• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Philip K. Dick - A jövő orvosa

Hírek

  • 2021. május 31. | Becsült olvasási idő: 4,5 perc

És mégis mit lehet tenni, ha maga az idő lesz beteg? – Könyvkritika

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

A modern orvostudománynak hála ma már olyan betegségeket is gyógyítani tudunk, amelyek korábban halálosak voltak, de vajon mit lehet tenni, ha maga az idő lesz beteg? Az időutazás mindig is közkedvelt témája volt a scifi és fantasyregények szerzőinek, ám A jövő orvosa nem csupán a téma elcsépelt kérdés feltevéseire kínál lehetőséget, de egyúttal egy olyan kifordított világszemléletnek is tered ad, amelyben nemcsak én, de szerintem te sem szeretnél hinni.

Az Agave Könyvek idén februárban jelentette meg Philip K. Dick eddig magyarul még soha meg nem jelent munkáját, amely a jövő fejlett(?) társadalmába repíti el az olvasót, ahol az orvosi hivatás és a gyógyító szándék törvénybe ütköző dolog. Az alapötlet zseniális, rengeteg lehetőséget rejt magában, azonban a mű a szerző korai írásai közé tartozik, és ez sajnos érezhető is rajta. Ennek ellenére feltétlenül megérdemli, hogy beszéljünk róla.

Philip K. Dick - A jövő orvosa

Philip K. Dick – A jövő orvosa

Néhány szó a szerzőről

Mesterséges intelligencia, virtuális valóság, korrumpált hatalom, társadalmi hanyatlás – csak néhány azok közül a témák közül, amelyek Philip K. Dick világhíres regényeiben is fontos szerepet kapnak. A sci-fi nagymesterének is tartott szerzőt a 20. század egyik legnagyobb látnokaként tartják számon, aki rendre olyan történeteket vetett papírra, amelyek nem egyszer erőteljesen beletrafáltak egy-egy technikai vívmány, vagy társadalmi probléma megvalósulásába.

Philip K. Dick 1962-es Az ember a Fellegvárban című munkájával vált ismert íróvá, ám igazán csak halála után robbant be a köztudatba, amikor több regénye is felkeltette az ötletek után kutató filmesek figyelmét. Egyik leghíresebb regénye, az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? a mozivásznon Szárnyas fejvadász címmel jelent meg, de ott van Az emlékmás, Különvélemény, Kamera által homályosan, Sorsügynökség – hogy csak a legsikeresebb film- és sorozatadaptációit említsem.

Számos regénye mellett az író rengeteg novellát is publikált, melyek jobbára ponyvamagazinokban jelentek meg, de szerteágazó életművében a science fiction mellett jó néhány nem tudományos fantasztikus mű is helyet kapott.

Mielőtt azonban túlzottan elmerülnék a részletekben, és belemásznék, hogy miért is olyan szuperfantasztikus író ez a Philip K. Dick, jöjjön inkább jelen cikkem témája, A jövő orvosa, amely az író 1954-es Time Pawn című novellájának továbbgondolásából született.

Philip K. Dick - A jövő orvosa

Philip K. Dick – A jövő orvosa

Az időutazás és a nagypapa-paradoxon

Az indítás, az alapötlet zseniális! Annyira az, hogy nem tudtam szabadulni a gondolattól, Dick valamit tényleg megsejtett a jövő társadalmáról, és most csupán továbbadja, elregéli tudását az utókornak. A történet főszereplője Jim Parsons, a tehetséges és elkötelezett orvos, aki egy különös autóbaleset következtében a jövőben találja magát, egy olyan jövőben, ahol nincsenek kórházak, orvosok és nővérek, a gyógyító szándék ugyanis főbenjáró bűnnek minősül.

Ebben a morbid, ősi kultúrákra emlékeztető világban emberi fajnemesítés zajlik: a gének által örökített hibák kiszűrése érdekében a férfiakat sterilizálják, a nőket pedig tenyészkancának nevelik, akiknek egyetlen hasznuk, hogy a tökéletes emberi egyedeket világra hordják. Betegeknek és gyengéknek itt nem osztottak lapot, és a gyógyítás is okafogyott dolog, hiszen amikor valaki meghal, akkor a Lélekkocka központi számítógépe egy új embriót kelt életre.

Szerencsére azonban itt sem Parsons az egyetlen, aki a szigorú tiltások ellenére is hisz az élet szentségében, és akik osztják a nézeteit az orvos támogatását kérik, hogy a segítségével életben tarthassák csoportjuk egyik legfontosabb tagját, Corith-t. Ehhez azonban Parsons-nak vissza kell utaznia az időben, aztán visszább és még visszább, mígnem az idősíkok annyira össze nem kuszálódnak, hogy végül semmi sem úgy alakul, ahogy azt a férfi eredetileg eltervezte.

Philip K. Dick - A jövő orvosa

Philip K. Dick – A jövő orvosa

Beteg világ, beteg emberek

Dick fantáziavilágának alapja egy funkcionálisan hibátlan társadalom, ahol nincsenek többé külön rasszok, sem nyelvek, mindenki fiatal és egészséges, és a túlnépesedés sem jelent már problémát. Mindehhez persze kegyetlen út vezet: a segítségre szorulókat nem segítik, a gyengéket eltiporják, hogy az eugenetika tökéletesítése jegyében csakis a társadalom legkiválóbb adottságú tagjai szaporodhassanak tovább.

Számomra a történet leginkább meghökkentő, egyben legérdekesebb része az volt, hogy ez a társadalom a halálra épült fel, az emberek örömmel és boldogan haltak meg, tulajdonképpen nem is akartak élni, és küzdeni sem küzdöttek azért, hogy elkerüljék az elkerülhetetlent.

A jövő orvosa rengeteg érdekes kérdésnek ágyaz meg, és számos társadalmi és morális problémának biztosít teret, ám a történet jórészt csak gondolatkísérletek sorozata, amely a karakterek elnagyoltsága és az események kidolgozatlansága miatt sem üt akkorát, mint amekkorát kellene. Az író nyitva hagyta a regényt, az érzelmi szálakat sem varrta el, és úgy összeségében is túl sok üres foltot hagyott maga után, amelyek miatt nem feltétlenül ajánlanám a regényt azok számára, akik még csak ismerkednek az író műveivel.

Ettől függetlenül Dick egy erős és elég egyértelmű képet vázolt fel a jövőről, olyan örökérvényű problémákkal a középpontban, amelyekre nem valószínű, hogy egyhamar megoldást talál az emberiség, pedig felettébb érdemes lenne, ha a könyvben felvázolt disztópikus társadalom egyáltalán nem kedvünkre való. A jövő orvosa pörgős, lendületes és gondolatébresztő olvasmány, nem ez a szerző legaprólékosabb műve, de olyan, ami újszerűsége és elborultsága miatt feltétlenül helyet érdemel mind a zsáner, mind a Philip K. Dick-rajongók könyvespolcán.

Kapcsolódó cikkek

Paul Auster, a brooklyni különc

Kötéltánc realitás és épelméjűség határán – Paul Auster-portré

Egy markáns stílus, és egy jóbarát egyenesen a Nagy Almából.

Karina Sainz Borgo: Megy le a nap Caracasban

Latin-amerikai óda az erőszak isteneihez – Könyvkritika

Az elsőkönyves író megidézi a leghíresebb diktátorregények hangulatát.

Képregényként elevenedik meg Kurt Vonnegut háborúellenes klasszikusa

A szatíra pápája által írt mű egészen új és egyedi formát kap hamarosan.

Legendás szerkesztők a mesterművek árnyékában

Írók kontroll alatt – 5 legendás szerkesztő, akik gatyába rázták a világirodalom remekeit

Ahogy a jó szomszéd, úgy bizony a jó irodalmi szerkesztő is aranyat ér.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Varga Csaba Béla

    Varga Csaba Béla: Afganisztán megkerülhetetlen, ha valakit érdekel e térség története és múltja

    Varga Csaba Béla segít megértenünk, mi is zajlik jelenleg a Közel-Keleti országban.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. szeptember 24.

    Latin-amerikai óda az erőszak isteneihez – Könyvkritika

    Az elsőkönyves író megidézi a leghíresebb diktátorregények hangulatát.

    • 2021. szeptember 24.

    Képregényként elevenedik meg Kurt Vonnegut háborúellenes klasszikusa

    A szatíra pápája által írt mű egészen új és egyedi formát kap hamarosan.

    • 2021. szeptember 23.

    Az új kezdet az új végzet, avagy egy igazán felesleges folytatás – Filmkritika

    Gyerekkorunk egyik kedvenc filmjének folytatásában valami félrement.

    • 2021. szeptember 23.

    Picasso lánya apja féltucat festményét adományozta Franciaországnak

    Összességében kilenc műalkotás vándorolt a Picasso Múzeum tárlatába.

    • 2021. szeptember 22.

    Tökös-csajos arcletépés, avagy könnyű Katát harcba vinni – Filmkritika

    Netflixen debütált az év akciófilmes meglepetése?