások is voltak a múltban, ilyenkor a levegőbe került hamumennyiség annyira eltakarta a napot, hogy komoly hőmérsékletcsökkenést, mondhatni minijégkorszakot idézett elő.

Marcus Rosenlund: Az időjárás és a történelem

Marcus Rosenlund: Az időjárás és a történelem

A népességvándorlást is az időjárási viszonyok kedvezőtlen alakulása okozta, a hunok sem ok nélkül törtek be Európába, fosztogató hadjárataikkal a Római Birodalom koporsójába ütötték be az utolsó szegeket, ezzel teret adtak annak, hogy a különböző portyázó, vándorló népek újrarajzolják Európa térképét. A népvándorlás a huszonegyedik században is létező jelenség, csak ma migránskérdésnek nevezzük, és bár korántsem „csak” az időjárás megváltozása (forróság, szárazság) áll a jelenség hátterében, nem elhanyagolható összetevője annak.

Anélkül, hogy lelőnénk a könyv legizgalmasabb felvetéseit, elárulhatjuk, hogy szó lesz benne Európa Atlantiszáról, ami a kontinensen, valahol az Északi-tengeren „bújt meg.” És ha már a víz alá süllyedt településekről beszélünk, ha nem vigyázunk, ezek a jelenségek is megismétlődhetnek, és talán nem is kell már rá sokat várni. Hollandia területének jelentős részét ellepheti a tengervíz, ha a globális felmelegedés fokozódik, a sarkokon található jégtömbök pedig olvadni kezdenek, ezáltal megemelve az óceánok, tengerek vízszintjét.

Bár eddig szinte csak borús jelenségekről írtunk, Rosenlund könyve nem pesszimista; a szerző hisz benne, hogy ahogy a múltban, úgy a jelenben és a jövőben is fel tudja magát találni az emberiség, alkalmazkodni és reagálni képes az időjárás okozta kihívásokra.

Rosenlund szerint még a globális felmelegedéssel is felvehetjük a harcot, ha még idejében (vagyis körülbelül holnap) változtatunk környezetszennyező életmódunkon.

Marcus Rosenlund: Az időjárás és a történelem

Marcus Rosenlund: Az időjárás és a történelem

Rosenlund könyvével bebizonyította azt, amire eddig talán még sosem gondolunk: az időjárás nagyon is hangsúlyosan tudja befolyásolni az életünket (és persze a hangulatunkat is, gondoljunk csak bele, mennyire érezzük magunkat vidámnak egy olyan héten, amikor csak öt percre sütött ki a nap).

Legyen szó felmelegedésről vagy drámai lehűlésről, a képletnek mindig két oldala van: valaki veszít, valaki nyer a változásokkal, de valószínűleg az a legszerencsésebb felállás, ha a bármilyen előjelű radikális időjárás-változás elkerül minket. A könyv másik fontos tanulsága, hogy nemcsak az időjárás alakítja az emberiség sorsát, az emberiség is formálja környezetét, így időjárását is.

És még egy apróság: a természetnek rengeteg kincse, értéke van, amiről nem is tudunk, vagy észre sem vesszük őket. Itt van például egy nagyon prózai példa, a krumpli, mely gumós növényt Európában sokáig nem is ismerték (Amerikából érkezett), ezután pedig jó darabig a szervezetre káros hatásúnak ítélték. Aztán amikor rájöttek, hogy ez nem így van, és szaporítani kezdték őket, emberek millióit mentették meg az éhhaláltól.

Rosenlund könyve gondolatébresztő olvasmány, ami kellemesen átkapcsolja az agyunkat két szépirodalmi mű vagy akár krimi között. Egy olyan érdekes oda-visszaható viszonyrendszerben ábrázolja az ember és az időjárás kapcsolatát, amilyet korábban még nemigen tapasztalhattunk. Az időjárás és a történelem egy hasznos és értékes könyv, amiből mindannyian elraktározhatunk néhány érdekes és fontos információt.

Kapcsolódó cikkek

Don DeLillo az amerikai posztmodern talán leghíresebb alakja

Don DeLillo: Az íróknak továbbra is ki kell állniuk a gondolat- és szólásszabadság mellett

A leghíresebb amerikai posztmodern író nemrég ünnepelte 85. születésnapján.

Téli mese

Természet és ember kapcsolatának misztikuma egy téli reggelen

Avagy Mikulás napján vers és elemzés egy jó kávé mellé.

Wohlleben gyerekekkel vezetett erdei felfedezőtúrán

Nőnek-e a fákon pattanások? – Avagy Peter Wohlleben különleges világa

Különös, ugyanakkor egészen hétköznapi, mégis csodálatos világ.

Egy piaci nap

Szembenézés saját múltunkkal egy piaci napon – Színikritika

Závada Pál regénye a Radnóti Színház színpadán kelt életre.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Legendás el nem készült filmek

    Porba hullt nagy ötletek – 9 hírhedt film, mely végül sosem készült el

    Meg nem született filmek, melyek így is legendává értek.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. december 7.

    Egy konkáv szerelmi poligon története – Színikritika

    Követhetetlen cselekmény, cselekmény nélküli látványorgia.

    • 2021. december 6.

    Johnny Depp bújik minden idők egyik leghíresebb fotóriporterének bőrébe

    Hiába a kiváló alapsztori, Depp pere miatt nem találtak forgalmazót.

    • 2021. december 6.

    Adventi, családi ünnepindító, vagy MacGuffin-családi móka – Filmkritika

    Kellemes meglepetés a Nintendo konzolért zajló küzdelem.

    • 2021. december 3.

    Szembenézés saját múltunkkal egy piaci napon – Színikritika

    Závada Pál regénye a Radnóti Színház színpadán kelt életre.

    • 2021. december 3.

    Homérosz újratöltve, avagy az ókor legnagyobb története – Könyvkritika

    Itt van Stephen Fry harmadik kötete, ami legalább olyan jó, mint az első kettő.