- Erősné Vörös Viktória
- 2021. október 12. | Becsült olvasási idő: 4,5 perc
Történelmi rekonstrukció kísérlete szépírói eszközökkel Finy Petra Kerti szonáta című regényében.
„Most újból a magányos uszodák.
A faágyak. A zápor a fáradt
testre, testhosszú vízfolt
utánam, amit felkapkod a szél.
A zuhany. Hő és pára
önkívülete.
Nyakszirtemen dörögve
széttört sugár.ˮ
(Petri György: Most újból)
„az eszemet nem/ nem/ nem/nem/ azt/ nem adom
eliszom inkább/ eliszom” (Kontroll csoport: Eladom)
Finy Petra 1987-ben játszódó regényében, a Kerti szonátában (Athenaeum, 2021) a Kádár-rendszer ellenzéki mozgalmainak nőalakjai és velük a hétköznapi hősiesség példái merülnek fel az események fő vonulatának háttérszereplőiként egy olyan szerzőtől, aki nem élte meg történelmünk 1989 előtti diktatúráit. Dokumentumregény ígéretével indul az írónő harmadik szépprózai kötete, melynek epilógusában hiánypótlónak nevezi könyvét, elmondása szerint mégis „lelki rekonstrukcióraˮ törekszik inkább, mint valós élettörténetek felmutatására.
A kávéház, a hétvégi ház és a kert tereiben játszódik a több generáció életét, valamint a közelmúlt történelmi traumáit felvillantó próza. A huszonnyolc fejezet a nővérek, Médi, Magda, illetve Frida, a kertésznek felvett Gavroche-sapkás lány alakja köré épül, aki „biztos nem besúgó”. Közülük a két idősebb asszony ötéves börtönbüntetést szenvedett el Vácott a Rákosi-rendszer politikai foglyaként. (Az 1956-os forradalomban kiszabadításuk története és összetartozásuk egy francia rúzshoz kapcsolódik: nőiségük és egyben a méltóságuk megőrzésének tárgya ez az ékszerdobozban tartott szépítőszer, amit kínzójuktól lopnak el.)
A regény jelen idejében a Beszélő szamizdat példányait sokszorosító és terítő vállalásukkal újra a titkosrendőrség látókörébe kerülnek a női szereplők. A cselekmény mellékszálai teljes képet szándékoznak nyújtani az ügynökök beszervezése, a lehallgatás, az illegális nyomda működtetése és a vámvizsgálat okozta megfélemlítés emlékezettörténetéről. A vendégszövegként beépített botanikai szakszöveg igazán nem szervesül a főtémához, de elvezeti az olvasót a regény címének értelmezéséhez. Petri György, mint kocsmai törzsvendég alakja, illetve verse emlékműszerűen magasodik a hétköznapi jelenetek, szöveghelyek fölé.
A félelmeiket „levegőbe kergető” mesék, szertartásszerű cselekvések adják a regényszöveg egyik rétegét, ami a hárítás tipikus eljárása, az eufemisztikus megfogalmazás viszont sokszor elfedi, kifejtetlenül hagyja a nők által átélt életre szóló traumákat. „A romosra bombázott mosolyuk” metaforikus megfogalmazás, de gyakori az irónia: „Nikotinlerakódás fuvolázott az orrjárataiban.” Utóbbiak a kor szlenges nyelvi fordulatainak felidézésére tett próbálkozások „retrós” benyomást tesznek, de kevéssé sikerültek.
A regénybeli asszonyok és lányok a túlélés ösztönével minden kor elnyomó erőivel szemben győzedelmeskednek, még ha lelki sebeket hordoznak is egész életükön át. Ez az egyik legsérülékenyebb pontja az emlékezet lélektani ábrázolására tett kísérletnek.
Az olvasót ez a minden ellenzéki típust felvonultató, a szabadság mellett állást foglaló magatartás a lengyel filmtörténet olyan feldolgozásaira emlékezteti, mint például az 1984-es Nyugodt nap éve, Krzysztof Zanussi rendezése, melynek révén az asszonysorsok több évtizede ismertté váltak Közép-Kelet – Európában.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
A rémesen vicces Addams-feldolgozás
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.