- Kovács Krisztián
- 2020. január 21. | Becsült olvasási idő: 1 perc
Egyre több tanulmány készül a legkülönbözőbb művészeti ágak élettani hatásait kutatva. Azt már tudjuk – saját tapasztalatainkból is – hogy az olvasás miként stimulálja az agyat, fejleszti a kreativitást, a fantáziát, vagy épp a szókincset, most pedig egy tanulmány kimutatta, hogy a filmnézésnek is mérhető jótékony hatása lehet.
A filmnézés bizonyítottan jótékony hatással van ránk
A University College London kutatói egy különleges kísérletet végeztek a tavalyi év végén, melynek keretében 51 személyt ültettek be egy speciális előadásra az Aladdin című filmre. A filmnézés közben szenzorokkal mérték a bőr reakcióit, a testhőmérsékletet, valamint a szívműködést. A kontrollcsoportot egy regényt olvasó társaság adatai jelentették.
A tanulmány szerint a szívritmus megközelítőleg a normális szinten mozgott, ám az izgalmasabb, pörgősebb, vagy épp érzelemdúsabb jelenetek esetén megemelkedett a pulzusszám, amikor pedig a történet olyan elemeket mutatott be, melyeket nem volt elég nézni, érteni is kellett, kimutathatóan növekedett az agyműködés. A kinyert adatokat elemezve a kutatók arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a filmnézés egy enyhe kardioedzés intenzitásával ér fel, vagyis jól körülírhatóan bizonyítható, hogy a filmnézésnek jótékony hatásai vannak.
Ezt persze alighanem eddig is tudtuk, a tanulmány nem tett mást, mint bizonyságát adta egy meglévő tézisnek. Összességében elmondható, hogy a filmnézés és az olvasás előnyei közt bizonyos tényezőkben még átfedés is mutatkozik, hiszen egyaránt csökkentik a stresszt, mentálisan stimulálnak, képesek növelni a meglévő tudásanyagot, fejlesztheti a koncentrációt, és ezáltal a memóriára is hatásuk van.
.
A vihar kapujában 1951-ben meghozta az áttörést, és a világhírt a japán rendezőnek.
Pinczés Dávid filmje bizonyítja, hogy csak egy jó forgatókönyv kell, meg két kiváló színész.
Csak remélni tudjuk, hogy jobban sikerül, mint az Oroszlánkirály.
A Nemzeti Filmintézet 4,5 milliárd forintot szavazott meg a produkciónak.
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A vihar kapujában 1951-ben meghozta az áttörést, és a világhírt a japán rendezőnek.
A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.
Pinczés Dávid filmje bizonyítja, hogy csak egy jó forgatókönyv kell, meg két kiváló színész.
Csak remélni tudjuk, hogy jobban sikerül, mint az Oroszlánkirály.
A Nemzeti Filmintézet 4,5 milliárd forintot szavazott meg a produkciónak.