Manapság már általános nézet, hogy a némafilm-korszaknak alapvetően két igazi világsztárja volt: az első számú Charlie Chaplin, míg a másik a rezzenéstelen arcáról elhíresült Buster Keaton, aki karrierjének azonban a hangosfilm megjelenése gyakorlatilag azonnal véget vetett.
James Mangold, a Logan, Az aszfalt királyai, valamint a jelenleg is forgó Indiana Jones 5 rendezője készít életrajzi filmet a némafilmkorszak egyik királyáról. A film alapjául Marion Meade könyve, a Buster Keaton: Cut to the Chase című memoár szolgál, a produkció pedig a 20th Century Studios égisze alatt készül. Premierről és lehetséges szereplőkről egyelőre nincs hír.
Joseph Francis Keaton 1895 októberében született, majd az első világháború vége után vállalt állást a Comique filmstúdiónál New Yorkban, majd az év végén Kaliforniába került a cég producerével. 1921-től volt látható később jellegzetessé váló némafilmjeiben, melyek létrehozásában nagyrészt széleskörű alkotói szabadságot élvezett. Ebben a periódusban születtek klasszikus művei, mint a Navigátor (1924), A generális (1927) és az Ifjabb Gőzhajós Bill (1928).
Az 1930-as évek elején megjelenő hangosfilm gyakorlatilag egy csapásra végett vetett a karrierjének, előbb csak alkotói szabadságát, később munkáját is elveszítette, házassága tönkrement, és élete utolsó 25 évében folyamatosan a mindennapi megélhetésért kellett küzdenie. 1951-ben a némafilmes korszak másik sztárja, Charlie Chaplin meghívta Rivaldafény című filmjébe, mely adott némi lökést a karrierjének ismét. Munkásságának filmtörténeti jelentőségét jól jelzi, hogy mikor 69 éves korában, mindössze pár hónappal a halála előtt meghívást kapott a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválra, a közönség percekig állva tapsolta, mikor színpadra szólították.
Újra műsoron a Quantum Leap – Az időutazó.
A Warner döntése értelmében nem annyira biztos.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
A rémesen vicces Addams-feldolgozás
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
