Egy új teória szerint Albert Camus halála merénylet volt, nem baleset

1960. január 4-én két férfi egy Facel Vega FV3 típusú sportkocsiban utazott vissza Párizsba, amikor nagyjából délután két óra környékén, senkitől sem zavartatva és minden különösebb előjel nélkül egy fának hajtottak. Az egyik férfi az irodalmi Nobel-díjjal is kitüntetett Albert Camus francia író és filozófus volt, aki a helyszínen életét vesztette. Egy új teória szerint egyáltalán nem véletlenül.

Albert Camus

Herbert Lottman már 1978-ban kiadott egy Camus-életrajzot, melyben felvázolta az író halálának napján történteket is, és részletesen kitért rá, hogy egy hosszú, egyenes, és széles, ráadásul gyér forgalmú útszakaszon történt a baleset, látszólag mindenféle kiváltó ok nélkül. Giovanni Catelli olasz író, nemrég megjelent Camus halála című kötete most ezt kiegészítve merényletként hivatkozik az esetre, melyet vélhetően a KGB követett el a nyíltan szovjetellenes szerző ellen, aki gyakorlatilag az egyetlen nevesebb külföldi író volt, aki még a magyarokkal, és az 1956-os forradalom eszméivel is nyíltan szimpatizált.

Catelli állítólag Jan Zábrana költő naplójában bukkant egy olyan bejegyzésre, mely ezt az elméletet erősítené meg. Zábrana arról ír, hogy egy jó kapcsolatokkal rendelkező embertől hallotta, hogy egy szovjet miniszter, Dmitrij Sepilov utasításba adta a KGB embereinek, hogy rejtsenek el egy szerkezetet Camus autójának gumijában, mely nagy sebességnél egyszerűen kilyukasztja azt. Az ok állítólag egy 1957-ben megjelent szovjetellenes cikk volt, illetve a tény, hogy Camus szintén nyíltan kiállt Borisz Paszternak mellett, akit a szovjet rezsim kis híján megfosztott állampolgárságától is a Doktor Zsivágó című munkája miatt. (Paszternak kénytelen volt visszautasítani az irodalmi Nobel-díjat is, különben azt kockáztatta, hogy kitoloncolják hazájából.)

Catelli művének egyébként komoly visszhangja lett, az olaszországi megjelenést követően felkereste egy olasz ügyvéd, aki további információkról számolt be az eset kapcsán, melyeket egy francia jogásszal, Jacques Vergès-vel folytatott beszélgetés kapcsán tudott meg. Eszerint valóban a KGB állt a merénylet mögött, ugyanakkor mindez a francia titkosszolgálat tudtával, és jóváhagyásával történt. Az író lányát rosszul érintették a leírtak, olyannyira, hogy még a francia lapoknak is megtiltotta, hogy apjától bármit is idézni merjenek.

Kapcsolódó cikkek

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

Konkurens kiadók összefogásából született az új budapesti könyvkuckó

Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.