Pontosan egy évvel ezelőtt Arizonában színésziskolát neveztek el róla, elismerve hat évtizedes filmszínészi pályafutását. Nem csoda: egy véletlen folytán lett amerikai állampolgár, és Hollywood első afro-amerikai filmsztárjaként rengeteget tett a fekete kisebbség elfogadásáért.
94 éves korában csütörtök este elhunyt az Oscar-díjas Sidney Poitier. A Bahama-szigeteken élő szülei 1927-ben épp a miami piacon igyekeztek túladni az általuk termelt paradicsomon, amikor gyermekük idő előtt világra jött. Poitier, aki építőmunkásként, eladóként, illetve dokkmunkásként is dolgozott, 1946-ban lett az Amerikai Néger Színház tagja, három évvel később pedig betört Hollywoodba, az elkövetkező évtizedekben pedig annak legmeghatározóbb afro-amerikai színésze lett, aki sokat tett társai elfogadtatásáért is.
Poitier hosszú karrierje során a kor legnagyobb rendezőivel és színészegyéniségeivel dolgozott együtt, köztük volt Stanley Kramer, Norman Jewison, Katharine Hepburn, Spencer Tracy, vagy épp Tony Curtis. Pályafutása során minden létező filmes díjat elnyert, 1982-ben az Akadémia Cecil D. DeMille-életműdíjjal tüntette ki. Utoljára a vásznon 2001-ben láthatta a közönség, azóta minden idejét a családjának szentelte, az arizonai színésziskola névadó ünnepségén sem tudta tiszteletét tenni, de lánya elmondása szerint apját komolyan meghatotta a gesztus, a ceremóniára pedig külön gratulációt küldött Poitier jóbarátja, Harry Belafonte is, aki “drága embernek és csodálatos amerikai polgárnak” nevezte a színészt.
Az új nevén a Sidney Poitier Új Amerikai Filmiskola ezzel adózott a veterán színész 1949 óta tartó pályafutásának, valamint annak, hogy 1963-ban ott forgatta a Nézd a mező liliomait! című filmjét, melyért Oscar-díjjal tüntették ki, és ezzel ő lett az első színesbőrű férfi, aki átvehette az aranyszobrot (és összességében is csak a második színesbőrű színész Hattie McDaniel 1940-ben az Elfújta a szél mellékszerepéért történt díjazása után). A színészről nevezték el egyébként az amerikai filmakadémia tavaly nyílt Los Angeles-i múzeumának hatalmas előcsarnokát is, ami jól jelzi, mekkora jelentőséggel bírt Hollywood történetében.
Újra műsoron a Quantum Leap – Az időutazó.
A Warner döntése értelmében nem annyira biztos.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
A rémesen vicces Addams-feldolgozás
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
